Így van, ez simán előfordulhat egészen addig, amíg ki nem alakul a rendes magyar szaknyelv.
Az a gond, hogy szakmai fordító és/vagy lektor nélkül a fordítás során nincs olyan személy, aki ismerné a magyar szaknyelvet...
Továbbá ez a nem szakmai fordító - mivel nem is ismeri a magyar szaknyelvet - nagyon gyorsan azt képes hinni magáról, hogy neki kell feltalálnia azt (hiszen nincs ilyen, szabad a pálya).
A valóság ezzel szemben az, hogy az a fogalom, ami már 1-2-3 éve létezik, annak van magyar szaknyelve - az egyetemeken. Az adott szakterülettel foglalkozók kialakítanak valami szaknyelvet.
Ez egy tisztán nyelvi kérdés
Alapvető, koncepcionális probléma van az álláspontoddal.
Szerinted az nem szakmai kérdés, hogy egy szakkönyv nem a meghonosodott szaknyelv szerint íródott, hanem ez az egész tulajdonképpen valami "nyelvi" kérdés csak.
Szerintem meg az, hogy egy szakkönyv nem érthető módon lett fordítva (= ami magyarul le van írva, az szaknyelven nem társítható jelentéshez, szaknyelven azt máshogy nevezzük), vagy kifejezetten félre lett fordítva (= szaknyelven konkrétan mást jelent a magyarul leírt szöveg, mint az eredeti), az nem nyelvi kérdés, hanem leginkább szakmai.
Éspedig azért, mert a nyelvi kérdésekhez a bölcsészmérnökök "értenek", a szakmai kérdésekhez meg a szakma tapasztalt művelői (azok közül is elsősorban az akadémiai szférában éldegélők).
És pontosan ezért bukik az az elméleted, hogy egy "csak fordítás" esetén nem kell szakmai emberke a rendszerbe, "hiszen" nyelvi kérdés, hogy mire fordít a fordító, a tartalom meg ugye elméletben nem változik. Ugyan lehet ezt nyelvi kérdésnek nevezni, de az sem változtat a tényen: a megfelelő szakmai tapasztalat nélküli fordító nem képes egyedül ezt a "nyelvi" kérdést kezelni. Egyszerűen nem ért hozzá!
Ezért szakkönyv fordításához vagy igen erős szakmai háttérrel rendelkező fordító kéne (ez nagyrészt kivitelezhetetlen, mivel az erős szakmai háttérrel rendelkezők a gyenge motiváció miatt ritkán állnak be fordítani), vagy az amit mindenki hiányol: az erős szakmai háttérrel rendelkező lektor. Akinek nem az a feladata, hogy megmondja, ha az eredeti könyvben hülyeség lett leírva, hanem az, hogy kipótolja azt a tudásbeli hiányosságot, ami a nem szakmabeli fordítót sújtja, és ami lehetetlenné teszi, hogy a szaknyelv tekintetében bármit mondhasson.