De, mindig editorban latom. Ha patchet kuldenek, akkor azt felrakom es ugy nezem meg, mert ugy sokkal tobb ertelme van, es onnantol rogton az editoromban latom. A verziokezelomet szinten editorbol hajtom meg, igy ott sem gond. Amin epp dolgozom, az ugyis megvan nyitva, nem kell "mindig megnyitni".
Te máshogy dolgozol, mint én, ennyi. Én mondjuk 5 projekten dolgozom egyszerre, nincs mindegyik nyitva. Jön egy email egy patch-el, ehhez nem feltétlenül akarok új projektet megnyitni.
Egyreszt ahogy mas is bolcsen megjegyezte: ha sok ilyen fuggveny van kis helyen, akkor ott mar valami komolyan el van szurva.
Mármint mi? Én rövid függvényeket szeretek írni, ami azt jelenti, hogy sok függvény van, ergó sok függvényhívás is van.
Pl xxcopynal from, to sorrend eleg alap, butasagnak tartom kiirni a parameter nevet is).
Szerintem nem butaság. Ha még azt mondod, hogy felesleges, talán az rendben van, de "butaság", meg "letörném a kezét", szerintem ez meglehetősen túlzás. memcpy esetén pont fordítva van. FYI. Látod, ha kiírod a nevet, akkor ez nem fordulhat elő.
Akkor kozben az editorom szepen tudja nekem jelezni, hogyy most az "integer *nev" nevu parameter jonne.
Nem akkor van gond, amikor írod, hanem amikor olvasod. Értem, hogy akkor is fölé lehet húzni az egeret, de jobban szeretem őket egyszerre látni.
Jo editor kerdese az egesz.
Nem csak magadnak írod a kódot. Az "akkor használjanak ők is olyan editort, mint te" hozzáállás nekem nem tetszik. Szerintem, jó, ha pl. a weben is olvasható a kód.
Nomeg ha borzalmas kodot lat az ember, mint pl a peldaban idezett fuggveny, azt nagyon gyorsan atirja, vagy minimum tokonszurja azt, aki elkovette.
A példában idézett függvény az ARPACK függvénykönyvtárból van, és SZVSZ meglehetősen jó minőségű kód. A flexibilitás miatt van ennyi argumentuma, meg mert eredetileg FORTRAN.