HOVD 2012 - Kedvenc desktop Linux disztró

Címkék

archlinux
12% (107 szavazat)
debian, debian variánsok és leszármazottak
18% (167 szavazat)
fedora, red hat, centos, oracle enterprise linux, scientific linux
8% (71 szavazat)
frugalware
1% (10 szavazat)
gentoo
5% (47 szavazat)
mandriva, blackpanther os, mageia
1% (10 szavazat)
slackware, zenwalk, slamd64, slax, salixos
2% (23 szavazat)
suse, opensuse, little susie
5% (48 szavazat)
ubuntu, ubuntu variánsok és leszármazottak
46% (421 szavazat)
uhu-linux
2% (20 szavazat)
Összes szavazat: 924

Hozzászólások

(hianyolom a csak az eredmeny erdekel *gombot*)

Jav:

- meg hat volt-Uhu-fejleszto van?
- kihirdetem a vegeredmenyt, folenyesen nyer a debian es leszarmazttjai (leven a Bubi is az) :-)

Tessék, rakd bookmarkletbe vagy userscriptbe ízlésed szerint… 😛


document.getElementById("edit-vote").parentNode.insertBefore(
	(function(){
		var b=document.createElement("button"); 
		b.onclick=function(e){
			e.preventDefault();
			location.href=document.querySelector("a[href$=results]").href
		};
		var t=document.createTextNode("Csak az eredmény érdekel"); 
		b.appendChild(t); 
		return b
		})(), 
	document.getElementById("edit-vote").nextSibling
	)
int getRandomNumber() { return 4; }  // ← aláírás
//szabályos kockadobással választva. garantáltan véletlenszerű.  xkcd

Már több éve figyelem a szavazást, de valahogy mindig elcsodálkozom az openSUSE felé tanúsított ellenszenven. Kíváncsi lennék az indokokra, hogy miért használnak többen például Gentoo-t, vagy ArchLinuxot.

Androbit.org - Az informatika érdekes oldala

aktív opensuse (laptop) és debian* (minden más) felhasználóként én is a debiant és leszármazottjait választom elsőre. apt-get/dpkg sokkal gyorsabb és használhatóbb, mint a yast/zypper, könnyebb belepiszkálni a rendszerbe, anélkül hogy a yast összefosná magát/automatikusan felülírná a saját verziójával.

igazából a 2.6.37-es kernel miatt ragadtam a 11.4-es opensuse-n (szignifikánsan hosszabb akksiidő), de mivel már nem támogatott, most keresem a cserelehetőséget. majd vizsgaidőszak végén végigzongorázom újra a nagyobb distrok friss verzióit...

Első körbe veszekedtem egy sort vele, valamit a hosts fájllal bíbelődtem, aztán vissza fosta bele a saját hülyeségét.. azon kívül nem volt negatív tapasztalatom yast-tal.

11.4-ről váltással sokat vártam 12.1 re nem is váltottam, majd félve tettem, de eddig nem bántam meg. Az akku idő picit nőtt. igaz csak kb. 10 perccel többet bír, de az is valami. bár ez szerintem használat függő..

--
openSUSE 12.2 x86_64

Meg hw, 12.1-en netbookon nekem -2 óra jött ki, ami használat beli különbséggel már nem igen magyarázható (nagyjából azonos használat mellett).

11.4-hez forgattam 3.4-es kernelt, azzal már majdnem azt az időt kapom, mint 2.6.37-tel, szóval a 12.2 mindenképp kap majd egy esélyt, de lehet hogy megvárom a 12.3-at (márciusban várható).

A yast-nál pont az ilyenekre gondoltam, csak a hosts file még az egyik legegyszerűbb eset, de bonyolultabb konfigokkal már nagyon ki lehet akasztani... én kerülőutat használok: telepítéshez zypper, minden mást kézzel csinálok, yast-ot el sem indítom.

Igazabol a yast az eleg rugalmas, bar nyilvan vannak korlatai. Figyelembe kell venni, hogy valahol a melyben egy parser dolgozik. Viszont, ha egy ideig mindent yast-ban csinalsz, akkor konnyen ra lehet jonni, hogy mik azok a szabalyok, amiket betartva nem utkozol vele, onnantol mar kezzel is lehet dolgozni.

Egyebkent en se hasznalok mindenhez yast-ot, van, amit tudom, hogy nem lehet kikattintani vele, pl. a levelezes tipikusan ilyen - nincs is fenn az ehhez kapcsolodo modul, mint ahogy az apache konfiguraloja sincs fenn. De pl. a felhasznalokezeles teljesen jol mukodik vele, a sudoers fajl maceralasat is nagyon szeretem innen csinalni, a hosts fajlhoz van kulon modul, amit felhasznalokent egesz hasznosnak talalok pl. Na ott pl. van par dolog, amibe bele kell torodni - de kozel sem eget-foldet rengeto kompromisszumok ezek.
Ja, es hat ott a SUSEFirewall, amit el nem tudnek kepzelni massal konfigolni, mint yasttal, es desktopra roppant kenyelmes.
--

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal 

Én Archot használok lassan egy éve és megvagyok vele elégedve. Kubuntu után maga az álom. Rolling-release, nagyon jó wiki, egyszerű leírások, ha olyan csomag jön, ahol kézzel kell belenyúlni (bár ezt akár scriptel is meglehetne oldani), csomagban kb minden van, ami nincs az AUR-ban és nagyon segítőkészek a fórumon. Mi az, amiben az openSUSE többet nyújt?
---------------------------
Oszt jónapot!

Az általad felsoroltaknál? Részemről kevesebb - alapvető szolgáltatásokat elérhetővé tevő - hackeléssel találkoztam, szintén jó wiki, választható rolling-release tároló, igényes megjelenés, jó support, stb. Persze, hogy ez jó, vagy rossz, az megítélés kérdése.

Androbit.org - Az informatika érdekes oldala

Bocs, nem az Arch-ra értettem. Még nem is próbáltam, így még alapom sincs az összehasonlításhoz. Csupán az openSUSE viszonylag kis részesedésének oka érdekelne, ugyanis kétlem, hogy ennyivel rosszabb lenne egy Ubuntunál, vagy a többieknél. Már több rendszert próbáltam - nem csak néhány kattintás erejéig - és a konklúzióm alapján az openSUSE kimagaslóan hatékony eszköz a mindennapokban és a munkában egyaránt.

Androbit.org - Az informatika érdekes oldala

Engem nem zavar a Microsoft, illetve a Yast még valahogy elmenne, de olyan sok függősége van, egész bagatell dolgoknak is, tudom ez is kikerülhető, de minek, mikor ott a Slackware és ott még csak kerülgetni sem kell :)
Ja és a grafikus telepítő is egy nagy mínusz, tudom ez is elkerülhető, legalábbis régebben az volt :D

Szintén arch-ot használok, én kb 3 éve és teljesen meg vagyok elégedve a lehetőségeivel, a fejlősés irányával és fórummal/wikivel is. Gentoo-ról tértem át még anno így a rolling release alap kritérium volt mikor válogattam. Már nem volt türelmem órákig csak fordítgatni.

Az AUR-os csomagokhoz van egyébként script, ez yaourt néven fut és egyben egy pacman wrapper is. Ugyanaz a paraméterezés és keres, telepít, törör, frissít meg minden.

Szigorúan csak mint felhasználó válaszolnék erre. Azért, mert fájdalmasan, már már bántóan ronda betűi voltak és vannak akár a KDE, akár a gnome felületen. Többször telepítettem, egyre jobb lett a SuSE, de a betűk kinézete mindig ugyanaz maradt és ezen semmilyen - általam ismert - beállítás nem segített.Ettől eltekintve nekem tetszik a SuSE, gnommal vagy xfce-vel, mert precíz, hisz német.

Nekem a Debiannal voltak ilyen nyugjeim, a Gentoo-n nagyon szepek voltak a betuk, a suse-n pedig pont annak orultem, hogy kb. ugyanolyanok, s ami a fo: meretre is. Mondjuk, en kevesbe vagyok igenyes, szoval lehet, en nem lattam meg valamit.
--

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal 

Én többször is használtam openSUSE-t kb fél-fél éven keresztül. Ha egy-két közösségi tárolót felvettem, egy idő után mindig belegabalyodtam a függőségekbe, Tumbleweed-et már ki sem mertem próbálni. Mégnagyobb gondom volt, hogy DE-től (és indexelőtől) függetlenül hosszú másodpercekre képes volt megakadni a rendszer, általában a virtuális memória írásakor / olvasásakor. Nem találtam rá megoldást.

Ettől eltekintve tetszett, Yast szerintem jó dolog. Egy olyan "félbuherátor" életét megkönnyíti, mint amilyen én vagyok.

Ha tartozkodsz a "home" kezdetu tarolok hasznalatatol, akkor azert egesz jo eredmenyeket lehet elerni. Illetve most a 12.1-ben nekem is vannak fuggoseg gondjaim, erdekes, mert 11.4 alatt semmi ilyesmi nem volt, valoszinuleg valamit elkefeltek az OBS-ben. Bizonyos okokbol en amugy is maradok 11.4 alatt, szoval szamomra a kerdes nem bir jelentoseggel, de azert erdekes.
--

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal 

erre csak helyeselni tudok, bár az okát nem értem. Azt hiszem ismerem már a zyppert úgy, mint a dpkg-t, és nem használok semmilyen unstable tárolót, mégis rendszeresen futok bele függőségproblémákba. Ilyet ubuntun/debianon nagyon ritkán tapasztaltam, lehetett felvenni 10+ külső tárolót is.

Mindig is a suse volt a kedvencem, és használtam mióta linuxozok, de amik az utóbbi időben mennek, az botrányos. Komolyan elgondolkoztam már a váltáson, csak még nem vettem erőt magamon. Egy kezdő is bőven bele tud futni minden különösebb turkálás nélkül olyan dolgokba, amit pl. egy ubuntuban sose lát. Ha egyáltalán eljut oda, hogy kipróbálja, mert az ubuntu a csapból is folyik.
Néhány hónapja volt vagy két gép, ami olyan célból kellett, hogy csak böngészés, skype, képnézegetés meg ilyen átlagos dolgok, és a user is beleegyezett, hogy linux menjen rá, így aztán úgy kellett volna telepíteni, hogy egyszerűen, minden extra nélkül, usernek és úgy ahogy a user csinálná. Szóval semmi extra beállítás, semmi parancssor, csak yast meg egyéb grafikus eszközök, one-click install, stb. amit ő is használna, hogy a jövőben ő is tudja állítgatni magától, leírás alapján, vagy esetleg telefonos segítséggel. Több, egyből szemet szúró hibába és bugba belefutottam, és ez alatt nem csak a standard, évek óta ott lévő kde4 bugokra kell gondolni (ami persze szintén nem elhanyagolható). Félretéve azt, hogy öreg suse motors vagyok, és én tudom mit és hol kell/kéne, és kézzel fél perc alatt meglenne, két napig próbáltam valami használhatót összerakni belőle, nem sikerült. (Mondom, direkt nem akartam semmibe konfigba vagy ilyesmi kézzel belenyúlni). Már én is kezdtem elhinni, hogy ez a linux desktop csak az elvakult fanatikusoknak létezik. Aztán elegem lett, letöltöttem egy centost, feltettem a neki default gnome2-vel, és minden jó volt. Ment minden, fel tudtam rakni és be tudtam állítani mindent egy deka parancssor nélkül. Egy igazi stabil, bugmentes rendszer lett, nyugodt szívvel oda mertem adni vele a gépet. Ennyit erről.
Az egyik usert azóta elkapta a gépszíj, kipróbált és telepített már magától ubuntut meg fedorat is, a másikon azóta is hibátlanul megy a centos.
--
Discover It - Have a lot of fun!

Miben? Hogy nincs mindenből feltétlen a legújabb? És kit érdekel?
Olyan dolgok mentek pöccre a centoson, amiket susen össze se tudtam reszelni. Telepítés utáni első indulásnál ment (és jól kezelte!) a bluetooth, működött a webcam, jó volt a hang (pedig centos hozzá van drótozva a pulseaudiohoz), a hdmi-n is, a wifi is ment. Az ati driver howto alapján felment működött vele suspend és hibernálás is, a scannerjét is azonnal sikerült belőni az első howto alapján, és a 3g stickkel sem volt különösebb gond.
Ezzel szemben susen: telepítés utáni első indulásnál plasma sigserv 11 leállt, majd nagynehezen újraindult, megjött a login hang recsegve, köszönhetően a pulsenak. A bluetootht felismerte ugyan, de ha épp nem dob a kbluetooth is váratlanul sigserv 11-et, vagy nem hal bele csontra az egész gép az eszköz böngészése menüpontra (komolyan, volt hogy erre kernel panicot dobott), pl. párosítani egy telefont akkor is művészet, mert különös holdállás szükséges hogy sikerüljön. Maga a wifi működik, viszont a networkmanager frontend elég katasztrófa. Volt hogy az istennek nem akart csatlakozni wifihez, csak rcnetwork restart után, különösen akkor, ha váltogattam a kábeles és wifi kapcsolatot. Webcam itt is ment. Ati driver is ment, viszont a suspend/hibernálással gond volt. A scannerrel is volt valami mókolás, de végül azt is működésre bírtam. A 3g stick ment, de szintén a networkmanager miatt elég érdekesen dolgok voltak. Emellett folyamatosan kapod a bár nem kritikus, de sok apró kde bugot, hogy nem lehet oda kattintani, el van csúszva, össze van borulva a megjelenítés. Majd végül nyomsz a gépre egy rebootot, bezár mindent, eltűnik a plasma, a panel, elsötétedik az asztal, csak a kurzor marad... De nem indul újra. Na itt mondtam magamban, hogy nem, ezt nem...
A bugreportokat ugyanakkor leszarják: http://hup.hu/szavazasok/20121105/hasznalsz_a_linuxodon_pulseaudiot?com…
Bár ebbe desktopnál nem sűrűn futsz bele, de szerveren igen: kiadnak rendszert (12.1) úgy, hogy nem bootol fel az alapértelmezett systemd-vel, ha mdadm-os raid van (a mai napig létező bug, a héten pont káromkodtam egy nagyot emiatt, mert már elfelejtkeztem erről, aztán egyik este gondoltam egyet és upgradeltem egy samba szervert... másnap reggel mehettem helyszínre). De hogy maradjunk desktop vonalon, mert végül is innen indult az egész, szintén a 12.1-be a gnucash vagy 4 hónapig nem működött (https://bugzilla.novell.com/show_bug.cgi?id=724917), valahogy azt se tesztelte senki.
Most 12.2-re upgrade után pl. a scannerem nem működött, aztán azzal is futni kellett pár kört. Jelenleg még nincs fixálva, valami home repobol tettem fel a sane-t... De kb. reggelig tudnék még sorolni.
--
Discover It - Have a lot of fun!

Egy ideig párom gépén volt. Valahogy túl... szóval túlságosan nem tetszett. A csomagkezelő (amit leginkább használtam) nemigen jött be, valahogy nem volt túlságosan egyszerű. Programfordítás rá kész rémálom (valamiből mindenféleképpen kellett új verzió, mert a régi valami fontos dolgot nem tudott - nem tudom, mi volt már).
Utána inkább felraktam helyett az arch-ot, ott minden kézreállt. Nekem jobban kézreesik egy konfig fájl szerkesztése, mint 500 beállítómodul közül megkeresni az 501. modult, és ott öt kattintást csinálni.
Szerintem megszokás, habitus, stb. kérdése.

Az elmúlt X éve, amióta van ez a HOVD mindig suse-t jelöltem, most arch. Nincs bajom vele, de 1X év után meguntam és kipróbáltam valami mást. Végül az arch maradt, de nem mondom, hogy ez is a tökéletesség csimborasszója, de egyenlőre még nincs frusztrációm tőle, mint néhány esetben a suse irányában volt.

Nekem személy szerint egyszerűen jó érzés Gentoo-t használni. Tetszik a testreszabhatósága, valamint nem is Linuxok üzemeltetéséből élek, így csak a hobbirendszereim Linuxok. Ezeket viszont rendszerint a saját egyedi igényeim hívják eleve életre, tehát külön előny, hogy Gentoo-ra építhetem őket. Szeretek vele foglalkozni, és a kellő szakmaiság érzetével is megfejeli a használatot. Egy időben még rosszabb volt(am), akkor naponta frissítettem ezeket. Pár éve átálltam a fél évente történő frissítésre, így még jobb ;) De én nem vagyok mérvadó, szerintem egy parancssor szép...

/etc/lib/lu/plugins/lupi_bebasic

Igazabol igy en is szeretem a Gentoo-t. Egy appliance-ba bezarva meg el is tudnam kepzelni, hogy produktiv kornyezetben is hasznalom, de normal napi felhasznalasra csak nagyon indokolt esetben ajanlom, mert a menedzsmentje nagyon sok idot vehet igenybe. Bar szerencsere mar sokat javult a Gentoo azota, miota dolgoztam vele, de... meg mindig nem eri el egy opensuse szintjet.
--

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal 

Szerintem azon túlmenően, hogy a két disztribúció felhasználási területe igencsak eltér, elmondható ugyanez a célközönségükre is. :) Megjegyzem, lehet produktívan is Gentoo-t használni, de annak számos előfeltétele van. De ha komolyan gondolod, és a környezet lehetővé teszi, hogy az infrastruktúrádat ehhez alakítsd, vannak kész megoldások. Egyébként én néhány éve még használtam éles, bár nem üzlet-kritikus környezetben is egyet, ráadásul bleeding-edge karbantartási metodológiával, és még így sem esett baja sem a rendszernek, sem a szolgáltatásainak. :) Azért azóta változott az én hozzáállásom is.

/etc/lib/lu/plugins/lupi_bebasic

En a PHP 5.1-5.2 mizeria kornyeken adtam fel. Az 5.0-5.1 valtasnal mar boven lehetett tudni, hogy kell az alverzioneknti SLOT, de ok egy csomot szenvedtek az egesszel, raadasul 2 korben is eltortek az updateket, mire valami ertelmes alakult ki. Es azert egy LAMP stack az eleg alapveto egy szervernel.
--

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal 

Én a mai napig Gentoo-zok, produktív környezetben, mert nekem matematikára kell a gép. Frissítgetni, karbatartani akkor szoktam ha "nincs meló", és kedvem van, nekem nem kritikus a friss környezet. Ráadásul (ezt már sok helyen sokszor mondtam, ha már hallottad volna akkor bocsánat) nagyon hosszan futó programjaim vannak (több nap), és a forráskód alapú Gentoo emiatt is megéri, mert gyorsabban fut a binátris amit generálok. Feladata válogatja, hogy mennyire, néha csak 4-5%, de van hogy 20-30. De a 4-5% is meglátszik akkor, ha 4-5 napog fut a program, ugyanis nem mindegy hogy ""műszak"" elejére, vagy végére készül el az eredmény.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

Egyrészt a gnome és unity mizéria miatt tértem vissza (részben) openSUSE-ra, amelyben a KDE4 minimális képességeit használom (nem kell több). Másrészt az Ubuntu növekvő store-barátsága és előfizetési noszogatása is picit betett (l. még RSM: az Ubuntu spyware...).