Részvétem. Esetleg privátban megírod, hogy az aaphoto-s szponzorod miért nem vállalta? (Meg azt, hogy ő konkrétan ki is volt :))
A debian szvsz eljutott arra a szintre, amikor személyes kapcsolatok nélkül már semmit sem lehet elintézni.
A rendszer egyrészt óriásira hízott, másrészt nagyon neves és stabil. Ez csak úgy tartható fenn, ha a DD-k száma kicsi (olyan 1000 körüli még mindig?), másrészt nagyon szigorúak a követelmények, mind az új DD-kkel szemben, mind a meglévő DD-k tevékenységével szemben. Enélkül lényegében lehetetlen volna elkerülni a folyamatos regressziókat és ütközéseket.
Szerintem egyébként a tomld érdektelen is a mezei debian felhasználó számára. Ezzel nem akarlak megbántani; azért jött ki ilyen könnyen a számon, mert anno 100%-os bizonyossággal meggyőződtem arról, hogy az lbzip2 is tökéletesen érdektelen. Ez egyrészt fájdalmas volt, másrészt felnyitotta a szememet. Az általános felhasználói igények diktálnak, az lbzip2 nem oda esik. Úgyhogy én fel is adtam akkor pl. az alternatives-be bejutást -- a debian-users listára beküldtem egy felmérést (asszem kb. 3200-an voltak akkor feliratkozva), összesen három választ kaptam (volt "nem érdekel" opció is :), de akit nem érdekelt, az inkább nem is válaszolt :))
Azóta rátaláltam a dpkg-divert-re, ami személy szerint kifejezetten boldoggá tett, mert így a saját rendszerem rendben maradt. A többivel már nem foglalkozom.
A mentors.debian.net-en már 2008-ban is saccra 50-szeres / 100-szoros túljelentkezés volt. A DD-k túl vannak terhelve, kizárólag akkor foglalkoznak egy csomaggal, ha valamiért felcsigázza őket, vagy a szponzorálandó maintainer-rel való személyes kapcsolatuk ráviszi őket. A Debian ilyen szempontból már nem látszik "skálázódni".
Az Ubuntu-t nem ismerem. A Gentoo-ba könnyebben be lehet jutni talán, csak ugye ki használ Gentoo-t... Én nem :) Az lbzip2-t asszem lassan bele fogják nyomni a build rendszerükbe is, de ennek az alapja egy olyan Gentoo-specifikus patch volt, amivel én nem értettem egyet :)
Az Arch Linux (remélem, így írják a nevét) AUR-ja, ill. a Slackware SlackBuilds-e jó példa arra, amikor a közösség csomagol. (Talán az Ubuntu-nál a multiverse ilyen? Fogalmam sincs.) A közösségi repo-ból aztán mindenki azt az egy-két csomagot teszi fel, amire szüksége van.
Lenne néhány apróság, amit az lbzip2-0.23-ba talán nem volna túl néhéz belebarkácsolnom, de az egyik legnagyobb visszatartó erő, hogy utána újra át kellene küzdenem magamat a csomagoláson. A mentorom megvan, a checklist-em megvan... A Debian Policy azóta kijött verzióival azonban nem vagyok hajlandó foglalkozni.
Ha megnézem a popcon-on, jelenleg kemény 439 a visszajelzett lbzip2-0.23 telepítések száma. 2011. októbere van, a 0.23-at 2010. márciusában adtam ki. Ne vicceljünk már, a stable felhasználóit (én is az vagyok :)) nem is érdemes célba venni. Mire bejelentenek egy új bugot, szinte már magam sem értem a forrást. Felhasználói oldalról azonban én sem vagyok hajlandó rolling distro-t használni, mert nekem nem kell a sok fos feature, csak a bugfix-ek. (Nem csak security, hanem bármilyen bugfix.) Ahhoz ugye upstream oldalon vagy distro maintainer oldalon külön backporter / maintenance programmer szerepkör kell, ami meglehetősen agypusztító tevékenység, így eléggé meg szokták kérni az árát. (Azok az ügyfelek, akiknek ez fontos, meg is adják az árát, lásd nagyvállalati disztrók.)
Na ez elég zagyva lett. Szerintem az egyetlen megoldás a közösségi csomagolás, lásd AUR/SlackBuilds, amiből a felhasználó kizárólag azt az 1-2 csomagot teszi fel, ami kell neki. Hogy Debian-nál van-e ilyen, arról gőzöm sincs. (A debian-multimedia.org és a backports.debian.org léte azért elég beszédes.) Számomra valamennyire ebbe az irányba mutat az EPEL is.