mert alaplapi fakeraid vezerlot jolnevelt ember nem hasznal, szerintem ezt meg az oviban is tanitjak.
linuxos szoftraidet meg - olyan amilyen - sokan. hiaba kisebb a hibaarany szazalekra, tobben fognak panaszkodni.
valamint akkor tisztazzuk a hw-raid (vagyis a "raid controller")
a soft-raid (os-based softvare raid) és a ""raid controller"" alaplapi hibrid raid (host-raid, fake-raid) kulonbsegeit:
hw-raid os szamara egy blokkeszkoznek latszik, ez a legtisztabb ugy, biosabol, vagy manadgement-programjava piszkalhato. tkp. diszk-vezerlo(k) es processzor (meg a bios es a fw) ami szamol
elonyok: gep/os szamara diszkek transzparensek, csak a raid-diszk latszik, lehet rola bootolni, szoftware hibalehetoseg minimalis.
a buszon a vezerlo fele/tole minden adat csak egy peldanyban kozlekedik.
nincs cpu-overhead, garantalt i/o savszelesseg
aksi ved(heti) a write-cache-t.
hatranyok: kulonbozo gyartok hw-raid on-disk formatuma kulonbozhet, nem csereszabatos a raid masik vezerlovel.
ebbol kovetkezik, ha a vezerlo doglik ki a raid alol, csak ugyan-olyan tipussal lehet ujra eletre kelteni (vagy egyaltalan lementeni az adatokat. hw-mirrorrol meg megoldhato kezzel, raid5nel mar szopas)
garantalt az i/o savszelesseg - ami processzor upgrade-eseten is ugyan akkora marad, a vezerlo procija
limital. kulonosen nagyobb raid tomboknek, izmosabb procival a szoftraid gyorsabb (ár/teljesítmény aránya mindenkép jobb)
software-raid:
a raid-tomb tkp csak az os bootolasa utan all ossze, az os raid alrendszerevel.
elonyok:
olcso
nincsenek vezerlohoz kotve a diszkek, masik gepbe athelyezve a tombot ugyan-ugy mukodhet
olcso
veszhelyzetben az adatmentes kevesbe remenytelen
olcso
a savszelesseget a rendszerbuszt es a vezerlok/diszkeket leszamitva csak a cpu limitalja, erosebb proci, gyorsabb i/o
olcso
particiokat is lehet raidbe kotni, nem csak egesz diszkeket.
hatranyok:
eszi a procit *asit*
write-cache..khm
kevesbe hibaturo (foleg ha szar az implementacio), raid-controller elobb eszreveszi ha megdoglik egy diszk, es ott a hotswap is meg van oldva rogton.
macerasabb boot, raid1-nel meg okosabb bootloaderek felismerik a tukrot, es ha az egyik diszk halott, a masikra bootol, magasabb raid szinteken legalabb a kernelnek a raid-en kivul kell lennie (zfs root is csak mirrored lehet solarison, bar mintha freebsd-s portban dolgoztak volna valami feketemágián, hogy raidz-rol is lehessen bootolni: FIXME)
fake-raid:
ravaszul egyesíti a hw-raid es a szoftraid hatranyait.
csak egesz diszkel megy.
ugyan lehet rola bootolni, de utana atveszi a szerepet az os driver, nem transzparensek a diszkek, szoftverhiba lehetoseg, valamint a proprietary driver es disk-layout miatt ugyanugy szopo mint a hw-raid.
azert is hivjak oket hibrid-raidnek, mert tkp csak firmware-ben (es bios-extensionben) kulonboznek egy
sima vezerlotol, biosban beallithato a raid-level, bootkor a vezerlo firmwareje felepiti a tombot, demivel nincs erre dedikalt proci, ez tetvesen lassu lenne normal uzemhez, csak a boot-ot viszi el addig, amig
az os-hez adott drivere at nem veszi a stafetat.
remelem ertheto volt, ha valamit kihagytam jelezzetek,
thx