>ps. hű de szörnyű ezen a 300x50 pixeles szövegdobozban szöveget írni... :)

csinald emacs-bol w3m-el -el, akkor add egy buffer az irashoz. Akkor a gonosz nuke irok nem tudnak korlatozni a hosszu hozzaszolasok kenyelmes irasaban.;-)

Azért amikor az ember mondjuk OS órán az ütemezöt tanulja és gyakorlaton azt kell módosítani még elég jó tud lenni.
Rövid és átlátható a kód.

A linux forrásába viszont szerintem sokan belebuknának. (Az elmúlt években jelentösen megnött. :)



Tehát mindkettönek megvan a maga feladata.



Üdv.: Tamaas

Wow, érdemes az eredeti levelet elolvasni... Nekem nagyon teccett. ;o)

Szia!

Nagy szivességet tennél az angolul csak alig tudóknak ha megosztanál velünk pár gondolatot/sort az eredeti cikkből.

Vagy akár ezt más is megtehetné.
Köszi bárkinek :)

Ez nagyon lol :D
Egyebkent a minix egyetlen halalos hibaja hogy mar kemenyen elavult...
Tekintve hogy 96 ba jott ki tudomasom szerint a 2.0 :P

No, csak úgy vázlatosan, az én megjegyzéseim szögletes zárójelekben vannak.

Eredeti írásból:

• Ken Brown nem hajlandó elárulni, hogy kik pénzelik. (Kitérő választ arra a két kérdésre, hogy az SCO-tól vagy az MS-től kapnak-e pénzt.)
• Nem is hallott Peter Salus "A Quarter Century of UNIX" c. könyvéről, pedig amazon.com-on ez az első találat a "history unix" keresésre.
• Itt van két szakasz arról, hogy milyen kapcsolata van Tanenbaum-nak az UNIX-al ill. a MINIX-el. Eszerint nem volt UNIX fő fejlesztője, csak érintőlegesen vett részt benne, és a MINIX elsősorban/kizárólagosan oktatási segédeszköznek szánta; a másik írásában megemlíti, hogy megkönnyebbült volt, amikor a Linux terjedni kezdett, mert már nem zaklatták annyian hogy ezt vagy azt tegyen a MINIX-be.
• Amikor AST (Tanenbaum) az UNIX történetéről kezdett mesélni, Brown inkább a jogi vonatkozásokra volt kiváncsi. AST megemlítette Dennis Ritchie 4135240 számú, a setuid bitről szóló szabadalmát, hozzátéve hogy azt a Bell Labs public domain-be tette. Ekkor kiderül, hogy Brown (1) sose hallott arról a szabadalomról, (2) nem tudja hogyan lehet egy szabadalmat public domain-né tenni (3) semmit nem tud az "intellectual property law" jogról: keveri a szabadalom, a szerzői jog és a trademark fogalmakat.
• Brown olyan dolgokról kérdezősködött, hogy AST szerint tényleg Linus írta-e a Linuxot [ill. gondolom az első verziókat; a válasz persze 'igen'], hogy Linus lopott-e a MINIX-ből, ill. hogy AST ellenezte-e hogy Linus MINIX-en fejlesztett, egyes dolgokat átvéve a MINIX-ből (filenevek, filerendszer elrendezése, stb.) [erre mind nemleges volt a válasz]
• Végül Brown hitetlenkedett (nem akarta elhinni) hogy egyetlen ember tudjon egy operációs rendszert írni. Erre AST-nek el kellett magyarázni, hogy a Linux megszületéséig legalább öten (egyedül vagy kis csapatban) megtették ezt ( azaz írtak Unix-klónokat), név szerint Ken Thompson, Ric Holt, Doug Comer, AST, ill. egy háromfős csapat (Mark Williams nevű cég), akik nem csak kernelt, de C fordítót, héjat és segédprogramokat is írtak két év alatt.
• Összefoglalásként "My conclusion is that Ken Brown doesn't have a clue what he is talking about" azaz AST szerint Ken Brown-nak semmi fogalma arról amiről beszél / amiről könyvet ír.

A második írás:

• AST kapott egy előpéldányt [próbapéldányt? eredetiben "advance copy"] a könyvből, amiről nem ír részletes véleményt, mert még 'embargó alatt van'. [Slashdoton nézelődve ez azt jelenti, hogy szokás / nem etikus ilyen 'advance copy'-ról véleményt mondani, mert ez nem a végleges verzió, hanem amolyan próba-példány ] AST szerint sok kritizálni való van a könyvben, és biztos abban, hogy ezt meg fogják tenni, talán ő is részt fog venni benne.

• A második írást igazából azért írja, mert kapott Linustól egy levelet, ami szerint Ken Brown soha nem kereste meg Linust. Se telefonon, se e-mailben, se személyesen, se sehogy. Ezek szerint Ken Brown hajlandó volt Hollandiába repülni azért hogy AST-vel beszéljen, de nem volt hajlandó telefonon felhívni a könyvének tárgyát / főszereplőjét.
• A jelek szerint azért, mert elterjedt vélemény, hogy ast "utálja" Linust [az emlékezetes flamewar óta, lásd
  
  http://www.hup.hu/wiki/wiki.phtml?title=Linus_vs._Tanenbaum
  ; izé hogyan lehet a hupwiki-re linkelni?] de ez egyáltalán nem igaz. Arról nem is beszélve, hogy ha AST-nek tényleg ellenszenves véleménye lenne Linusról, akkor azt megírná a honlapján és nem egy hátsó szándékokat rejtegető aljas író útján terjesztené.
• AST nem a MINIX-et tekinti élete főművének, sokkal jelentősebbnek tarja akadémiai pályafutását, azt hogy az IEEE és az ACM tagja egyszerre, a könyveit, illetve a diákjait. Sőt,

  To the extent that Linus can be counted as my student, I'm proud of him, too. Professors like it when their students go on to greater glory.

  azaz 'Amennyire Linus a diákomnak (tanítványomnak) számít, rá is büszke vagyok. Professzorok szeretik ha tanítványaik túlszárnyalják őket.'

Kábé ennyi, azért lényeges részt nem hagytam ki :)

abli

ps. hű de szörnyű ezen a 300x50 pixeles szövegdobozban szöveget írni... :)

:)
Ebből is látszik hogy Brown csúnyán melléfogott.
AST személyében, akiben a támogatóját
remélte, egy korrekt emberre akadt.
Ezt bizonyítja hogy bár szakmailag igen
heves vita volt AST és Linus között, addig
emberileg minden tisztelete az övé.
Ezzel a lépéssel AST igen nagyott nőtt a
szememben.

Ja és így jár minden gazember kedves Brown!