Minden igaz, amit mondasz, de ne egy olyan embertől sajnáljuk ezt, aki le is tett valamit (elég sok valamit) az asztalra. Van, akinek olyan javakből jut erre, amit nem érdemeltek ki, de ez szerintem nem az a helyzet.
Természetes, hogy az ő anyagi helyzetében mi is elmennénk Svájcba, hogy az életművünket egy kicsivel tovább építhessük. Nekem egyébként szimpatikus, ahogy nyilatkozott a halálhoz fűződő viszonyáról:
Nem félt a haláltól, sőt az elmúlás inspirálta munkára. Ahogy 2005-ös, a Stanfordon tartott beszédében mondta: „a halál a közös úticél, ami elől nincs menekvés. De ez nem baj, mert valószínűleg a halál az élet legnagyszerűbb találmánya. A tudat, hogy egyszer meghalok, segített meghozni az összes fontos döntést az életemben. Mert minden elvárás, büszkeség, félelem vagy hiba lényegtelenné válik a halál közelségében, és csak az marad hátra, ami igazán fontos. A halál az igazi segítség abban, hogy ne gondoljuk azt, vesztenivalónk van. Már most is meztelenek vagyunk. Éppen ezért nincs okunk arra, hogy a szívünkön kívül másra hallgassunk."