Bandi bácsival beszélgettem, amikor még csak ötletelés szintjén ment a fejében, hogy ilyet akar csinálni a Műegyetemi Rádió Clubban. Azt mondta, hogy ugyan a (nem jut most eszembe melyik) egyetemen a fiúk fogtak egy kész kézirádió elektronikát, amit meghajtottak egy saját egyszerű, nagyrészt szintén vásárolt mikrovezérlős modullal és azt monták, hogy mehet.
Ennek ellenére itt a célja Bandi bácsinak az volt, hogy minél többmindent a Műegyetemi Rádió Club mérnökjelöltjei majd fiatal mérnökei valósítsanak meg, ezzel is megtanulva a világűrbe való tervezés problémáit. Picit másabbak ott a feltételek. Például az ISS-re amikor terveztünk feljuttatni egy sokcsatornás CW riportgenerátort, akkor szembesültünk azzal, hogy a passzív hűtés ott nem működik, hiszen a meleg levegő nem száll fel. És hasonló apróságok, amik nem úgy viselkednek fennt mint itt a bolygónk felszínén.
Aztán hétfőtől indul a 70 centis rádióamatőr sávban a műhold jelének vadászata. Izgalmas lesz, ahogy legutóbb a SuitSat is ( http://suitsat.org ), amikor egy ISS-en "megúnt" űrruhába csomagolt rádiós motyót vadásztunk hol éjjel, hol nappal. Ugyanis az alacsonypályás űrobjektumok 1 - 1,5 órás periódusidővel járják körbe a bolygót, de mindig más hosszúsági fokon mennek. Tehát amikor "látható" a rádiós lenyomata (footprint), akkor lehet vadászni a jelét.
Most pedig reménykedjünk, hogy a ESA VEGA rakétájának ELSŐ TERHET SZÁLLÍTÓ útja fel is juttatja a kis kockát, és nem a tengerfenéken fog landolni, ahogy az MRC egy másik eszköze is járt.
Aztán hétfőtől gpredict és hasonló pályaszámítók elő, a rádiót pedig 437.345 MHz-re tekerni. Lehet CW-t füllel dekódolni, benne néhány valósidejű alapadattal és PC-s szoftverrel teljes telemetria adathalmazt dekódolni.
Jó játék lesz, ha nem robban fel a VEGA rakéta az első éles útján és a MASAT sem hibásodik meg felbocsátáskor.