Bluewhite64 RAID install

Miután a közösség zúgva követelte (hrgy84, köszi a biztatást :) ), hát tessék:

Szóval a pendrive boot sebessége miatt változott a koncepció, a pen ment a kukába (képletesen; azért erről a verzióról is szólok), és csak a HDD-k játszanak.

Felállás nálam: vinyók- sda (250GB WD), sdb (250GB WD), nincs külön /home se egyéb. Mivel a nálam okosabbak azt mondják, ne keverjünk, ha RAID akkor RAID (ezzel egyébként vitatkoznék, kipróbáltam és semmi probelm a RAID és hagyományos lemezek keverésével), ezért ezt a koncepciót követtem. A két lemezen azonos kiosztás, /boot és swap is tömbökön.
Tehát: butuljuk a Bw DVD-t, és jelentkezzünk be. Én a békesség kedvéért legyaktam az MBR-t: fdisk /dev/sda, majd o és w parancsok, majd ue. a másik lemezen is. Következik a partíciók létrehozása (fdisk v. cfdisk), a /boot-nak 64MB (sda1), a jelképes swap-nak 64MB (sda2; 4GB RAM mellet úgysem használja), a többi megy a /-nak (sda3); típusnak FD (Linux RAID Autodetect) mindegyiknél. Ezek után klónozzuk a kiosztást: sfdisk -d /dev/sda | sfdisk /dev/sdb.
Jöhetnek a tömbök, mivel RAID0-ról a butulás problémás, ezért a /boot RAID1-re kerül, és a nálam okosabbak megmondása miatt a swap is:
mdadm -C /dev/md0 -l 1 -n 2 /dev/sda1 /dev/sdb1
mdadm -C /dev/md1 -l 1 -n 2 /dev/sda2 /dev/sdb2
mdadm -C /dev/md2 -l 0 -n 2 /dev/sda3 /dev/sdb3
Mivel a swap-et a telepítőből nem tudjuk megcsinálni, ezért: mkswap /dev/md1, swapon /dev/md1, majd jöhet a setup.
Normál telepítés, amire figyeljünk: /-nak /dev/md2 (nálam reiserfs) majd /boot-nak /dev/md0 (ext2).
Lényegi rész, lilo: mikor elérkeztünk a lilo konfigolásához kérjük az egyszerű (simple) beállítást, majd kernel paraméternek (append=) adjuk meg root=/dev/md2, és kérjük az MBR-be telepítést. Kiléphetünk a telepítőből, majd chroot /mnt. Szerkesszük az /etc/lilo.conf fájlt: adjuk hozzá a raid-extra-boot = mbr-only sort, és javítsuk a következőt boot = /dev/md0. Ne felejtsük futtatni a lilo-t (lehet hogy siránkozik majd, nem kell vele foglalkozni)!

Rebutulás és örülés!

ui.:Ha pendrive-ot (sdc) használunk, akkor /boot /dev/sdc1-re (esetleg swap is mehet a penre), és a lilo konfigolásánál figyeljünk oda (itt érdemesebb az expert opciót választani, és 1 lendülettel a penre pakolni a lilot, és mindjárt ellenőrizhetjük a lilo.conf fájlt, hogy minden OK). Nem javaslom a módszert, mert nagyon megnöveli a boot időt!

Remélem ezek alapján el tud indulni minden vállalkozó szellemű Bluewhite64, Slamd64, Slackware hivő, jó szórakozást! :)

Hozzászólások

Ez 2009-ben kiadott Linux?

Mi az, hogy kézzel kell vakarni egy alap RAID telepítést?!

Miért, Ubuntuban lábbal szoktad? (És most jól besértődött az összes Ubu fan, és jól kitiltatnak trey-el a HUP-ról, pedig az Ububan is kézzel kell vakarni :) ...)

Szóval a kérdésedre válaszolva, nem, ez 1 2008-ban kiadott Linux.
És mire mondjuk a 2009-ben kiadott Fedora Linux csodás Anaconda telepítőjében végig klikkelgettem, hogy hasonló eredményt kapjak, addigra a fent leírtakkal 5x végeztem, plusz ott nincs terminál, nincs fdisk, nincs MBR törlés, hanem szopás van, mert rinyál a korábbi bejegyzések miatt...
Szóval a magam részéről nagyon remélem, hogy a továbbiakban is kézzel kell vakarni a RAID-et Slackware/ Bluewhite64/ Slamd64 alatt...

> BERUS
Motor: Bluewhite64 Linux 12.2

Ubuntu-t lábbal rúgom, nem raid-olom :).

Utánaolvastam, s nyilvánvaló, hogy nem megy Ubuntu-n sem, meg Debian-on sem. Hogy a Fedora hogy hasal, nem tudom, mert még soha rá nem tettem a kezem. RAID0 rocks ;). De jó ez nyári szórakozásnak.

Slackware-t meg a Bluewhite-ot valamilyen oknál fogva nem csípem.

Ahogy már emlegettem, a 9.04-es Ubu meglepően használható. Ha RAID-elni akarsz alatta, akkor az alternate install CD a barátod (gyk. 1 butított Debian telepítő), de előtte valamivel töröld a MBR-t a lemezeken, mert az is megbolondulhat tőle, ha előzőleg is voltak már tömbök létrehozva (a Fedora is ettől hülyült meg).

> BERUS
Motor: Bluewhite64 Linux 12.2