Látástól mikulásig

Azzal, hogy tegnap délután fél 2-kor végetért a rendes munkahét, a munka nem. Pénteken még egész délután folyt a meló, majd ma reggel 9-től folytatódott egészen délután 5-ig. Most pihenek egyet, egy gyors fürdés, majd éjjel 11-től ki tudja meddig még. A szakma szépségei közé tartozik, hogy egyes vállalatok se hétvégén, se éjjel nem tudnak leállni, így versenyt kell futni az idővel. Ha nem áll lábra ma a régi, haldokló szervert leváltó új, linuxos cluster, akkor állítólag óriási probléma lesz a !kis cég működésében. Most szikronizál a RAID tömb, majd újra nekiesünk.

Nem elég, hogy hardverhibákkal kell küzdeni, de 4+ éves rendszert kell újjáépíteni új alkotóelemekből. Nem csak a konfig file-ok nem kompatibilisek egymással, de a régi felhasználókat (több száz) és azok adatait is migrálni kell. Munka, imádkozás, tesztelés.

A hét marha fárasztó volt. Hét elején ingázás Győr és Budapest közt, majd 1 nap alatt bepótolni az elmaradt munkát a cégnél, most pedig rohamvágtában clustert építeni az éles üzemet alig leállítva, időre az ügyfélnél...

Ráadásul az egyik barátom ma ünnepli a születésnapját, de nem tudok rajta részt venni a munka miatt :(

Véget érhetne már ez a hét!

*sigh*

( zaphodb v | 2008. 10. 12., v – 20:11 )

milyen munkahely az ahol fél kettőkor vége a munkaidőnek? 5:30-kor kezdtél?