A kivant cel eleresehez elsosorban egy Haskell forditora lesz szukseg. Szerencsere akad GHC a Portgyujtemenyben, bar ezt csak hosszas erolkodesek aran sikerult csak tavaly szeptemberben a 6.10 szeriara frissiteni. Nem sokkal kesobb ezutan megjelent a 6.12, amelyhez mar keszult egy nem hivatalos port. Ezen viszont meg lenne mit csiszolni es persze kozben volt egy kiadas is (a vele jaro fagyasztassal), mindenesetre biztatoan hangzik.
A munkat leginkabb az tudna segiteni, ha a FreeBSD is Tier 1 platform lenne, de ehhez meg tenni kell par lepest. Ahogy megtudtam, szukseg lesz hozza egy nightly builder kliensre. Ezt telepitettem a gepemre es mar futott is, viszont utana rogvest leallt egy trivialis hibaval. Ugy erzem, egy FreeBSD builder becsatlakozasa esetleg ki tudja szurni a kodban felbukkano linuxizmust is :) Egyelore meg rendes voltam es telepitettem a hianyzo elemet, bar a jovoben jo lenne az ilyen kellemetlen meglepeteseket elkerulni. Most varom a kovetkezo alkalmat (es hibat), de kozben szedem a HEAD forrasokat, hogy ne "nap tippje" jelleggel kelljen megtudnom, mitol nem fordul a kod.
A masik hasonloan komoly terulet a forditohoz tartozo nem kis mennyisegu (~2000) kiegeszites, beceneven "hackage"-ek megfelelo portolasa. Elso megkozelitesben errol csak annyit mondhatnank, hogy csupan elegendo a Haskell "csomagkezelojet" telepiteni (hat igen, errol van mar PR is). A gond ezzel viszont az, hogy ez nem csomagkezeles a klasszikus ertelemben. Peldaul teljesen forraskod alapu (nincsenek binaris csomagok) es nem tamogatja a telepitett csomagok eltavolitasat.
Celszerunek latszik tehat portokat gyartani a hackage-ekbol (ahogy azt teszik az ugyesebb Linux disztribuciok). A nemreg kommit jogot kapott Giuseppe Pilichi munkassaganak koszonhetoen a Haskell portok szama mar 100 felett van, amely szinten adhat nemi bizakodasra okot. A portokat viszont erdemes lesz kisse refaktoralni a kesobbi egyszerubb karbantartas es fejlesztes erdekeben, amely varhatoan hamarosan meg is tortenik. (Csak menjen mar le az {Xorg,KDE,GNOME} commit.)
A hackage-ek nagyuzemi portolasat mar nehany bolcsebb porternek is emlegettem, de a valaszon kicsit meglepodtem (ez adta az egyik apropojat ennek a bejegyzesnek is): minek ez a nagy felhajtas egy olyan nyelvert amelyet senki sem hasznal?
Nem ertek teljes mertekben egyet ezzel, ugyan a kerdes elgondolkodtatott. Nyilvan most nem sokan hasznaljak, mert alig van jelen a Portgyujtemenyben. Viszont ha tobb Haskell port lenne, akkor az emberek figyelmet esetleg felkeltene es elkezdenek hasznalni. Szerintem a Haskellben fejlesztett programok jok, sok erdekes otletet tartalmaznak (eleg csak az xmonadra vagy a Happstackre gondolni), megeri megismerni es hasznalni ezeket akkor is, ha momentan nem ismerjuk a nyelvet. A csomagok szama miatt pedig inkabb leendo a karbantartoknak kellene aggodniuk :)
Abban ellenben latok igazsagot, hogy nem kell mindent esz nelkul atvenni, hiszen a legtobb hackage meg elegge nyers, kiforratlan es gyakran nem is fordul rendesen. Atgondolt valogatassal es nemi minosegbiztositassal viszont ki lehet alakitani egy kb. ezer csomagbol allo gyujtemenyt. Noh, ez mar hatarozottan FreeBSD jellegu megkozelitese a temanak...
Ezzel egyutt el is erkeztunk a bejegyzes utolso szereplojehez, a Haskell Platformhoz. Az utobbi idoben masok is eszrevettek az iment targyalt igenyt, ennek egy megvalositasa lenyegeben a HP: telepited es kesz, kapsz egy jol hasznalhato Haskell kornyezetet. Ennek a csomagbazisa viszont meglehetosen kicsi, azonban tartalmazza az elobb emlitett csomagkezelot, amivel ez persze igy bovithetove valik. Nyilvan jo lenne FreeBSD eseten is portolni, de hogyanban meg nem vagyok biztos. Szerencsere hamarosan osszefutok egy sorre egy Gentoos kollegaval, hogy alaposabban is megvitassuk a helyzetet.
Jelen pillanatban ugy erzem, alapvetoen ket lehetoseget kellene felkinalni a felhasznalok reszere: Haskell Platform vagy "FreeBSD Haskell Platform" :) Az elobbi tehat a mainstream HP portja lenne, az utobbi pedig a fentebb leirt adaptacioja.
Majd meglatjuk. Egy biztos: unatkozni nem fogok.
- dezzy blogja
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- 1015 megtekintés
Hozzászólások
Nyilvan most nem sokan hasznaljak, mert alig van jelen a Portgyujtemenyben. Viszont ha tobb Haskell port lenne, akkor az emberek figyelmet esetleg felkeltene es elkezdenek hasznalni.
egy linuxnal is kisebb felhasznalobazisu rendszerrol beszelsz, es egy olyan programnyelvrol, ami nem mainstream. a fenti allitas teljesen hulyeseg, mar ne haragudj. attol, hogy a fbsdbe bekerulne normalisan, meg csak statisztikai hiba nagysagban sem none a haskell programozok szama.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ezert irtam, hogy esetleg felkeltene. Nem veszem zokon, ha ettol nem lesz tobb Haskell programozo. En szeretnem jobban megismerni mind a ket rendszert, dolgozok hat veluk, aminek a mellektermeke akar egy pofas kis tamogatas lehet.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Milyen ablakkezelot hasznalsz? Xmonad? ;D (Egyik #ArchLinux emberke ajanlotta, nagy Haskell-es es imadja a Haskell cuccokat, s hat a WM is haskell-ben programozando. Hatha erdekel.)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Igen, xmonadot hasznalok mar lassan masfel eve. Kenyelmes, gyors, stabil, konnyen megtanulhato, billentyuzetrol is gond nelkul kezelheto. Nemreg ketmonitoros X-re is belottem. Korabban KDE-t hasznaltam, de ma mar nem tudnek ra visszaszokni :)
Csakugyan Haskellben kell konfiguralni, ami elsore talan remiszto lehet. Bar nem kell hozza tudni a nyelv komplett szintaxisat es szemantikajat, szoval ez ne szegje kedvet senkinek. Ha vegkepp nem megy, en szivesen segitek, talan irhatnek rola egy masik bejegyzesben...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Jo munkat dezzy. Jo hallani ujra feloled.
Egy erdekesseg a gentoo haskell vilagabol: http://www.haskell.org/himerge/
Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nah, jo tudni, hogy a Gentoo csapat lat legalabb fantaziat a Haskellben. Lehet, hogy a kovetkezo lepes valami hasonlo lenne FreeBSD eseten is, bar a porterek eddig nagyon fanyalogtak...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Linuxon sem sokkal jobb a helyzet, a hackage szempontjabol talan egyik legjobban tamogatott arch is eleg siralmas kepet fest - ossze vissza tort dependency hell En foladtam hogy csomagbol menjenek a hackage csomagok, csomagbol folmegy a ghc meg a cabal-install, utana user mond `cabal install hackage-csomag' ot ami a $HOME -ba telepit , ha valami valtozik eleg az oda telepult dolgokat ujrateleipteni, illetve onnan torolni. Nem idealis, de tul sok volt a szivas egyebkent.
==
`Have some wine,' the March Hare said in an encouraging tone.
Alice looked all round the table, but there was nothing on it but tea.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Próbáltad bauerbillel?
http://aur.archlinux.org/packages.php?ID=33511
"ABS, AUR, CPAN and Hackage support to Pacman"
Nekem azzal jól megy.
A yaourt hivatalosan nem okés 6.12 óta, itt az erről szóló bejelentés:
http://archhaskell.wordpress.com/2010/01/31/arch-linux-updates-to-ghc-6…
szerk. a többieknek: Szóval ne higgyetek az előző postnak az Arch Linux Haskell támogatása király! ;)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
probaltam. Tudom hogy a yaourt-al egyaltalan nem megy, de ezen hamar tulteszi magat az ember. Nem sokat tudsz tenni a bauerbillel sem, ha az AUR ban a csomagok nincsenek egymassal szinkronizalva, ertsd csomagok ugy lepnek verziot, hogy meglevo csomagok amik ==ver x.y vagy <= ver x.y modon fuggtek tole elhasalnak. Mondjuk mit varsz, ha barki tolhat be csomagokat az AUR-ba amit aztan vagy karban tart vagy nem.
Egyebkent lehet ez eleg negativan hangzott,de az ARCH, AUR szerintem is kiraly ( kiveve a hackage tamogatast )
==
`Have some wine,' the March Hare said in an encouraging tone.
Alice looked all round the table, but there was nothing on it but tea.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Eppen ezen szeretnek majd segiteni a FreeBSD portolasi es tesztelesi modszerein keresztul. Mivel a csomagokat itt kozpontositva kezelik (nem tudom, Arch eseten ez hogy megy), eleg minden frissites elott egy Tinderbox teszt. Ha megis valamit eltolnek, akkor QA Tundi vagy a Pointyhat klaszter elobb-utobb kiszurja.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni