"Pedig valamikor Rutheford már megmondta hogy a fizikában lényegében minden fel van fedezve és már csak kisebb igazításokra van szükség. "
Ezt az allitast nagyon sok tudosra mondtak mar ra, foleg Lord Kelvinre. Rutherfordos verziot nem talaltam, ertelmetlen dolog lett volna, ha o mondja, Rutherford a magfizikai kiserletek egyik uttoroje volt, o fedezte fel, hogy az atommag sem oszthatatlan, o fedezte fel a protont, es adta meg a puding-atommodellt (ami hibasnak bizonyult). Amikor felfedezte a protont (1909-ben), akkor a vilag kvantumos szerkezeterol mar elegge komoly kutatasok folytak, persze meg nem jott el a kvantummechanika aranykora.
"akkor a ma tudományára lehet hogy úgy tekintenek vissza mint a tévedések tárházára."
A mai tudomany tudja, hogy amit tud, honnan tudja: vannak kiserletek, amelyeknek az eredmenyeire modellt alkotunk, es a sikeres, mindent jol leiro modellek a kurrens elmeletek. Termeszetesen ez nem azt jelenti, hogy nem lehet a jovoben olyan kiserlet, amelyet a jelenlegi modellek segitsegevel nem lehet leirni, igy fejlodik a tudomany. Aki az altalad idezett allitast mondhatta, szemely szerint nem tudott elkepzelni olyan kiserletet, amelyet a newtoni mechanika es a maxwelli elektromagnesesseg elmelete ne irt volna le, de aztan talaltak jopar ilyet, pont a XIX. szazad vegen/XX. szazad elejen, innen indult el a kvantummechanika. Az is megtortenhetett volna, hogy mar elobb vagy eppen kesobb fedezik fel ezeket a kiserleteket, de eppen a XIX. szazad vegenek kiserleti fizikai fejlodese (jobb gepek, jobb meresi eljarasok) vezetett oda, hogy az elmeleti fizika is fejlodjon. Az pedig olyan utemben fejlodott, hogy most a kiserleti fizika van lemaradva: igyekeznek az elmeletek altal megjosolt jelensegeket megtalalni (pl. Gravity Probe B).
A jovoben nem lehet a tudomanyra teljesen ugy tekinteni, mint tevedesek tarhazara: a jelenlegi kiserleti ismereteinknek megfelelok a modellek, igy amit ismerunk, azt tudjuk, hogy miert van (tudunk ra korrekt modellt adni). Egy 2000 ev mulva elo tudos, ha csak a jelenlegi ismeretei lennenek meg, akkor is ezeket a kovetkezteteseket vonna le, mint ma. A tudomanyt helyesen vegzik most is, az mar mas kerdes, hogy korlatos/kevesebb meresi eredmennyel rendelkezunk, mint ami a jovoben lehet. Ezert is erdekes az LHC, kiboviti az ismereteinket a nagyenergiaju reszecskekrol.