( BaT | 2010. 12. 13., h – 12:54 )

Eddigiek alapján úgy tapasztaltam, hogy 3 csoportba sorolhatóak az egyetemi tárgyak a segédanyagok alapján:

  1. Vannak a rendes jegyzettel rendelkező tárgyak. Jellemző, hogy megcsinálják egyszer a jegyzetet, és utána évekig azt használják, persze a tananyaghoz már nem igazítják megfelelően hozzá. Azaz vannak olyan részek a jegyzetben, amiket egyáltalán nem kérnek számon, nem is adnak le. Ugyanakkor ettől nem lesz könnyebb a tanulás, mert a jegyzet általában sokkal tömörebb is, a megértés gyakran nehezebb, ezért lassan lehet csak haladni vele. Általában ezen tárgyakból az órai jegyzet használhatóbb, már csak azért is mert nincs prezentáció és az oktató rendesen leadja az anyagot.
  2. Vannak azok a tárgyak, melyeken a prezentáció csak az előadás segítésére szolgál. Azaz gyakorlatilag lehetetlen tanulni belőle, mert a lényeget az oktató szóban mondja el, és ezt kellene lejegyzetelni. Viszont egyrészt mivel az oktató nem ír le semmit, másrészt mivel megtévesztő a prezentáció jelenléte, elég nehéz az ilyen előadást jól lejegyzetelni.
  3. Végül vannak az olyan tárgyak, amik prezentációi tartalmazzák a teljes anyagot. Ennek előnye, hogy lehet belőle tanulni, és csak az van benne amit számon kérnek. Viszont ez általában az előadás rovására megy, mert vagy az van, hogy az előadó nincs teljesen szinkronban a prezentációval, vagy felolvassa szó szerint azt, ami bele van írva.

--
Don't be an Ubuntard!