( r0pi | 2011. 06. 21., k – 17:16 )

Erdekes kerdes.

Nekem a fluentsegrol az jut eszembe, hogy akkor beszeled az adott nyelvet ilyen szinten, ha mar nem kell gondolkodnod rajta, hanem zsigerbol teszed.
Legjobban, akkor figyelheto meg, ha olyan kornyezetben vagy, ahol tobb nyelvet beszelnek es annak fuggvenyeben valaszolgatsz, amilyen nyelven megszolitanak - azaz az agyad felismeri a semat es nem kell neked vakarozni, hogy je ez most angol es most akkor koncentralunk... mondatot alkotunk stb stb stb es a vegen hosszas oooozes utan kinyogunk egy tomondatot.
Mindent tanulunk az eletben, merthogy senki nem szuletik ugy, hogy minden tud. A tamnulasi/gyakorlasi folyamatban viszont eljutunk egy olyan pontra, ahol az adott folyamat automatikussa valik es nem kell ra koncentralnunk, hogy veghezvigyuk - ez sok ev gyakorlas eredmenye szokott lenni.

A visszakerdezesrol meg az, hogy ha muszaj, hat muszaj. Az angol es az egyeb globalisan hasznalt nyelvek, tipikusan olyanok, hogy ahany haz annyi szokas. Ez az x anyanyelvueknel a lokalis kulturabol adodik, mig a mas anyanyelvueknel az eredeti nyelv visszahatasabol. Egyebkent meg mind hozott aru, ahogy eltanultuk, ugy fogjuk a nyelveket is beszelni.
Ha visszakerdezel, hat visszakerdezel. Egy ido utan, ha sokat beszelsz az adott akcentust hasznalokkal, mar nem fog problemat okozni. Sot mitobb, egy ido utan a sajat akcentusod is igazodni fog a kornyezetethez. Ami meg ide tartozik, hogy sok nyelvben egyszeruen nincs meg a hangzokeszlet, amivel az angolt megfeleloen ki lehetne ejteni - ebben a magyar szerencses allat, mert mi a gyakoribb idegennyelveket szepen lefedjuk, sot a nyelvunk hangokban valo gazdagsaga miatt "tul is beszeljuk", de a kiaiak, japanok, indiaiak sok esetben keptelenek kiejteni az adott hangot, mert nem tudjak, hogy tartsak a nyelvuket, az arcukat stb. A magyarul tanulo/beszelo kulfoldieken is latszik, de inkabb hallatszik, hogy vannak olyan hangjaink a nyelvben, amiket egyszeruen keptelenek osszehozni, leggyakoribb ilyen a gy, ty, zs. A kiaiak akarmilyen nyelven a cs-hez hasonlo hangokkal szenvednek. De nem csak a hangokban lehet problema, de hangsulyozasban es utemben is vannak elteresek.
Nekem pl, spanyolul az Adiós helyes kiejtesenek elsajatitasa tellet hosszu idobe, mert, mint magyarnak minden elso szotag hangsulyos lenne a logika, de a szemetek a hangsulyt jelolik ekezettel, igy az o-t kell hangsulyosan ejteni, ami nekem nem tunt termeszetesnek, sot mitobb a fulemet is bantotta.

Okozhatnak ezek a oroksegek komikus szituaciokat is, pl az angol a "fag"-et cigarettara fogja leginkabb hasznalni, de probalj meg egy USA beli figuratol egy "Gimme a fag!" felkialtassal cigarettat beszerezni, hat jo esetben eleg butan fog radnezni, mert nekik a "fag" bizony buzi-t jelent, raadasul nem is a legirodalmibban kifejezve.
A legdurvabb, amivel eddig talalkoztam az a spanyolorszagban fogni/tenni/venni(angolul grab) ertelemben hasznalt "cojer", ha ezt delamerikaban valakinek felszolitomodban az arcaba modnod, az akar meg el is fajulhat, mert arrafele leginkabb a szeretkezes vulgarisabb kifejezere hasznaljak ezt a szot.