nyomdokaiba lépnek, mint Sir Tim Berners-Lee, a World Wide Web megalkotója
Lassan ezt is illendő lenne tisztába tenni.
GML és RPC már régóta volt, sőt TBL munkája az volt, hogy RPC-vel kapcsolgassa az ipari elemeket, amik irányították a kísérlet műszereit. Mivel ő maga nyugati ekvivalens volt, kért és kapott egy NeXT-et, szó szerint játékra (próbálja meg egy keleti ugyanezt ma ott). Ezek a gépek kb. egy VBA elődöt tartalmaztak -- a könnyű programozhatóság végett. Erre maga Munkás Pista is büszke volt, s persze a kor szelleme volt, lásd kb. Squeak (Genera és Oberon esetében a szövegre való kattintás a használat elemi módja volt).
TBL fogta magát, és a betűtípus leírásánál fenntartott tárhelyre bemásolt kb. egy gopher címet az olyan egyéb tulajdonságok mellé, mint félkövér, dőlt valamint ...aláhúzott és szín. Persze ez csak NeXTSTEP alatt ment így, ami elég drága mulatságnak számított és aligha érintette volna a világ széles tömegeit. Kiadták hát diákmunkába, hogy csinálja meg valaki ezt úgy, hogy menjen akár terminálon is -- értsd legyen valóban platformfüggetlen, hogy más is tudja használni az elektronikus telefonkönyv talányt (MC-EST). Alig hallott valaki pl. Groff, Pellow, Nielsen meg a többiekről. Valószínű azért, mert amit ők csináltak, az sem volt már példátlan a világban. Csak éppen annyi volt a különbség, hogy az ő munkájukat ingyen bocsátották mások rendelkezésére -- ami nyomós ok volt az elterjedésre. (Egy másik ok az elterjedésre az éppen születőben levő amerikai törvény volt, amivel tudtak is élni azok, akiknek előre beharangozták, mint pl. Ferguson Vermeer Tech. cége.)
A hálózaton való linkelés és hiperszöveg persze régóta napirenden volt, és lényegében minden 2.vh. utáni reklám propaganda (ideértve az ARPA-t, amit a németektől ugyanúgy átemeltek mint von Braun rakétáit -- lásd Cerf az SRI-ben, de az egy másik történet). Visszatérve a távolról elérhető dokumentumokra, persze, hogy a "könyvtárosok" már régóta foglalkoztak a gondolattal (lásd UDC, és vesd össze az URL-ekkel meg domainekkel). A szép ám keserű belga történet rövid változata:
A dokumentumfilm: http://www.archive.org/details/paulotlet
Nem tudom, hogy TBL főnöke tudott-e róla, és ha igen, akkor hajlandó lenne-e ezt beismerni, ahogyan Chomsky végül nyugalmazván utólag halkan beismerte, hogy a formális nyelvet, generatív nyelvtant Indiából emelte át (Schmitt valaki?).
Összefoglalva: a web távolról sem TBL műve vagy erénye. Sem szellemileg (RPC, [S]GML stb.), sem gyakorlatilag. Viszont nagyon jó mitikus hősi alak, főleg olyan propaganda célokra, mint a memex a fizikus társaival.