Zimmerman legszebb éveiben még teljesen más törvények voltak hatályban. Franciaországban például mindenfajta titkosítási algoritmus polgári használata tiltott volt. igen nagy öngól is volt ez, az ipari kémek imádták azt az országot:)
az Egyesült Államokban még éltek a hidegháborús reflexek. tilos volt a titkosítást végző softwarek exportja, és ebből következően igen rossz szemmel néztek az ottani szervek, az ilyen témájú előadásokra.
azóta nagyot fordult a világ. ma már teljesen legális üzletet lehet üzemeltetni titkosítással kapcsolatos területeken. az sem titok, hogy az amerikai hatóságok kiharcolták maguknak, hogy "kiskapu" kerüljön be a Skypeba, így lehallgathassák az ott folyó beszélgetéseket. nem zaklatták ezért a Skype fejlesztőit. a legális és átlátható üzletmenetnek köszönhetően mára anyagilag is igen jól jártak, az ebay félrespekulálása miatt jól megszedték magukat.
az önmagában még nem biztosíték, hogy nevesítve vannak egy software fejlesztői. jó magyar szokás szerint akár hajléktalanok is lehetnek. illetve teljes nyíltság mellett is lehet hatalmasat bakizni. de ha a fejlesztők ennyire látványosan bujkálnak, ott igen erős a gyanú, hogy valami nagyon nincs rendben.
természetesen át lehetne nézni a kódot, le lehetne fordítani, de a franc se fog ezzel bajlódni, ha egyébként van alternatíva normális nembujkáló fejlesztőktől is. amikor át kell nézni mégis a kódot, inkább azokat.
itt nem az a baj, hogy a mögötte álló alapítványnak hülye helyen van bejegyezve a székhelye. a probléma az, hogy fiktív szervezetről van szó, ami soha nem is létezett. a jelenlegi címe egy salátabár. meg lehet nézni, hogy most szerepel e bejegyzett szervezetként, kicsi az esély hogy megtalálod valamelyik valóban hivatalos nyilvántartásban. alapítványoknál ugyanis nyilvánosak az alapítók, kurátorok, esetleges felügyelő testületre vonatkozó személyes adatok. itt pedig még a copyrightot is fiktív személyek jegyzik. eléggé nehéz így pénzt keresni a befektetett munkáért.
nem kell itt rögtön politikára és titkosszolgálatokra gondolni. bár arra is van példa, lásd JAP, vagy imesh. sokkal gyakoribb eset az ipari/üzleti kémkedés. az ipari kémek számára értékes információs központok folyamatos támadás alatt állnak. lásd a napi aktualitású Siemens SIMATIC ügyet.
a linux körüli fejlesztésekhez egyébként gyakran hozzájárul a Darpa vagy az NSA. nem titok. ma már más országok kormányzatai is átnézetik, pláne ezeket a kódokat. mivel a fejlesztés átlátható módon zajlik, nem kell átnézni a teljes kódbázist, hogy el tudd különíteni pl az NSA támogatással/hozzájárulással bekerült kódokat. természetesen az "átlátható" nyílt forráskód sem jelent 100% biztonságot, a már említett Debian openssl ügy igencsak elgondolkoztató.