Szerintem változást minimum két mérési eredményből lehet számolni, de inkább többől...
Ergo ha x mérési eredmény azt mutatja, hogy a távolság 1 millió km-ről 800 000 km-re apadt adott "görbe mentén" vagy azt, hogy 1 millió km helyett már csak 400 000 km-re van, következtethetünk arra, y idő alatt milyen pozícióban lesz.
Persze gyorsan kell hozzá számolni és elég dinamikusan mozgatni az űrhajót is. :)
(Azt felejtsük el, hogy fent a távolságot és időt látszólag kevertem, de szerintem így is érthető a gondolatmenet.)
Tehát a fentit még mindig nem látom hibás gondolatmenetnek, amennyiben több vizsgálat eredménye is rendelkezésre áll.
Szerk.: Amúgy miért is?
"Tegyük fel, hogy a meteor 1 millió kmre van.
Tegyük fel, hogy haladunk 10000 km/h sebességgel.
Bekapcsoljuk a lézeres letapogatót. Kimegy a lézer az űrhajóhoz képest fénysebességgel, visszaverődik a meteorról.
Kijelzi, hogy 1 millió km-re van egy meteor."
Ok.
"Tegyük fel,h ogy aa meteor 1 millió kmre van.
Tegyük fel, hogy 0.98c-vel haladunk.
Bekapcsoljuk a lézeres letapogatót. Kimegy a lézer az űrhajóhoz képest fénysebességgel, visszaverődik a meteorról.
Kijelzi, hogy 1 millió km-re van egy meteor."
Nem ok.
A távolságmérést "időmérésre" vezetem vissza.
A kibocsátott fénysugár fix időtartam alatt tesz meg egységnyi távolságot.
Ha ugyanazt a jelet korábban fogom el, a fény kevesebbet utazott - közelebb van.
Szerk2.:
Közben rájöttem, hogy a második részt fölöslegesen írtam - nem azzal volt bajod, hogy ha közelebb ér a meteor, fals lesz az eredményem hanem azzal, hogy nekimegyek, mielőtt észbe kapnék.
...de tulajdonképpen erre írtam az első részt - elvégre folyamatosan "figyelni" (mérni) kell, ha tájékozódni szeretnénk.
Kicsit késő van már, úgy tűnik. :)