Sőt, a magyar nyelvűt is!
Ha van magyar nyelvű. Ami nem attól "lesz", mert Mr Fordító úgy dönt, hogy azt kb. így kéne lefordítani, és márpedig akkor holnaptól legyen az a magyar szakkifejezés.
Hanem attól, hogy az egyetemen így tanítják a diákoknak; akkor az bizony egy magyar nyelvű szakkifejezés. Ha pedig az egyetemen az eredeti angol kifejezést használják, akkor a fordító ne játszon feltalálót, mert jobb esetben csak ki fogják röhögni, hogy nem ismeri a magyar szakkifejezéseket (ennyi erővel szanszkrit szavakat is írogathatna oda).
Ja, és a fordító ne akarjon olyasmit lefordítani, amiről az egyetemen még nem is beszélnek az emberek. Az a fogalom még túl friss, előbb majd az akadémiai szféra szépen elnevezi, saját magán belül megvívják a meccseket, és ha van jó magyar verzió - szerintük!, akkor majd használják azt az emberek. A "jóság" mérőszáma ugyanis szakmai körökben az, hogy a kifejezés mennyire pontosan párosítható a mögöttes fogalommal. Azaz: a magyar szakkifejezést látva a szakmailag képzett embernek a helyes fogalom jut az eszébe, vagy valami más. Pl. tipikus hiba, amikor létezik két-három hasonló értelmű angol szó, amelyek mögött más és más konkrét szakmai tartalom van. Ezekhez a szavakhoz meg mondjuk van egy darab megfelelő szó a magyar nyelvben, és akkor az "okos" fordító úgy fordít, hogy a különbségek eltűnnek, mert mindegyik eredeti helyére az egy szem magyar verzió kerül... Aztán találd ki, hogy mikor melyikre gondolt az eredeti szerző. Ugyanez zöldben: van egy szakkifejezés, aminek van egy meghonosodott magyar verziója. Megjelenik egy új kifejezés, ami az eredetiben más (mert más fogalmat takar, meg kellett különböztetniük), de a tükörfordítás szerint pont ugyanaz jön ki magyarul, és a buta fordító meg is örül neki, hogy jé, persze, azt már ismerem, hát fordítsuk ezt a kifejezést is ugyanarra...