( uid_2716 | 2011. 02. 22., k – 00:55 )

Az irdatlan nagy sötétség ebben csak az, hogy a whois-nak semmi köze a személyes adataimhoz. Hogyan jönnek ahhoz, hogy a szigszámomat "kezeljék"? Semmihez nincs szükségük rá, egyrészt; másrészt a captcha kitöltése után meg ugyanúgy ne adják oda senkinek.

Történetesen elolvastam az akkori adatvédelmi biztos állásfoglalását ezzel kapcsolatban:

Egy panaszos azt kifogásolta, hogy a szolgáltató a domain-név regisztrációja során kitöltött adatlapon szereplő adatait nyilvánosságra hozta. Mind az igénylőlapon, mind a szabályzatban megtalálható az a felhívás, mely szerint az igénylőlap adatait a “nyilvántartó és a regisztrátor az internet regisztrációs szokásoknak megfelelően nyilvánosan kezelik”. A Magyarországi Internet Szolgáltatók Tanácsa Tudományos Egyesület elnöksége az adatvédelmi biztos megkeresésére közölte, hogy a regisztráció során felvett adatkör összeállítása az internettel öszszefüggésben kiadott nemzetközi ajánlásoknak megfelelően történt; a világháló “szokásjogának” megfelelően.

Az adatok nyilvánosságát az internet határok nélküli, nemzetközi volta, valamint a rendkívül nagy mennyiségű domain indokolja.
Az adatok nyilvánosságra hozatalával ugyanis bármilyen probléma (például műszaki jelle­gű kérdések, nyomozóhatóság eljárása, esetleg személyiségi jogok sérelme) esetén közvetlenül a domain kezelőivel, birtokosaival lehet felvenni a kapcsolatot. Egyéb esetben ez csak közvetítők (külföldi bíróság, rendőrség) segítségével lenne – talán – megoldható. A domain-név regisztrációt kérők a regisztrációval elfogadják a már említett szabályzatot, mely tartalmazza, hogy az adatok nyilvánosságra kerülnek.

A domain-név regisztrációjával a regisztrációt kérő hozzájárul adatai kezeléséhez, nyilvánosságra hozatalához. A nyilvánosság mindezeken felül is indokolt az iménti érvek alapján; így az adatkezelés megfelel a cél­hoz kötöttség követelményének is. A világháló fontos eleme a nyilvánosság. Ennek korlátozása az internetet lényegétől fosztaná meg. Az viszont, hogy világszerte bárki, bármit közzétehet a saját oldalán, indokolja azt, hogy az oldal “birtokosát”, üzemeltetőjét könnyen el lehessen érni.

A fentiek alapján az adatvédelmi biztos álláspontja szerint a Magyarországi Internet Szolgáltatók Tanácsának a domain-regisztrációval kapcsolatos eljárása, ezen belül az adatok nyilvánosságra hozatala nem jogsértő. (295/A/2000)

Na nézzük ezt meg még egyszer: a regisztráció során felvett adatkör összeállítása az internettel öszszefüggésben kiadott nemzetközi ajánlásoknak megfelelően történt; a világháló “szokásjogának” megfelelően -- ekkora humbugot nehéz lehetett rezzentelen szempillával nyilatkozni. A büdös életben nem láttam még külföldi whois válaszban személyi azonosítót.

A további bekezdésekben meg hímeznek-hámoznak; ugyan hol kell a műszaki jelle­gű kérdések megoldásához szigszám? Megmondom, mihez kell: pont ahhoz, amihez a mobilszolgáltatók megpróbálják lemásolni a személyidet "kártyás" szerződéshez, meg amihez a posta megpróbálja lemásolni a személyidet, amikor postafiókot bérelsz.

közvetlenül a domain kezelőivel, birtokosaival lehet felvenni a kapcsolatot. Egyéb esetben ez csak közvetítők (külföldi bíróság, rendőrség) segítségével lenne – talán – megoldható. -- Na persze, mert aki el akar bújni a rendőrség elől, az ugyan külföldön hostolja a szervert, de a .hu domain-hez azért ragaszkodik!

Nem annyira távoli, úgynevezett demokratikus országokban, például Csehországban, prepaid SIM kártyát (= telefonszámot) úgy veszel, hogy bemész a Globus-ba, és a pénztárnál elveszed a kis papírtasakot a kotonos rekesz mellől. Kifizeted, belerakod a (nyilvánvalóan hálózatfüggetlenül vásárolt, vagy legálisan, számlával, pecséttel függetlenített) telefonodba, és telefonálsz. Legrosszabb esetben egy üfsz-en vásárolod meg a kártyát, ahol beállítasz még egy netes kódot, amivel a szolgálató oldalán majd beállíthatod a kedvezményes számaidat; de a nevedet ekkor sem kérdezik meg.