"Lecsap a komolyzenészekre a BSA legjobb magyar tanítványa"

Flame

"Legyen a zene mindenkié"
Kodály Zoltán 1954
Magyarország

"Az illegális kottahasználatot vizsgáló ellenőrzések megkezdődtek"
***** ************* 2009
Magyarország

No comment.

  • 7254 megtekintés

( pepo v | 2009. 11. 10., k – 07:04 )

Hehe... Előre látom, amint a BSA beront a Rendőrséggel egyetemben a zeneiskolába, és kicsavarják a gyerekek kezéből az illegális kottát. Azt a kottát, aminek fénymásolásakor szerzői jogdíjat fizetett a fénymásoló üzemeltetője.
A zeneműkiadónak haladnia kellene a korral, és online boltból letölthető formában kellene a kottákat elérhetővé tennie, így azok nem válnának ügyeskedő, ádáz tanárok martalékává.

Ps.: Ha a tanár kitakarja a Kurtagh György feliratot, és átírja "ismeretlen reneszánsz szerző", akkor vajon a BSA mi a francot keresne ott? Vagy oldalanként 100.000-ért kielemeztetné a kottát külső szakértővel?

Azért egy Kurtágh művet nem igen lehet összetéveszteni a reneszánsszal!
A reneszánszban nem használtak preparált zongorát. :-{)E
Értem én értem, nem ez a lényeg.
--
http://pc.rulz.hu
не закурить! (Ne gyújts rá!) не куриться! (Ne dohányozz! Ne füstölögj!)

csak simán Kurtág György. nem kell h sehova a vezetéknevében.
egyébként Kurtág az az "zeneszerző a zenészekért" típus. szórakoztató eljátszani a darabjait egy zongoristának, mert nem kell foglalkozni a technikával, nem kell pontosan helyén lenniük a hangoknak. de hallgatni, már nem akkora élmény.

:) akkor el lehet utána vitatkozni, hogy pár hanggal megváltoztatott zongoradarab, az új műnek számít vagy Kurtág eredeti esetén nem? tekintve, hogy Kurtág darab előadása egyébként is "szabadabb":)
a kottakiadás szabályozása azért sajátos, mert sok eredeti zeneszerző már a szerzői jogvédelem 70 événél jóval régebben elhunyt. de egy Bach kotta kiadásánál, jogtulajdonosnak számít az a "szerző" is, aki lekottázta a darabjait. ez érdekes módon mindig 70 éven belül van.

**** ******************** eddigi "munkássága",
1998-2002 Gábor Dénes Főiskola
1980-1984 Szilágyi Erzsébet Gimnázium
1972-1980 Városmajor utcai Általános Iskola

nincs információ zenei tanulmányokról.

( elhasznalo | 2009. 11. 10., k – 07:11 )

Egy pillanatra belegondoltam,hogy milyen világot képzeltek el
a jogvédő urak...

( lavian v | 2009. 11. 10., k – 07:40 )

Igazából nem tudom, hogy sírnom kellene ezen, vagy nevetnem. Esetleg azon kéne sírnom, hogy nevetek... :(

Valahogy erről mindig az jut eszembe, hogy kapok egy levelet a postás szakszerverezettől (megjegyzem: semmi bajom velük, csak példa kedvéért vannak itt), hogy ha nincs nálam érvényes postai bélyeg, vagy 8 napon belül nem tudok egyet felmutatni, úgy feljelentenek.
Tudom. Kicsit sántít a hasonlat, de szerintem nagyjából egy kategória az XY kft/bt/rt fenyegetőzéseivel.

Tényleg: valakinek nincs kedve egy "Odabasz Kft" alakítani velem? A fő profil a feljelentés/fenyegetőzés/zsarolás lenne. Az előbbieknek mi a TEAOR száma? Milyen végzettség kell hozzá?
(Hetes kondijegy elég lehet?)

( dejo v | 2009. 11. 10., k – 07:50 )

No látjátok, itt el tudnám képzelni, hogy az állam oktatási célra kottahasználati jogot vásároljon a közoktatás és a művészeti oktatás céljára.
A szoftverekkel már nem ilyen egyértelmű a helyzet. mert Office program van több cégtől is miért azt az egyet fizetik meg, főleg ha van jól használható ingyenes is.
Bartók művet pedig csak Bartók írt. Legalábbis így kellene, hogy legyen. :-{)E
--
http://pc.rulz.hu
не закурить! (Ne gyújts rá!) не куриться! (Ne dohányozz! Ne füstölögj!)

Hosszan és mély egyetértéssel bólogatok... Tudom, mibe került az a néhány folyóméternyi kotta (eredetiben!) ami a páromnak van... Lapkottát kórusnak minimum 20 darabot lehet venni, ha ő, mint karvezető bele akar nézni, akkor vehet egy példányt is, de abban vannak kitakarások(!), ergo demó verziónak jó... Sok-sok esetben maradt a mutopia project, bár ott újabb dolgok természetszerűleg nem nagyon vannak (Jó, azért van, aki ott is jelen van, meg itt is...).

( s3r3nity | 2009. 11. 10., k – 07:59 )

Mi a k*&#a? BSA vagy ÁVH vagy mi? :o K*@&$g hárombetűsök!

Mellesleg szerintem akkor kéne pattogniuk meg mindent megsarcolniuk, ha a szellemi termékeket magyaron áron árulnák magyar fiztésért és nem EU -s áron magyar fizuért. Hova halad így a világ ...

( Hiena v | 2009. 11. 10., k – 08:38 )

Lol. Latszik a kottakiadokhoz is begyuruzott a valsag.

--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( uid_2030 | 2009. 11. 10., k – 08:48 )

Nyilvános kivégzést a gaz illegális kotta használóknak!

> BERUS
Motor: Kubuntu Linux 9.10

( ironcat | 2009. 11. 10., k – 09:45 )

Megoldási javaslat: Minden zenetanár --, a kedvenc kottaszerkesztőjével -- évente elkészít 2--3 kottát (nagyobb művek esetén részletet). A munka megkezdése előtt, az elkészítésre kiválasztott mű kottáját egy webes adatbázisban bejöli, így elkerülhető a duplikáció. Az elkészült kotta a webes felületen fel is tölthető pdf formátumban. Továbbá minden zenetanár évente 8--10 --, más által készített -- kottát ellenőriz, az adatbázisban jelölve, hogy melyiket ellenőrizte. Így egy kottát legalább 4--5 ember ellenőrzött (minőségbiztosítás).
Néhány év múlva, a zeneművek ügyes megválasztásával minimalizálni lehetne a kottavásárlást.
Esetleg az oktatás támogatása címszóval, ezt az állam anyagilag is támogathatná.
Mint ahogy már van néhány digitális formában, ingyenesen elérhető tankönyv is, amit pályázati pénzből készítettek.

U.I.: felébredtem.

----
Dropbox tárhely igénylése: https://www.getdropbox.com/referrals/NTI2MzM2MjA5

Ez a jó megoldás. Nem hiszem, hogy néhányszáz iskolai műnél sokkal többet használnának rendszeresen. A lillypondot kell használni és akkor ingyenesen jó minőségű kotta születhetne.
Egy csomó zene le is tölthető: http://www.mutopiaproject.org/
A magyar népdalokat kellene megcsinálni főleg.

meg Czerny, Bach, Schubert Papp Lajos, Schumann, Debussy, Bartók stb. és persze zongorán kívül van még pár hangszer.
lenne bőven mit megcsinálni. Bartók 1945ös halála miatt 6 év múlva kikerül a copyright fogságából. mivel Magyarország azon kevés ország egyike ahol magas szinten áll a zeneoktatás, sőt tömeges zeneoktatásban a csúcson van, ezért a nem magyar zeneszerzők is nagyrészt ránk maradnak, nemcsak a magyar népzene.

ez a cikk csak a könnyűzenéről szól. azért az kicsit más. elpengetni egy Nirvana számot azért nem ugyanaz, mint eljátszani Liszt Ferenc h moll szonátáját. a európai 50/60% jó része abból jöhet össze, hogy hétvégenként pengetik a baráti társaságok a kocsmában. a japán 80%ban pedig már a Guitar Hero is benne lehet:D
egyébként a jó magyar zenetanárokat igencsak megbecsülik Japánban.
zeneiskola utolsó évében egyszer látogatást tett egy Svéd csoport. az óra végén mondták, hogy ezt a szintű anyagot náluk főiskolán oktatják. hallás után leírni egy szólamot nyugaton csak nagyon kevesen tudnak. ha több szólamot is le tudsz írni, már istennek néznek. itt kezdődik a valódi zenetudás.
a könnyűzene imho inkább az egykori népzene/nóta stb üzletesített változata korunkban. ahhoz régen is szinte mindenki értett, de természetesen a helyi rezesbandába azért akkor is a falu tehetségesebbjei kerültek csak be:)

azert a lekottazasrol:
egy ismeros zenetanarral beszelgettunk egyszer error.
Azt mondta hogy Ok (minthogy kalsszikus zenetanarek) nem arra vannak oktatva, hogy
"leszedjenek" darabokat ... nekik a kotta a az eletuk ...
Konnyebb zeneben ez elkepzelhetetlen, hogy minden kot alapjan menyjen ...

(rengeteg sztori van a "bunko" kottat nem hasznalo muzsikusokrol, de az egyik kedvencem - allitolag - Tommy Emmanuel nevzetu ZENEBOHOC (csupa nagybetuvel!) mondta, hogy o nem tud kottat olvasni, de eddig csak egyszer volt problemaja belole ... de aztan a zongorista eljatszotta neki mit kell jatszania ... (vessd ossze a fentebbi szosszenettel a "leszedesrol"))

Komolyzenén nevelkedve de fura is volt először, amikor kaptam egy "lókottát", amiben csak olyanok voltak, hogy C 5/9/13# meg hasonlók. Azt is meg kellett tanulni olvasni, sőt, kitalálni, mit kell/lehet oda játszani (összevetve az előző és következő harmóniákkal).

http://haxel.hu/wodehouse-konyvek.html

+1

Zenélek kamaszkorom óta, nem esik ki a kezemből a gitár, de nem két szólamot, de egyet sem tudok leírni hallás alapján. :-))) Kottát olvasni tudok, de nem folyékonyan (vagyis a blattolás nem megy). Rákényszerül ilyesmire az ember.
Hozzáteszem, szívás is a klasszikus képzettség hiánya: égő, hogy a haverod kottából elénekli az alsó szólamot, én meg nézek, mint borjú az újkapura, mert nekem ez nem megy, meg kell tanulnom mindent fejből.

Szerintem is a mai könnyűzene gyakorlatilag népzene. Hozzátenném, hogy ez nem jelenti, hogy alacsonyabb rendű lenne, inkább csak naívabb.

Kb. úgy is játsszák: hallás alapján. Illetve manapság már számítógép segítségével.

Viszont a legjobb könnyűzenészek bizony klasszikusan is képzettek. Ahhoz, hogy jó nótát írjál, nem kell tudni kottát olvasni/írni, de ahhoz, hogy hatékonyan részt vegyél egy zenekarban, legyen az akármilyen stílus, bizony jól jön az ilyesmi.

A könnyűzenében néhány sablont kell tudni jól váltogatni, és kész az n+1. fosch, amit úgyis elfelejtenek pár hónap múlva - hiszen jönnek az újabb és újabb "slágerek". Hogy mitől lesz jó, azt azért meg kell tanulni (nem, nem csak az omo-tól...)

A maradandó alkotások száma ebben a szegmensben irgalmatlanul pici - ami olyan, azt viszont jól képzett zenészek követték/követik el.

"A maradandó alkotások száma ebben a szegmensben irgalmatlanul pici - ami olyan, azt viszont jól képzett zenészek követték/követik el."

Beatles. Hallgass meg egy Beatles lemezt, tele van maradandó dalokkal, dallamokkal.
Megjegyzem, a magyar népzenét sem jól képzett zenészek követték el.
Órákig lehetne sorolni azokat a dalszerzőket, akik maradandó alkotásokat követtek el, és nem voltak kiművelt zenészek.

Az igaz, hogy aki a szakmában marad, az kiműveli magát egy idő után.

Komolyzenerajongó vagyok, játszok klasszikus hangszeren is (bár nem valami jól). Sokáig így gondolkoztam, mint Te, de megváltoztattam véleményemet.

Megkockáztatom, hogy a Beatles-re akkor is emlékezni fognak, amikor a legtöbb 20. századi klasszikus zeneszerző már csak lábjegyzet lesz a zenetörténetben.

Ajánlom ezügyben Vedres Csaba cikkeit.

Amúgy vegyük például a progresszív metált: irgalmatlanul pontos, virtuóz műfaj: kizárólag kiművelt zenészek játsszák, klasszikus képzettséggel. Mégis kevés benne a maradandó alkotás.

"Megkockáztatom, hogy a Beatles-re akkor is emlékezni fognak, amikor a legtöbb 20. századi klasszikus zeneszerző már csak lábjegyzet lesz a zenetörténetben."

Mozart 250 éve tartja töretlen népszerűségét. A Beatles mondjuk 50. Mégis mire alapozod ezt az állításodat? Én elég nagy könnyűzene-rajgonó vagyok, de sokkal szívesebben hallgatok Dvorakot, Chopint, Verdit, mint Lennont (nem azért, mert nem szeretem).

Szerk.: Bocsi, csak a "20. századi" maradt ki az olvasásból. :(

"Amúgy vegyük például a progresszív metált: irgalmatlanul pontos, virtuóz műfaj: kizárólag kiművelt zenészek játsszák, klasszikus képzettséggel. Mégis kevés benne a maradandó alkotás."

Kevés maradandó? Hogy döntöd el valamiről, hogy maradandó-e, ha alig pár éves? Amúgy is: a szélsőséges gondolkodás a művészetben igen ritkán érik be a saját idejében. Szerintem egy Pain Of Salvation, Age Of Silence, Winds, Porcupine Tree, vagy akár Devin Townsend értelmezése sokkal könnyebb lesz a 10-20 év múlva az akkori zenei környezetben (nem ezért is hívják progresszívnak?), így talán populárisabb is lesz, ha addig el nem felejtik őket (amennyiben rajtam múlik, nem így lesz). De azért van pár banda, aki így is megfogta a jóisten lábát (Dream Theater, akik azért régen tudták még remek zenét is csinálni, vagy a Tool...). Ha össze kéne számolnom, hogy a fentebb említett zenekarok közül bármelyik több slágert adott-e (nekem!), mint mondjuk akár a Beatles: hát az a helyzet, hogy nagyon is. Lehet valami attól maradandó, hogy egyszerűek, fülbemászóak a dallamai (Négy évszak, Bolero, Let it be).

Amennyire én látom: a zene mindig pont attól változik (fejlődik, esetenként degenerálódik), hogy feszegetjük a határait. És ez helyén is van így.

http://www.youtube.com/watch?v=qHBVnMf2t7w

Azért mondtam a Beatles-t, mert a Beatles dalai egytől egyig zenei mémmé változtak.
Van más ilyen zenekar is, de a Beatles szerintem a legtalálóbb példa.

Dalaik az egyetemes zenei nyelv részei, több milliárd ember ismeri a dallamaikat, anélkül, hogy tudná, hogy azok Beatles-dalok. Ez a legtöbb slágerre nem igaz, tekintve, hogy elfelejtjük őket. Valahogy a Beatles-t nem felejtjük el.

Ez több más zenekarnak nem sikerült, akik pedig ugyanolyan sikeresek voltak. Pl. ilyen szempontból az anno agyonhype-olt Nirvana dalai nem lettek mémek, akármilyen egyszerűek és fülbemászóak is.

A progresszív zenét illetően lehet, hogy igazad van. De azért van egy megérzésem.

Amúgy tök ritkán hallgatok Beatles-t, és én is jobban szeretem Dvorak-ot. :))) És igen, nekem is többet jelent érzelmileg a Metropolis című nóta a DT-től, mint a Help. És mégis, arra fogadnék, hogy a Beatles maradandóbbnak bizonyul majd, mint a DT. A Dream Theater lesz Salieri, a Beatles pedig Mozart, ha értitek mire gondolok: mindenki elismeri Salieriről, hogy kora egyik legnagyobb mestere, de mindenki Mozart dallamaira emlékszik. Ezzel nem akarom Lennont Mozarthoz hasonlítani, csak párhuzamot akarok vonni.

Azért jobb a Beatles, mint a DT, mert a hihetetlenül fantáziadús és változatos DT nagyon nagyrészben zenei széklábfaragás. Zseniális, de csak a klasszikus zene és a Beatles és társai által is megteremtett eszközök szintetizálása. Míg a Beatles annyi zenei alapötletet hozott létre, amiből aztán generációk táplálkoznak, többek között a DT is. Pl. a fél rock-zene úgy vokálozik, ahogy a Beatles!

A bitlix bárdok a limonádét ötvözték a marketinggel. Ennyi. Azon a pár akkordon nincs mit szintetizálni, amikkel az a négyesfogat tinglitanglizott. Persze, nagyon jól tudták, hogy minél egyszerűbb/együgyűbb/bárgyúbb egy dallam meg egy szöveg, annál több hasonló egyed fejében fog megragadni.

A könnyűzene limonádéja a bitlix-bárdok és követőik tinglitanglija, a könnyűzene komoly része meg az, amit a a DT is művel.

Kiváncsi lennék, mit gondolsz Te a népzenéről?

A magyar népdalkincsünk, ami úgye szintén max négy-öt akkordos tingitangli nótákból áll javarészt, szintén értéktelen?

Ugyanezt kérdezhetném pl. a blues-ról, ami három akkord ismételgetéséből áll. Értéktelen, mert egyszerű?

A népzene nem attól szól/szólt, hogy minél többet harácsolni belőle, egy azon sémáról 123...789 bőrt lehúzva. A popzene meg pont erről szól: minél kevesebb melót belefeccölve, minél gagyibból, minél többet eladni. "Előadó", illetve "művész" gyakorlatilag nem számít, vizuálisan kell színpadképesnek lenni, a többit majd elintézi a technika.

No ezt a szemetet/hozzáállást nem lehet eladni sem a népzenénél, sem pedig a blues esetében: mindkettőnél igen fontos az előadó személye, érzései, egyénisége.

+1
poén is lett volna. népzene gyűjtés, az egyébként ezért jelképes összegért főként hivatástudatból dolgozó zenetanár ott áll magnóval a vidéki bácsi kapuja előtt. becsönget, megkérdi beengedné e, énekelne e neki?
erre a bácsi,
pillanat! fel kell hívnom a menedzseremet...
azt kérdezi, hogy ragaszkodnak e az exkluzív jogokhoz? mert akkor egy csöppet többe fog kerülni!

ha már a zenei frontier sávot kutatjuk klasszikus és könnyű/populáris zene között, nekem első körben inkább olyan nevek jutnak eszembe, mint Jean Michel Jarre, Vangelis, ők közelebb vannak a klasszikus világhoz. illetve Prodigy, Dust/Chemical Brothers, akik történelmi távlatban nem olyan régiek, mégis jelen vannak a mai audiovizuális kultúra számtalan szegmensében.
korunk technológiája nagyon megkönnyítette a zeneszerzők munkáját. korábban jóval nagyobb erőfeszítésre volt szükség maradandó zenei érték megkomponálásához. Mozart, a megsüketült Beethoven, a sokat utazó ezért gyakran papírzongorán gyakorló Liszt hatalmas emberi teljesítményt mutattak fel.
a könnyűzenei ipar legfőbb bűnének azt tartom, hogy teljesen összemosta a zenész és zeneszerző fogalmát. egy zenekar csak a saját szerzeményeit adhatja elő úgymond "hitelesen". ennél már csak az rosszabb, amikor névtelenségbe kényszerített szerzők írják egy felkapott sztár számára a zenét.
A klasszikus zenetörténelem a legfőbb bizonyíték arra, hogy nem a pénz motiválja a zenei tehetségeket. a mai kicsinyes és káros jogvédelmi rendszer nélkül születtek meg a legjobb zenei művek.

a DT-re teljesen igaz, amit írtál, de akárhogyan is nézzük, ők szépen évről évre elfelejtették a Pink Floydot meg a Queen-t, és 33/32-es Metallicát játszanak helyette, amit helytelenítek. Persze: ki vagyok én?, az ő dolguk, ez eladható. De azért tartsuk fejben: a DT ma nem progresszív metált csinál. Inkább hívnám matek-zúzdának (ami adott esetben szintén lehet jó...). Pain Of Salvation: Be-t ajánlom, ha nem ismered.

Pink Floydról jut eszembe, nemrég láttam a The Wall klip remixét. imho nem sikerült jól a remix, légüres térbe került a téma.
a The Wallnak szimbolikus szerepe volt az egykori vaskalapos lélekölő angol oktatási rendszer megreformálásában. csak az a baj, hogy a felbőszült liberálisok nem álltak meg a fal lebontásával, hanem utána folytatták és átmentek árokásásba. mára gyógypedagógiát csináltak az iskolákból.
régen a spártai iskolarendszer miatt vesztek el a tehetségek, ma a bandázás, piálás, drogozás miatt.
erről kellett volna csinálni a remixet.

( Dacr (nem ellenőrzött) | 2009. 11. 10., k – 10:04 )

Az tény, hogy jogdíjköteles a kotta is, ezt sajnos vitatni nem lehet. Igaz a dolog, hogy ezeket "lopni" ugyanolyan, mint az illegális szoftvermásolás. Viszont továbbra sem értek egyet a cégek, ill. civil szerveződések fenyegetésével, hiszen nem jogköre. Ha kínja van, tegyen célzott feljelentést, de ne játsza el, hogy ő intézkedésre jogosult szerv, mint ahogyan azt a BSA szokta tenni, mert nem az.

Mint zeneszerző, természetesen én is azon a véleményen vagyok, hogy a műveket jogtisztán kell beszerezni, s erre még szivesebben is elnézném a tizenakárhánymilliárd forintos juttatásokat az állam részéről, mint hogy egy amerikai cég zsebét nyomjuk, csak hogy vásárlókat neveljünk nekik szoftverek területén (nem vagyok hungarista, de az oktatást inkább támogatom, mint a túlzott kereskedelmi érdekeket).

S a végén álljon itt a kedvenc commentem a fent jelzett oldalról :)

"Tisztelt Zeneműkiadó!
Döbbenetes esetek jutottak tudomásomra. A helyi zeneiskolában tanító szolfézstanár megtanította hallás után kottázni a tanítványait. Ezzel erős tartozásba esett a zeneiskola. Javaslom,hogy a kötelező tananyagból azonnali hatállyal töröljék a dallamdiktálást!
A tanítványok több száz népdalt is fejből tudnak, ez tarthatatlan, mert ezek is jogdíjas művek!
Valamint hallottam a minap a zenetanárt fingani, s a dallama erősen emlékeztetett az üstdob szimfóniára! Kérem, tiltassa be a hangos fingást, mert ezzel az aljas csellel fogják kijátszani a jogdíjat!
Baráti üdvözlettel:
Beköpisz"

( polkal | 2009. 11. 10., k – 10:24 )

artijusztos hologrammot a fénymásolópapírra is!!!!! :)

bár ezektől még ez is ki telik

( YanChi | 2009. 11. 10., k – 10:29 )

Az Editio Musica egy kiadó, ők nem a szerzői jogokat, hanem a kiadóit védik.
Ergo, ha kézzel újraírsz valamit, és azt fénymásolod, kinyalhatják (legfeljebb a szerzői jogvédő érdeklődhet). A kottáikról készült magáncélú fénymásolatokra meg ott van a reprográfiai díj. Ha valaki üzemileg, anyagi haszonszerzés céljából (ez ugye semmiképpen nem az iskolai kórus esete) másolja a kottát, és árulja, na azt tessék elővenni.
Majd én is hisztizzek, ha meghallom, hogy egy zenekar az általam is játszott dalokban ugyanazokat a riffeket játssza, amit én írtam meg, játszottam fel lemezre, mert az a "szerzeményem" (jogilag egyébként az...)? A nyavaját! Örülök, hogy tetszik neki, és tanul belőle. Ettől nekem sem kevesebb hallgatóm, sem kevesebb pénzem nem lesz. Bartók (meg akárki) örökösei inkább tennének le valamit az asztalra, mint akadályoznák a szerző művész értékeinek a továbbélését.

http://haxel.hu/wodehouse-konyvek.html

A kotta -érdekes módon- kivételt képez, magán célú másolása sem megengedett. 70+ éve halott szerzők esetén lehet csinálni újraszerkesztett kottát pl. CC alatt kiadva.

Azért -ahogy ott is megkérdezte valaki- a kérdés felmerül: Mit ADOTT ez a cég a zenei neveléshez-oktatáshoz? A Microsoftot lehet szidni sokmindenért, de az nem fordult-e meg ennek a csököttagyú, bárgyú, korlátolt cégnek a marketinges fejében, hogy oktatási intézményeket, akik az ő jövendő vásárlóit(!) oktatják/nevelik, talán segíteni kéne, nem pedig fenyegetni: azaz megkérdezni, hogy milyen összetételű, milyen bontású kottákra van szükségük, vagy akár azt is megtehetnék, hogy oktatási célra önköltségi áron adnak kottát a zeneiskoláknak... De nem, harácsolás mindenek előtt...

( greyow | 2009. 11. 10., k – 10:56 )

A topicindito idezetert gratulalok, nagyon eltalatad.

Maga a level tenyleg nagyon szerencsetlenul van megfogalmazva. Ma Magyaro. egyszeruen nem tudunk csomagolni. Nem tudunk becsomagolni egy csirkemellet mert folyik belole a le' es undoritoan nez ki, es nem a termek tehet rola, es nem tudunk becsomagolni egy gondolatot sem. Pedig a level mondanivaloja az hogy el szeretne adni a termeket, ezekkel a kottakkal valakik sokat dolgoztak, betordeltek, ellenoriztek, kinyomtattak, forgalomba hoztak. Mondjuk nincs az a huje szulo aki megvenne egy konyvet 1 oldalert. De ezeket tanulas celabol le is masolhatna (ceruzaval) a diak (ha beleferne az idejebe).

Egyebek mellett nem ertem mi a gond a fenymasolassal, fizetunk minden masolatert legyen az papir vagy digitalis, ha nem kap penzt belole, miert nem az Artisjushoz forul?

a zeneiskolákban használt EMB kották 95%ánál ezt munkát, tördelés, ellenőrzés, nyomdakész állapotra hozás már sok évtizede megcsinálták, állami pénzből. ma úgy mondanánk az adófizetők pénzéből. ugyanezeket az EMB kottákat pár forintért lehetett megvásárolni a gengszterváltás előtt. azóta a legnagyobb munka az árcédulák cserélgetésében nyilvánult meg a kották hátlapján.

anno voltam nyomdaban uzemlatogatas miatt, akkor a becenevemet kiontottek olombol, azota kicsit valtozott a technologia. Ha szeretnel egy 25 evvel ezelotti konyvet ujra kiadni, kezdhecc mindent elorrol.

Par forint, persze mert a tobbit mint te is modtad az alam fizette, ami nagyon nem keverendo ossze a mai adofizetok penzevel, de ebbe ne menjunk bele. Ma nem fizeti. Az megint mas kerdes hogy a terjesztok milyen szorzoszammal dolgoznak.
A par forint ma mar csak mult.

De a tema lenyege nem is ez volt.

nem szedték újra őket az biztos. lehet, hogy van erre valamilyen automatizált eljárás. de az sem kizárt, hogy maradtak a régi technológiánál. az újságnál, ahol naponta új tartalmat kell kinyomtatni természetesen a legújabb technológia alkalmazása a legcélszerűbb. de olyan kiadványoknál, ahol nincs mit változtatni, annyira nem sürgős, az újítás imho.

( nhw | 2009. 11. 10., k – 11:37 )

És a büntetésből amit a feljelentés után kiszab a hatóság (12 éves kislányra :D, na jó tudom nem rá hanem az anyura... csúnya anyu!!) ki fogja kapni a pénzt? Mármint a "jogdíj" kit illet? A kottaszerző jogutódját, örökösét? Vagy megy ez is 3 ember zsebébe? Jaj istenem... hol tartunk? mi lesz ezzel a világgal?

( derpianist | 2009. 11. 10., k – 12:10 )

Örülnének neki, hogy zeneiskolába járnak a gyerkőcök....

( MGy v | 2009. 11. 10., k – 13:14 )

A helyzet az, hogy szigorúan véve igaza van a fickónak, mert a Szerzői jogról szóló Tv. 35§ ami a magán célú másolásról szól a kottát felsorolja mint kivételt, sőt az oktatási intézmények sem másolhatják (csak kutatási és archiválási célra). Fentebb egy kollega javasolta, hogy a zenetanárok csináljanak szabad kotta gyűjteményt. Ha lilyponddal csinálnák akkor könnyen lehetne letölteni, kinyomtatni, midiben meghallgatni stb.
Ez lenne a tökéletes megoldás, mert a zenét ha elég régi nem védi a sz. jog csak a már kész kottát. Ha azt mondjuk CC licencia alatt kiadja a szerző - mondjuk a zenetanár a kottakiadók elmehetnek zabothegyezni.

mivel a zenei mű nem azonos annak kottázott változatával oly módon, mint egy regényíró esetében azonos a nyomtatott könyv a kézirattal, két szempontot kell figyelembe venni. mikor halt meg a szerző? mikor kottázták le az adott kiadványt?

de ez már régóta probléma
A feltalálók, akik olyan technikát fejlesztettek ki, amely lehetővé tette mások műveinek felvételét, „az amerikai szerzők verejtékén, munkáján, tehetségén és lángelméjén élősködtek{5}”, és a „zeneműkiadói ipar” emiatt „teljes mértékben ki volt szolgáltatva a kalózok kénye-kedvének{6}”. John Philip Sousa a lehető legtömörebben így fogalmazta meg véleményét e kérdésben: „amikor az én műveimmel pénzt keresnek, abból a pénzből én is akarom a jussom{7}”.

Ezek az érvek ismerősen csengenek napjaink háborúiban is, akárcsak a másik oldal érvei. A gépzongorát kifejlesztő feltalálók azzal érveltek, hogy „tökéletesen bebizonyítható, hogy az automatikus zenelejátszók bevezetése nem fosztott meg egyetlen zeneszerzőt sem semmi olyantól, aminek ezen eszközök bevezetése előtt a birtokában volt”. Ehelyett ezek a gépek inkább csak növelték a kottaeladásokat{8}. Bármi legyen is a helyzet, érveltek a feltalálók, a Kongresszusnak az lenne a dolga, hogy „először a köz érdekét vegye figyelembe, mivel azt képviseli, és azt kellene szolgálnia”. „A lopás szó emlegetése” - írta az Amerikai Gramofontársaság általános jogtanácsosa - „merő hatásvadász halandzsa, mivel a zenei, irodalmi és képzőművészeti területen nem létezik olyan, hogy tulajdon, kivéve, ahol a törvény ezt megállapítja.{9}”

ajánlott olvasmány a témában.

IMSLP makes no guarantee that the files provided for download on IMSLP are public domain in your country and assumes no legal responsibility or liability of any kind for their copyright status. Please obey the copyright laws of your country and consult the copyright statute itself or a qualified IP attorney to verify whether a certain file is in the public domain in your country or if downloading a copy constitutes fair use.

BY CLICKING ANY LINK ON THIS SITE INCLUDING THE LINK BELOW, YOU ACKNOWLEDGE THAT YOU UNDERSTAND AND AGREE TO THE ABOVE DISCLAIMER.

természetesen jó, hogy vannak ezek az oldalak is, de scannelt kották csak akkor BSAbiztosak, ha a scannelt kotta 70évesnél idősebb kiadás. egyébként ugyanúgy ugrani fognak rá a túlbuzgó magyar BSAhuszárok.
a mutopiaproject már BSA biztos, a LilyPond miatt. igaz a scanneléshez képest, sajnos több munka is van vele.

( dj | 2009. 11. 10., k – 17:46 )

Fiúkák. Olvastátok azt a levelet a homáron? Gondolom, csak átfutottátok, de értelmezni már elfelejtettétek, mert ugye az általános iskolában már nem tanítatnak szövegértelmezést.
1; ez egy feljelentés alapján készült felszólítás
2; a feljelentő egy szülő volt, aki kicsit jártas a jogdíjkérdésekben
3; gondolom azért rágott be, mert elkérték az iskolában a fénymásolásért a pénzt. (gondolom nem keveset)
Ez szarrágóság a zeneiskola részéről, és rá is b*sztak.
4; a jogdíjszedő piócákat én is utálom (asva és társai), de azért mindennek van határa

Fogadok, hogy az iskolákban használt másoló lapköltsége picit más, mint egy ipari célú berendezés (másolószalonban ilyennek kéne lenni) hasonló paramétere -- és nem az irodai berendezésé az alacsonyabb. El lehet dönteni, hogy mit használ segédanyagként a nebuló: az iskola által összewarezolt fénymásolt készletet, vagy a kötelezők listája alapján a zapucanyuci által összevásárolt kottákat, illetve összkiadásokat, amiket természetesen részben antikváriumokban kell felkajtatni. Ha láttál volna kottaárakat, akkor tudnád, hogy a "gyári" is bőven a 10Ft/oldal ár fölött van...

Orulj neki, hogy csak 10 Ft-ot kertek, manapsag nem uszod meg 13-15 alatt a legszakadtabb fenymasoldaban sem. Arrol nem beszelve, hogy a papir ara is csak felfele mozog, meg az arame is. Lefele eddig csak az eletszinvonalat lattam vonulni.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

A t. sz@rrágó szülőnek lóphallos az valagába, ha nem tetszik, akkor a kötelező darabok jegyzékével fáradjon be bármelyik zeneműboltba, és szedesse össze az általában gyűjteményes kiadásokat, fizessen minimum egy nullával többet (ott az ár jobb szélén kerül betoldásra, igen), és legyen vele boldog. Egyébiránt meg nem kötelező zeneiskolába járatni a csemetét -- ha fillérb@szó a szülő, akkor NE tegye, később drágább lesz (komolyabb darabok kottája horribilis, hangszert szintén nem olcsóér' adnak), ha meg pár év zenetanulás után vonja meg a gyerektől a hangszert, az igen-igen komoly lelki törést fog okozni, ez garantált. (Persze ha a kölök utálja az egészet, akkor nem, de akkor meg nem is kell elkezdeni...).

Tehát az iskola MINDENT adjon ingyen...? Csaxólok, hogy ez még a "múlt rendszerben" sem volt divat, most meg még kevesebb pénz jut rájuk...

Ha gondolod, összeszedetem, hogy a zongi kötelezőhöz mit kéne megvenni, és az mennyibe kerül...

Elolvastam mégegyszer a levelet a homáron.
1; Nincs benne, hogy feljelentés alapján fordultak az iskolához. Ha így lenne, akkor valószínűleg név szerint szólitanák meg az igazgatót. Ezzel a megszólítással ez nem más, mint egy szabvány levél (a'la EMB).
2; A levél sem feljelentőt, sem jogdíj kérdésekben jártas szűlöt ne említ.
3; Nem tudom, hogy a nem említett feljelentő min rágott be. Ez sem derül ki a levélből.
4; A fenyegető, zsarolással próbálkozó, önmagukat hatósságként feltüntető Kft-ket, Bt-ket, Rt-ket, ... határtalanul utálom, még ha igazuk is van.
+1; A levél folyamatosan általános alanyt, és többes számot használ, ami szintén arra utal, hogy ez egy szabvány levél.
+2; A levél végén utalás található egy értekezletre, illetve egy korábbi levélre, amivel megint nem megyünk semmire, mert nem tudhatjuk, hogy kik vettek részt rajta, mi hangzott el ott, illetve mit írtak benne.

Második olvasásra ennyi értelmezésre futotta.

-----
Dropbox tárhely igénylése: https://www.getdropbox.com/referrals/NTI2MzM2MjA5

sorok között olvasni? összekacsintani? elejtett gesztusokat értelmezni?
Hát ne haragudj, de elmennek ezek ezzel a szarral a búbánatos vérzivataros p*csába.
Csak hogy értsed: A levéllel nem a jogi háttér a probléma, hanem a stílus. Meg hogy ********* úr a bsatól tanult kommunikálni.

( zolej v | 2009. 11. 10., k – 18:55 )

Szerintem ez egy 22-es csapdája. Régen, amikor olcsó volt a kotta, mindenki vett, és a külföldről beérkező kottákat pedig ugyanúgy fénymásolták.

Ezután kezdtek felmenni az árak, s a fénymásolás miatt még jobban emelkedtek. De az emelkedés miatt pedig fénymásoltak. És így tovább, körbe-körbe...

Ezt a mai napig nem lehet tartani, ISZONYÚ mennyiségű kottákat használunk, nem lehet ezeket megvenni olyan áron, ahogyan az EMB adja. Avagy tudok mondani példát is: valamikor évekkel ezelőtt kaptunk egy mintapéldányt az egyik nagyon jó hazai zeneelmélet tanártól az őáltala szerkesztett tankönyvből. A meglévőekre igazán ráfért egy javítás, egy új szemlélet. Most nyáron kiadták, (Rózsvölgyi), és valami katasztrófa a minőség. Ott van a könyvtárban mind a két példány. Össze sem tudom hasonlítani, pedig már akkor olyan volt a "tesztpéldány", hogy a kiadottal 99%-ban egyezik. Az EMB-nél is kezdenek előjönni a hiányosságok, egyre több. A könyvtárunk hétfőre bezárt, hogy megvitassák a dolgot, mert szegény könyvtárosunk nem tudta, mit csináljon. Megvárta a főnöke parancsát. Most minden fénymásolt kotta ki van válogatva, és várakoznak. De így a könyvtár jó része eltűnik. Arról nem is beszélve, hogy külföldről behozott igazán izgalmas darabok, mondhatni ínyencségek megint el fognak tűnni....(x)

Ha valaki kíváncsi rá, megmondom becslésként, mennyit kellene fizetni kottákért csak egy kisgyereknek. ez az érték potenciálisan növekedik az illető zenész korának előrehaladtával. De nincs is rá szükség, mindenk elképzelheti.

- a mai napokban a fiatalok hogyan becsülik a nyomtatott könyveket???
- anyagi okok miatt megszüntették a kottavásárlási támogatást...
- a könyvtárakban megemelték a másolási költségeket 50%-al, és a könyvtáros kisasszony nem is nyúl már a géphez, mert ő nem lesz "kezes"... (szegény)
- politika szaga van ennek egy olyan országban, ahol még lehet erős újból a zenetanítás, múvelés (nem megkérdőjelezve azt a tényt, hogy a zene tanulása többszáz százalékkal hozzájárul egy egészséges ember felnövekedtéhez)
- sok olyan kottagyűjtemény van, amit NEM lehet megvenni/beszerezni, pedig értékesek. Ilyenkor mi van? Most jöttem a fénymásoló "szalonból", s durván 5.000 forintot fizettem, mert egyszerűen kellett a könyv. Ezt tananyagként a Zeneakadémián adták ki parancsba, meg kell tanulni. Pont.

Az én álláspontom: nem értek egyet a másolással, de a drága kottát sem tudom elfogadni. Valahogy a kettő között kellene megtalálni az utat. Oktatás és magánfelhasználás között lehet húzni éles határt, és aki már ezzel keresi a pénzét, az fizesse ki. (Valahogy.)

(x).... vagy mégsem? (ez legyen a mi titkunk)

Azt sem veszik észre ezek az "okosok", hogy a kotta a zenét tanulónak olyan, mint egy munkafüzet, azt nem csak bámulja, hanem dolgozik vele/benne, ergo tanulni nem lehet úgy, hogy a könyvtári eredeti van meg csak -- abba ugyanis belefirkálni, jegyzetelni nem igazán illdomos (bár sajna láttam már tollal(!) telejegyzetelt könyvtári kottát is), ergo kell a munkapéldány.

Az ilyen, szerzőijog-lovagoknak köszönhetően kellett eltüntetni a MEK-ből is a magyar irodalom több remekét, mivel a jogtulajdonosnak b...ta a csőrét, hogy nem kap utána egy fillért sem (de jure igaza van...)

Ez így van, plusz egy ok!
A tanulási kották (nem mind) egyszerhasználatosak, illetve sajátjaim tele vannak olyan instrukciókkal, amiket a zeneszerző nem írt bele, de nélkülözhetetlen a darab sikeréhez. A héten ellőadásra kerülő Beethoven IX.-cel is mit kezdene a kórus, ha nem egyeznénk meg a prozódiában, a tagolásban, és az egyéb extra helyek megjelőlésében, ahol kiváltképp kell a zenekarra figyelni.

Csak jusson hozzám az egyik politikus poronty, megtanítom kesztyűbe dudálni :)))))))

( 4fonya | 2009. 11. 10., k – 19:01 )

Már látom lelki szemeim előtt a következő hírt: "Nyomozás indult az illegális WC papírt használók ellen."
Ennyi hülye van ebben a világban? Tényleg igaz a közmondás: A Földön jelenlévő intelligencia mennyisége időben állandó, a népesség szaporodik.

( strangelove | 2009. 11. 10., k – 20:24 )

F-re kis terc fölfelé és beléjük lóból legyen!

Egyébként uncácccájct ééé-ééé-ri-káááá (vessző, háj liká szőlő)

Én speciel dj Bachot meg mc Pachelbelt bömböltetek hazafelé a disztroj fejesemben, és játszom is kottából (meg kívülről) tőlük mindenfélét odahaza (orgonán is, de szeretem a karajt és az asszonyt). És a kedvencem a lámpabőrtok rádió (nem a jazz-es blokkok).

És egyék meg a hét mindegyik napján, vaskanállal délben!

Kottáról jut eszembe, a halál 50 vekkeréről nekem az árpádkockásfülű nyúl jut eszembe, ha tudnátok, hogy milyen jó kis dallam :P :DDDDD \o

ami át van húzva, azt teljesen fölösleges elolvasni. az olyan, mintha ott sem lenne

( kavkar | 2009. 11. 10., k – 21:02 )

nehogymár (komoly)zenét tanuljon a koma, kell kozsónak és társainak a píz :D

( dii | 2009. 11. 11., sze – 01:11 )

Igen, igen... a rohadék zenészek, amúgy is semmirekellők :P

Továbbá felhívnám a figyelmet arra, hogy amikor ezekből a kottákból játszanak, az nyilvános előadásnak minősül, amiért minimum a szokásos napi artisjus díjakat illene a diákoknak befizetni. Végre büntessük meg ezeket a elitista sznob naplopó szülőket, csak munkakerülésre nevelik a gyerekeiket!!!

( prygme | 2010. 04. 13., k – 23:26 )

WTF? Sigrai László személyesen tiltakozott? LOL:D
szánalmas egy fazon!

Kedves prygme!

Igen, személyesen tiltakoztam a névtelenül leírt gyalázkodások, hazugságok, tévedések, butaságok, csúsztatások ellen.
Ha Ön is vállalja nevét, arcát, akkor javaslom, hogy találkozzunk, és beszélgessünk személyesen a témáról.

Üdv:
Sigrai László
sigrai@emb.hu Tel:2361-118

Kedves Sigrai úr!

Jól ismerem a magyar jogrendszert, továbbá nagyon jól tudom miféle módszerekkel szoktak "érvelni" a zeneműkiadók és velük szövetséges jogvédő szervezetek. Nem szánok sem időt sem energiát az önökkel való jogi csatározásra. A romantikus párbajok kora már régen lejárt. Az elmúlt évszázadban többek között szerzői jogvédelem témájában oly mértékben torzult a nyugati világ országainak jogrendszere, amely etikailag teljesen elfogadottá teszi az anonimitás fenntartását számomra, egy ilyen szituációban.
Felhívnám a figyelmét arra, hogy nyilvános internetes weboldalakon nem szerencsés személyes adatok megadása. Pár éve a mainstream médiában is szerepet kaptak olyan esetek, amelyekben egy hírportál az érintettek akarata ellenére nyilvánosan közzétette azok személyes adatait, telefonszámait. Ezt követő kellemetlenségek miatt okkal háborodtak fel az érintettek. Ezért igen szerencsétlennek tartom, ha ezt valaki maga önszántából teszi meg, mint most ön. Továbbá, az email címeket egyébként rossz indulatú személyeken kívül, ún spambotok is gyűjtik folyamatosan. Ezért ha szükséges egy email cím nyilvános weboldalon való közzététele, célszertű névPONTszerverPONThu vagy hasonló formát választani.
Ezen okokból kifolyólag válaszolok a saját hozzászólásomra formailag, ezzel lehetővé téve ön számára előző hozzászólásának átszerkesztését.

Érdemi vitára, érvek ütköztetésére ez az oldal tökéletesen alkalmas. Semmi akadálya annak, hogy itt kifejthesse az érveit álláspontja mellett, ezért most erre kérem!
Kérdéseim:
Etikusnak tartja mindazt, amit a szóban forgó levélben írt a zeneiskola vezetője részére?
Úgy véli kizárólag az ön által képviselt EMB szűken vett üzleti érdekeit kell szem előtt tartania?
Mi a véleménye az jogvédő szervezetek által elmúlt két évtizedben kifejtett tevékenységéről, és az egykor világhírű magyar zeneoktatásra való hatásáról?

Nem zenei területen dolgozok, azonban 10 évig tanultam komolyzenét a Kodály Zoltán által létrehozott kiváló zeneoktatási intézményrendszernek köszönhetően. Egy zeneiskolánkba látogató norvég egyetemi delegáció, szolfézs óránkat végighallgatta megjegyezte, azt az anyagot náluk főiskolákon oktatják. Akkoriban jelképes összegekért lehetett kottához jutni, de napi gyakorlat volt a kották fénymásolása is, ugyanis sok régi kottához csak ezen a módon lehetett hozzájutni.
A mai időkben exponenciálisan megnövekedett szerzői joggal kapcsolatos költségek miatt, a magyar családok egyre nagyobb része már nem engedheti meg magának, hogy zeneiskolába járassa gyerekét, ezzel egy nemes magyar tradíció sajnos eltűnőben van.
Mi a véleménye erről a sajnálatos jelenségről?

Korunk zeneiskolai koncertjein a zenetanárok már csak preklasszikus szerzők darabjait merik szerepeltetni, a jogvédő szervezetek fenyegetéseitől való félelmükben.
Ön szerint ez a helyzet előremozdítja a magyar zeneoktatás ügyét?

Természetesen értékelem, hogy megtisztel minket a hup.hu olvasóit személyes válaszával. A "szánalmas egy fazon" kijelentést ezúton visszavonom, azért elnézést kérek.

üdvözlettel
Prygme

Így kezdte:
""Legyen a zene mindenkié"
Kodály Zoltán 1954
Magyarország

"Az illegális kottahasználatot vizsgáló ellenőrzések megkezdődtek"
***** ************* 2009
Magyarország

No comment."

Ennél szebben nem is kezdhette volna.
Ha nem lenne ilyen hosszú, elkérném aláírásnak.

( hawk | 2010. 04. 14., sze – 13:02 )

Ezeket a sorokat és a történéseket látva szerintem az összes nagy zeneszerző - nyugodjanak békében ha tudnak -
forognak a sírjukban és ha lenne még nedvesség a torkukban köpnének egy hatalmas kukacosat. :D

Többet nem írok inkább mert az kimerítené a közösség elleni izgatás illetve a fenyegetés meg még kitudja
miféle bűntett fogalmát. Gondoljon mindenki, amit akar.

( thebeast | 2010. 04. 14., sze – 13:42 )

Muhhahahahaaaa!!! Ez nagyon kész :)

( sany | 2010. 04. 14., sze – 18:39 )

A szerzői jog az a termék amiért más dolgozott meg
és ügyeskedő "jogvédők" lefölözik a hasznot.
Természetesen jó sokáig (~70 év).

Nuku befektetés, busás törvény által garantált haszon.

Jó vállalkozási forma, mások jogait "védeni".

Az ilyen "jogvédők" szerint, pl. Mozart is él még. :D
Vagy későn halt meg, a korához képest.

( skylooker | 2010. 04. 14., sze – 23:14 )

Nem védhetném én is valakinek a jogait? Zenét ugyan nem írtam, mert hülye vagyok hozzá, de jó pénzért szívesen védek jogost, jogtalant, bármit.

Ha meg valaki írt, és azt akarja, hogy valaki hallgassa is, adja emberi áron, az önkéntes jogvédőket meg hajtsa el. Mert azért én nem hagynám, hogy kéretlenül bárki "védjen" európai összegekért.

( cappa72 | 2010. 04. 22., cs – 23:13 )

hmmmm....
Én nem tudok kottát olvasni ezért a musescore segítségével próbálok segíteni a fiamnak. Ez nem fénymásolat, de elektronikus feljegyzés, ez is büntetendő? Vagy csak akkor, ha kinyomtatom, vagy lejátszom?

Szomorú, lehangoló, kiábrándító...

A zene mindenkié.

Amikor valaki saját számait játssza le egy klubban, akkor is joga van az artistanyámtyúkjának megbüntetni a klubbot...

Szomorú, lehangoló, kiábrándító...

Ha a fejben van a kotta az biológialag tárolt adat (másolata egy műnek)... erre is vessenek ki adót/jogdíjat.
Legyen ez a gondolatbűnözés (1984) kezdeti vadászati terepe.

------
Hol van a kígyónak farka? Minek annak az a nagy karkötő?

a musescore 70 évnél régebb óta elhunyt zeneszerzők esetében tudtommal legális. de hogy ez Abszurdisztán országban is így van e, annak érdemes utána nézni:( MEK esetén áll a dolog, az irodalomra. a kottagyárosok a szerzői jogot a kottázásból is származtatják. free projekt keretében készített digitális kottákra ez természetesen nem vonatkozhat.
a témában ajánlott film, a 541 Fahrenheit,
ajánlott könyv a Szabad kultúra.