Köszönöm a választ.
Ez esetben a hitelfelvétel jobb megoldás lehet, mint az arany eladása, lévén az arany árfolyama nő, és adott esetben a hitel visszafizetésekor profitod lesz a kamattal visszafizetett hitel és az arany ára közt.
Erre értettem azt, hogy "Befekteti jobb kamattal a megmaradt pénzét (vagy magát a hitelt), mint amennyit a hitelért fizet". Ezek szerint ez egyáltalán nem szokatlan.
Hasonló a helyzet, amikor pl. egy cég rendelkezik megfelelő készpénzállománnyal a bővüléshez, mégis hitelt vesz fel. Ugyanis ez esetben a készpénzállományt átcsoportosíthatja forgótőkébe (amiből pl. alapanyagot vásárol)
Ezt értem, de ezzel megintcsak kiszolgáltatja magát. Hiszen a 2-es pontnak pont az a lényege, hogy bármikor ki tudjon ugrani a tartozásából. Ha kerámia falazóblokkban áll a teljes pénze, akkor majdnem ugyanúgy ki van szolgáltatva, mintha simán csak felvette volna a hitelt.
Mondjuk annyit el tudok képzelni, hogy felvesz X összegű hitelt X összegű kp-tartalék mellett. A hitelt (természetesen) elkölti arra, amire a készpénzt nem akarja, és mondjuk X/2 összegű kp-t belerak alapanyagba. Ekkor ugyan nem fog tudni azonnal kiugrani a hitelből, de a periodikus törlesztőre jó ideig lesz biztos fedezete a maradék X/2 összegű kp-ból. Így munkára fogni 3X/2 forrást tudott, ugyanakkor nincs máról holnapra kiszolgáltatva; van egy jókora buffer-e.
Kieg: hm, oké, így már értem, és rendben is van. A 2-es pont célja nem feltétlenül az azonnali kiugrás lehetőségének megteremtése / megtartása, hanem általában véve a mozgástér biztosítása. Nagyobb hitelhez nagyobb törlesztő és így nagyobb mozgástér dukál, innen az arányosság.