Amúgy szerintem a tudomány=hit. Mondom ezt kutatóként.
Háát... Szintén kutatóként, de szerintem ez egy hatalmas marhaság. A tudomány nem valamiféle összegyűjtött tények/elméletek/információmorzsák gyűjteménye, hanem egy módszer a világ megismerésére. Az eredmények elfogadása meg nem hit kérdése, hanem egy tapasztalat: a világ megismerésének ez a módja vált be az eddig kipróbáltak közül a legjobban.
A magam részéről már a vörös eltolódásnál elvesztettem a fonalat. Anyaghullámnál tökéletesen értem. De elektromágneses sugárzásnál nem nagyon látom át, hogy miért kisebb a kibocsátott foton energiája akkor, ha távolodom az objektumtól.
Többféle vöröseltolódás létezik (gravitációs, Doppler-, kozmológiai). Itt most elmagyarázom a gravitációsat:
a) Precízen: a fény terjedését jól le lehet írni, a tapasztalatokkal nagyon jól egyező elméleti eredményeket kapunk (Maxwell-egyenletek, és annak közelítő megoldásai, pl. geometriai optika; az utóbbiban a fénysugarat a téridő egy fényszerű geodetikus vonala írja le, a vonal érintővektora a hullámszámvektor). Az elméletből kiszámolható a fény terjedése, amint egy nagy tömegű objektumtól távolodik (geodetikus egyenlet megoldása), és az jön ki, hogy ahogy távolodik, csökken az energiája.
b) A fényre is kell hatnia a gravitációnak. Ahogy egy felfele kilőtt puskagolyó kinetikus energiája is csökken, ahogy távolodik a földtől, egy felfelé haladó foton energiájának is csökkennie kell.
c) Fizikai érvelés: Bondi-örökmozgó. Egy keréken körben elhelyezünk valamilyen atomokat, kis, fényvisszaverő belsejű dobozkákban. Egy automata kinyitja a dobozt, amikor egy atom a legfelső és a legalsó pozícióban van, úgy, hogy ha az alsó atom kibocsát egy foront, akkor a felső elnyelhesse. Ekkor persze a felső atom tömege az E=mc^2 képletnek megfelelően nagyobb lesz, és a kerék elfordul, hogy ez nehezebb atom kerüljön lentre, és ez ismétlődik, így egy örökmozgót kapunk.
Ha figyelembe vesszük, hogy a felfelé haladó foton energiát veszít, akkor kiderül, hogy a lent kibocsátott foton fent már nem tudja az atomnak ugyanazt a kvantumos átmenetét gerjeszteni, mint ami lent őt létrehozta; nem tud elnyelődni.
Van tehát a gravitációs vöröseltolódásra egy precíz levezetésünk, és két fizikai érvelésünk. Ezen kívül, magas torony és a Mössbauer-effektus segítségével meg is mérték.
Kozmológiai vöröseltolódás: fénysugár terjedése a táguló téridőben. Ez is mérhető, a spektrumvonalak eltoldódásából. A levezetés itt is a geodetikusok s«ámolásával történik, tehát a gravitációs vöröseltolódásnál már bevált módszerrel.