Komolyan nem értem ezt a hercehurcát a melegházasság és hetero házasság körül.
Az eddig olvasottak alapján nekem ugyanolyan visszataszító amikor egy nő szexuálisan kihívóan viselkedik mondjuk egy strandon, mintha ezt egy férfi tenné. A gyerkőcöt meg ugyanúgy elvinném arról a helyről akár egy nő és egy férfi, akár két pasi vagy két nő csókolózna/szexelne nyilvános helyen. Egyiket sem helyeslem. Puszi, ölelés ok de csók már talán picit sok. Nem nyilvános helyen pedig teljesen mindegy mit csinálnak egymással ha nekik az jó. Én nem vagyok ott, nem engem/családomat akarják kényszeríteni ilyesmire, tehát ha nekik jó, akkor nekem is. Miért ne lehetne ezt jogilag is megadni nekik? Sztem nem a szexuális irányultságától lesz egy ember undorító/visszataszító, hanem a tetteitől és egy alapvetően jó tett is lehet visszatetsző, ha azt nem megfelelő helyen, módon, vagy közegben tesszük. Ez pedig nem függ az adott egyén szexuális preferenciáitól ellenben értékrendjétől annál inkább.
Ami pedig a felvonulást illeti... a mai Magyarországon nem igazán csinálnak mást az utcán az emberek, mint tüntetnek vagy közlekednek. Rióban vhogy ez máshogy van... A fél ország a karneválra készül egész évben. A világ Európa nevezetű szegletében pedig minden társadalmi réteg elszigetelt kis izéket tart mert mindenki mást utál jobban. Ki zenében, ki politikában, ki szexuális irányultságban, stb utálja a másikat. Mire jó ez?
Ami a családi élet részét érinti a dolognak sztem sokkal fontosabb, hogy a gyerkőc megkapja a megfelelő törődést és szeretetet mindkét szülőtől és ne csak az legyen hogy apu a tinédzser kezébe nyomja a 10ezrest, hogy vegyél magadnak vmit és hagyd aput békén, és/vagy épp ugyanezt anyu tenné. Vagy drogos mami-alkesz papi páros kizavarja a tini lánykát az utcára strichelni (mer kell a péz!) és még sorolhatnám az életből vett példákat... Ettől az is jobb ha két azonos nemű emberkétől kapja meg az a pici a szeretet és törődést (jó értelemben véve és nem pedofil módon, hisz a homoszexiualitás nem egyenlő a pedofíliával). Azt látom, hogy ebben a mosti világban elfelejtettük azt, hogy családon belül figyeljünk egymásra és a gyerkőcökre, mert legtöbbünk azért hajt hogy legyen elég a pénz nevű papírfecnikből, hogy megvehesse a családja és saját maga számára az épp aktuálisan "kellő"/divatos izémiazmát. IGen, sajnos pénz nélkül nem tudunk élni ebben a mai világban de biztos hogy annak kell az istenné előlépnie?
De visszatérve a melegek házasságára. Részemről nyugisan házasodhatnának vagy akár lombikoltathatnának maguknak gyerkőcöt, ha felelősséggel tudják vállalni a szülői megpróbáltatásokat. De hogy erre igazából ki(k) alkalmasok az egy másik kérdés. Egyre inkább hajlok a felé, hogy elfogadjam azt a közhelyt, hogy a legtöbb szülő eleinte nem alkalmas szülőnek, aztán mire belejönne, addigra felnőnek a gyerekek. :) Ami pedig az örökbe fogadást illeti ott azért meglehetősen alaposan megnézik az örökbe fogadó párokat ahhoz, hogy ne lehessen csak úgy örökbe fogadni egy gyerkőcöt, mintha vennél egy csupor mézet... Tehát miről is beszélünk?
Azt az érvet pedig hogy a homoszexualitást eltanulják a szüleiktől, hát inkább nem minősíteném... :D
1. Épelméjű ember nem tanítaná ilyesmire a gyermekét ebben a világban.
2. Még ha tanítaná is, a vonzalom vmihez/vkihez nem olyan dolog, mint a szorzótábla vagy a nyelvtanulás, hogy csak elég időt kell a megtanulásához ráfordítani. Pici lányom bizony nagyon is mérlegel, és egyéni döntést hoz amikor a reggel kikészített ruhái között olyan darab is akad, amit nem szívesen visel. (És itt finoman fogalmaztam :) ) Hiába mondjuk neki, hogy de csinos és jól áll neki, stb. De ez nem hiszem hogy egyedi példa lenne. Minden szülő tudja, hogy milyen az, amikor szemünk fénye kiáll az "igaz akarata" mellett. :) Miből gondolja bárki is, hogy ez a mérlegelési képesség/önálló akarat más, ám szerető közegben nem maradna meg és nem állna ki a kis egyéniségéért ha két mamája vagy két papája lenne? Ugyanakkor a nemi érés során felmerülő változások esetében azért biztosan nehéz lenne egy meleg párnak elmagyaráznia a lányuknak az ezzel járó változásokat/érzéseket.
3. Ha a homoszexualitás valóban tanítható/tanulható, akkor hetero szülők miért tanították homoszexuálisnak a gyerkőcüket? Bár nem gondolom, hogy ez életszerű lenne továbbá ennyire gonosz nem lehet egyetlen szülő sem a saját gyermekével. Főleg ennyi példányszámban... Vhol Mexikóban van vmi falu ahol a fiú gyerekeket lányoknak nevelik a társadalmi megbecsülés és hiedelemvilág miatt. De a gyerekek ott is ellenállnak. Nem tudnak minden fiú gyerekből lányt "csinálni" bármennyire is jó lenne az (társadalmilag és anyagilag egyaránt) apunak/anyunak. (A félreértések elkerülése végett a Nők Lapjában volt erről egy cikk még régebben, ott olvastam.)
Ami pedig a jogot illeti, próbálja követni a társadalmi változásokat. Nem gondolom, hogy szankcionálni kellene az emberek egymáshoz fűződő egészséges érzelmi viszonyát. Persze ebbe bele lehet kötni, hogy mi az egészséges érzelmi viszony. Én azt nevezem annak, amikor két értelmileg és testileg is felnőtt emberi lény kölcsönösen szereti egymást. Ha tudják, hogy minek hol a helye, akkor részemről ez rendben van. Továbbiakban lásd második bekezdés.
Ami a genetikai "elfajulást" illeti azon sem görcsölnék, ugyanis kb egy generáció alatt helyreáll a allélgyakorsiág egy adott populációban. Ha vki nem hiszi, járjon utána. Kulcsszó: Hardy-Weinberg szabály. Igaz, ez ideális populációkra és domináns-recesszív öröklésmenetre igaz. Ettől függetlenül jó hír, hogy a homoszexualitás nagy valószínűséggel nem egygénes tulajdonság és nem D-R mód öröklődik. Azaz nem kell félni attól, hogy egyszercsak minden más allél kipusztul és csak homo irányultságú emberkék lepik el a Földet.
Ennyi jutott eszembe erről a témáról. Elnézést a kisesszéért és az itt-ott tett kirohanásaimért. Csak leírtam ami a szívemet nyomta. Azt hiszem egyeseknek shock másoknak sok is. :) így hát elnézést mindenkitől a megahosszú postért.