Úgy látom itt alapvető probléma van, hogy mi minek hány százaléka.
Ha valami a befektetett energia 1%-át adja vissza, és mi energiatermelésre használnának, az se nem olcsó, se nem Nobel-díjas, hanem pénzkidobás. Ilyen például, ha vezetéken vezetsz áramot. Távolság meg sok egyéb függvénye, ezért hasraütök, beraksz 100%-ot (ugye mert ehhez viszonyítunk), és kiveszel 95%-ot, a többi pedig ellenállás miatti veszteség. Szóval ami 100% alatti, az nem energiatermelés.
Energiatermelés az, ha mondjuk 100%-nyi energiabefektetéssel fát vágsz, azt elszállítod egy erőműbe, és elégeted, majd visszakapsz 200%-nyi energiát. Ez nem mond ellent az energiamegmaradásnak, mert a kinyert energia csak egy részét állod te, a többit a fa kémiai kötéseinek energiája adja. Valóban lehet ilyenből 1000%-os is értelmetlen, ha többe kerül a felhasznált nyersanyag, mint a 900%-nyi energia költsége.
Csak hogy a tárgyalt esetben arról van szó, hogy emberünk bevezet 100%-nyi áramot, majd kivezet 106%-ot úgy, hogy nincs semmilyen más, fogyó üzemanyag. Az előző esetben a kinyert többletet az elhasznált üzemanyagból kinyert energia adja, amit folyamatosan pótolni kell, hogy az energiatermelés fennamradjon. Amit viszont itt állítanak, hogy ő e nélkül is pluszt állít elő. Na ez az ami lehetetlen, mert ahol a "tiszta energiamérleg" 100% feletti, az elhasznált üzemanyagból származó enegiával számolva ott is 100% alá esik a mérőszám, és ezt hívjuk hatékonyságnak.
Ez az érték erre a berendezésre viszont szintén 106%, ami lehetetlen. Nem az lehetetlen, hogy konstruálható olyan készülék, melyből minden egyéb betáplálás nélkül több energia jön ki, mint ami bemegy, mert a "vákuum-energia", térből előbukkanó virtuális részecske párok már egy ideje részei a fizikának. Ha ezekből "táplálkozik" a berendezés, az lényegileg ugyan az, mintha egy vezeték szállítaná az elégetésre áró olajat, tehát az energiamegmaradás nem sérül. Vagy vehetjük a napelemek, szélkerekek sokkal hétköznapibb példáját is, mert a betáplálást nem mi, hanem a természet végzi.
Visszatérve az eredeti kérdésre, hogy mi történne ha, feltehetjük most már a kérdést az energiamegmaradás zárójelbe tétele nélkül is (mert gazdaságilag nézve meg az energiamegmaradás sérülése és a vákuum megcsapolása ekvivalens). Nézzük a ma is létező napenergiát, mert az sincs ingyen: a technológiát ki kellett fejleszteni, a készülékeket le kell gyártani, azokat karban kell tartani, viszonylag nagy területet igényel. A végén valahova oda lyukadunk ki, hogy ma a napelemmel (vagy székerékkel) termelt áram 2-3-szorosa a paksi áraménak.