A hozam-ot kell értelmezni. A befektetted pénzednek volt valamilyen hozama. Ebből levonták az inflációt fedező kamatot. A maradék a reálhozam, amit most megkapsz.
A pénztárak a pénzt kötvényekbe, és különböző alapokba fektették be. A kötvény kb. az inflációnak megfelelő (vagy annál kicsit magasabb) kamatot ad. Az alapok nagyobb nyereséggel kecsegtetnek. Mivel az ingatlanpiaci alapok nagyon jó hozamot ígértek, így legtöbb pénztár abba fektette a pénz egy részét. Az ingatlanpiaci válság miatt ezeknél a befektetéseknél sok esetben nemhogy kamat nem volt, de még tőkevesztést is eredményeztek. Persze az ingatlanpiaci válság a gazdaság egészére kihatott, így a többi alapba befektetett pénz sem fialt annyit, mintha nem lett volna válság (vagy az is veszteséget termelt). Tehát az alapoknál elkönyvelt veszteség és a kötvények szolid, de biztos nyereségének az eredője az az x ezer Ft, amit kaptál. De ez nem a hozam, hanem az infláció feletti nyereség, amit reálhozamnak hívnak, és ezt fizették ki neked. A hozam és a reálhozam különbsége (inflációnak megfelelő nyereség) pedig a tőkével együtt a kormány bevétele lett.
Sajnos a tőzsde olyan, hogyha közvetlenül egy válság után (vagy alatt) akarod kivenni a pénzedet –, mint ahogy pénztáraknak kellett a törvény miatt –, akkor még annak is örülhetsz, ha nem lesz veszteséged. Amíg ezt nem érted meg, addig ne kezdj tőzsdézésbe!