Igen, a LiPolymernek kb 99 százalék a kisütési töltés-kisütés hatékonysága. A LiIon akkuknak viszont nem annyi. Ahogy LiS akkuknak se annyi. Persze lehet kombinálni az akkuk jó tulajdonságát, csak csalódáshoz vezet. A további baj, hogy a Li alapú akkuk élettartama 2-3 év, szemben a NiMH akkuk élettartamával. Ezt meg lehet hosszabbítani azzal, hogy 40 és 60 százalék között használjuk -- ahogy a Toyota csinálja a Prius akkumulátorával -- de ekkor a kihasználható MJ/kg az ötödére esik vissza.
Szóval továbbra is rossz a MJ/kg és valószínűleg rossz is marad. Egyetlen lehetőség a töltés gyorsítása, amit már írtam ebben a topicban: a Toshiba kereskedelmi forgalomba hozta a Li alapú SCiB akkumulátorát, amely 5 perc alatt tölthető 90 százalékra. Ezzel is az a baj, hogy kis számban nem probléma, de ha 20kWh-ot kell beletölteni 5 perc alatt, akkor az -- a töltési veszteségeket leszámítva -- 240V feszültségen is 1000A, de nem 240V a cellák töltési feszültsége, hanem jóval kisebb, vagyis az áramerősséget kell megnövelni, ami viszont növeli a cellákhoz csatlakoztatott vezetékek vastagságát -- ami a súlyát növeli, vagy pedig DC/DC elektronikát kell tenni minden cella mellé, ami az árát növeli a az akkucsomagnak és persze csökkenti a töltés-kisütés hatékonyságát.
Az energiánál nem csak az előállítás a drága, hanem a szállítása is. Közel azonos súlyban van az elektromos energia árában az előállítás és a szállítás. Az előállításon tudunk érdemben árat csökkenteni a szállításnál nem. És amíg nem tudunk szupravezetőkkel nagy mennyiségű elektromos energiát továbbítani, addig van távolsági korlát is, ami után már nem gazdaságos elektromos energiát továbbítani.
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home