( szemet | 2010. 08. 19., cs – 23:50 )

Informatikai területen, hirtelen nehéz is definiálni magát a kérdést, hiszen pl. a szoftverek tulajdonképpen tekinthetők absztrakt matematikai entitásoknak is, elméleti konstrukcióknak.

Míg a többi szakmában pl. a matematika mint a "valóság" modellezésének eszköze jelenik meg, ezért talán jobban elkülöníthetők - a még mindig szoros összefonodás ellenére természetesen - azok akik "ügyesen formálják a valóságot(gyakorlat)" és azok akik "ügyesen modellezik a valóságot(elmélet)", a programozásban viszont nem egészen a valóságot modellezed, hanem inkább maga a viszonylag szabadon felépített modell VÁLIK valósággá. ;)

A "viszonylag szabadon"-t úgy értem az előző mondatban, hogy vannak korlátok de a korlátok is gyakran matematikaiak(elméletiek), nem anyagiak (pl. lassú a gép).

Persze vannak akik az anyagi korlátokkal harcolnak (lassú gép, kevés ram, lassú net, hülye ügyfél;)), talán ez a része tekinthető szigorúan gyakorlati ágnak a szakmában.

Persze, mondhatjuk azt is - és ez egy más definíció - hogy elméleti konstrukciókon(szoftvereken) végzett FAVÁGÓJELLEGŰ vagy RUTIN munka tulajdonképpen gyakorlati tevékenység, mert szerintem a legtöbb informatikus végül is így érzi...

Nnna. Röviden, szóval a kérdés definíciós válságban szenved szerintem, igazából talán a többi területen is így van ez de mintha az informatikában hatványozottabban így lenne...