( gabor | 2011. 02. 12., szo – 00:25 )

Na ja. De egyrészt nem mindig az editorban látod a kódot. Látod amikor patch-et küldenek neked emailen, látod a verziókezelő web-interfaceében, etc. Nem szeretném mindig megnyitni megelelő projekt fileokat és bemásolni az editorba.

Másrészt, egy mai nagy képernyőre sok kód kifér, sok ilyen függvényhívással, így egyszerre látod az összeset, anélkül, hogy végig kellene őket kattintgatni.

Egyébként szerintem a modern nyelvek abba az irányba mennek, hogy lehessen név szerint megadni argumentumokat, pl. Python. Ezzel sokkal olvashatóbb lesz a kód SZVSZ. Ha pl. van egy xycopy függvényed, akkor


xxcopy(from=foo, to=bar);

esetén elég egyértelmű, hogy honnan és hova.

Szerk: még egy példa:


dnaupd(integer *ido, char *bmat, integer *n, char *
       which, integer *nev, doublereal *tol, doublereal *resid, integer *ncv,
       doublereal *v, integer *ldv, integer *iparam, integer *ipntr, 
       doublereal *workd, doublereal *workl, integer *lworkl, integer *info)

10-20 argumentum esetén már elég nehéz követni, hogy mi micsoda, még ha segít is az editor.