OK, akkor mégis (nagyjából) ugyanarról beszéltünk, csak nálam a beletanulás nem azt jelenti, hogy tudom, hogy $-t írok PHP-ban a változónév elé, hanem azt, hogy tudom az adott nyelven hogyan kell implementálni a különböző mintákat, mely minták működnek és melyek nem, tehát az adott környezetben egy adott feladatot hogyan kell megoldani.
Pl., ahogy írod is:
PHP-ban ugye a request scoped természete miatt próbáljuk a beparseolandó és futtatandó kód mennyiségét kezelhető szinten tartani, tehát ha 1-az-1-ben portolunk Java kódot PHP-ra, akkor az jó eséllyel lassú lesz, de legalább használhatatlan. :)
Ugyanakkor (szerintem) DB kezelésnél PHP-ban is és Java-ban is a PDO / PreparedStatement minta a követendő, még az esetleges teljesítményvesztés árán is, mivel sokkal karbantarthatóbb lesz a kód, amit kapunk.
Abban igazad van, hogy ezeknek a felismeréséhez szükség van megfelelő előképzettségre és absztrakciós készségre.
Konkrétan, ha egy jó, professzionális hozzáállású mérnök Java előképzettséggel kerül PHP projektre, akkor szerintem:
- 1-2 nap alatt belejön a szintaxisba
- szerénységet / tiszteletet tanúsít az új platform felé (felismeri, hogy valószínűleg megvolt a tervezési döntés minden funkció mögött, ami ha nem logikus első pillantásra, akkor utánaolvas)
- nem próbálja ráerőltetni a Java patterneket, ugyanakkor nyitott a PHP saját mintái irányába
- meglátja a szépséget az új platformban
- rövid időn belül hatékony, a platformnak megfelelő rendszert tervez, és kódot ír.