Szabad = Free; Ingyenes = Free

Flame

Windowson is keresem annak lehetőségét, hogy szabad szoftvereket használjak. Persze, ha nincs más, akkor kibékülök a csak simán ingyenes programokkal is. Otthon ugye nem igen akar az ember 100 ezreket költeni programokra, elég egy OEM Windowst kiperkálni! A gyerekek miatt illetve az iskola miatt, (ráadásul a feleségem pedagógus és neki is jobb ha az iskolában használt rendszerrel dolgozik) a Windows megkerülhetetlen.
Az internetes keresőkbe persze hiába írom be, hogy free, egy csomó "ingyen" letölthető próbaverziót, vagy korlátozásokkal ingyen használható programot eredményez a találatlista.

Van valakinek ötlete arra, hogy lehetne a szabad szoftveres találatok arányát növelni?

Próbálkoztam a "GPL" megadásával is, de nem minden szabad szoftver GPL-es és a marketingesek néha kitalálnak olyan szlogent ami a GPL-re rövidíthető. :-{(E

Az angolokat nem zavarja a "free" szó kétértelműsége?

  • 3676 megtekintés

( janoszen v | 2008. 08. 29., p – 08:52 )

Mire keresel szoftvert konkrétan?

Egyébként "free as in free beer or ..."

( Mardel | 2008. 08. 29., p – 09:39 )

Én a fileforumot ajánlanám, ahol lehet részletesen keresni, hogy open source, free, ad ware, és oprendszerre lebontva is. De a nevéből is látszik, hogy sok ott a Beta program. De ha keresek valami ingyeneset winre, akkor itt szoktam keresni előszőr.

( saabi v | 2008. 08. 29., p – 09:46 )

Bár már nem foglalkoznak vele, érdemes körülnézni a The Open CD Project oldalán. Ha mást nem, tippeket biztos kapsz.

Ave, Saabi.
ps: bár az OpenCD leállt, van helyette OpenDisc

( sas | 2008. 08. 29., p – 09:53 )

'A gyerekek miatt illetve az iskola miatt, (ráadásul a feleségem pedagógus és neki is jobb ha az iskolában használt rendszerrel dolgozik) a Windows megkerülhetetlen.'

Ebben nem hiszek illetve rombolónak tartom. Tapasztalatom szerint, aki tudja az általános jellegű munkakörnyezetet, alkalmazásokat használni, az simán használja a Windows-t is, nálunk a w98 volt még nagyon régen, de már több, mint 5 éve csak Debian van, bárhova megy a húgom, anyám, nagyanyám, gond nélkül tudja a Windows xp-t vagy vistát használni.

Én a sourceforge-on szoktam kezdeni, esetleg freshmeat

Szervác Attila - http://321.hu/sas

( kikke | 2008. 08. 29., p – 10:23 )

Direkt olyan kulcsszavakat és leírásokat használnak a shareware programokkal kapcsolatban ami free-re ad találatot. Free download pl.

( yoggi | 2008. 08. 29., p – 10:28 )

portableapps.com ráadásul egy pendrive-on magaddal viheted bárhova, illetve találsz LiveCD-s linuxot is eleget, azok is hordozhatók

( szegecs | 2008. 08. 29., p – 10:35 )

Alig várom, hogy a tantestületet a sárba alázzam, mikor 2 év múlva a fiam kezdi az iskolát. Ő a Linuxot ismeri csak. Amennyiben megpróbálnak Win-t erőltetni rá, abban az esetben feljelentem az iskolát.

Szomorú leszel. Nem a diák joga eldönteni, hogy mit tanul, hanem az iskoláé. Ha az iskola úgy dönt, hogy Windowst szeretne oktatni, akkor szíve joga és a fiadnak kötelessége lesz azt megtanulni. Egyébként szép és jó dolog a Linux szeretete, de nem kell feszültséget szítani, főleg, hogy az iskoláknak van éppen elég baja anélkül is.

Persze, de elvileg az iskolák kaptak megfelelő támogatást a számítógéppark felépítésére hogy ott tudjanak gyakorolni a nebulók.

Azt már csak csendben jegyzem meg, hogy amíg Linuxon szopás beállítani egy annyira triviális dolgot, mint például a nyomtatás, addig soha a büdös életben nem lesz jó és elterjedt GUI oprendszer. Nem véletlenül legtöbbet a konzolt használom én is.

Mondhatná valaki, hogy annó tanultunk MS-DOS-t általános oskolában és a mai napig jól jön az a tudás, de azt ne feltételezzük, hogy az iskolai rendszergazdák karban fognak tudni tartani egy Linuxot. Ez annyira irreális, mint hogy a Windowsban ne legyen Internet Explorer by default. Mondom ezt úgy, hogy egy középiskolában heti rendszerességgel jövünk össze néhányan és fejlesztjük a rendszert. És Windowson kívül mindenféle szerver van, Sun Solaris, Linux, stb.

Ha az ember hardvert választ az oprendszerhez, és nem fordítva (márpedig a hasonló árú és tudású, Linux alatt működő és nem működő hardverek között sokkal kisebb a különbség, mint az oprendszerek között), akkor nincs szopás.

Nem az iskolai rendszergazdáknak kéne tudni karbhantartani Linuxot, hanem azokat kéne felvenni iskolai rendszergazdának, akik az iskola által választott oprendszert karban tudják tartani.

Két probléma van az elmondottakkal:

1. Next-next-next-finish. Ezt valaki screenshotokkal illusztrálhatná Linuxon, mert én még ilyen nyomtató telepítést talán csak SuSE-ben láttam, ott se jól.

2. Nem tudom, mennyire ismered az iskolák költségvetését, de egy olyan rendszergazda, aki még megközelítőleg is meg tudja oldani a "common" linux szopásokat, valszeg kb 4x annyit keres mint a keret és akkor még talán nem is mondtam sokat.

Félreértés ne essék: nagyon szeretem a Linuxot. De nem butajúzer desktopnak. Egyszerűen túl sok a lehetséges szopás vele.

1. Nem véletlenül használok openSUSE-t. Nekem működött, jól. De a KDE-nek is van nyomtatóbeállító modulja, mint lejjebb írták. Next-next-finish.

2. Lásd az első pontja annak, amire válaszoltál. Ha a hardverekkel nincs gond (mert támogatottak), nincs több szopás, mint Windows-on, ahol pl. vírusok és hasonlók boldogíthatják a rendszergazda életét, főleg, ha nem ért hozzá jól.

1. Sansung nyomtatok. Sajna, kernel herelt volt, igy az USB-t bele kellett forgatnom, gyari kernellel ez kimaradt volna.
apt-get install cups (vagy cupsys vagy nyavalya tudja mar), bongeszoben http://localhost:631 es onnan mar ugyanaz, mint windows alatt. Aztan (itt a HUP-on olvasva egy okos megjegyzest), nem sambara allitottam be, hanem a kliensek TCP/IP nyomtatot kaptak.
Speciel ezt szinte minden mai Samsung nyomtatoval el lehet jatszani, meg kell nezni, hoyg tamogatott-e. Jaigen, kellett hozza a driver is, az is apt-get.

Az apt-get nem next-next-finish, és egyszerű felhasználók nem tudnák megcsinálni. Másrészt viszont van grafikus csomagkezelő, de a felhasználónak az se valószínű, hogy eszébe jutna, hogy a csomagkezelőbe menjen hardver telepítéséhez, és hogy milyen csomagokat telepítsen. Úgyhogy alapvetően csak azok a hardverek jönnek szóba, amiket a disztró alapból támogat, vagy a hardverbeállító automatikusan felajánlja a driver telepítését. Viszont a "user-friendly" disztribúciók nem ilyen kiheréltek, és pl. egy Linux által támogatott nyomtatót azonnal (next-next-finish, közben modell kiválasztása, de telepítgetés nélkül) tudnak használni.

Mennyivel egyszerubb a HP honlapjan megkeresni a drivert, letolteni es remenykedni, hoyg mukodik? Kivalasztani, hogy PL6 vagy PL5 menjen fel? Maga a megkereses is kinszenvedes, tapasztaltam. Ott is kell olvasni, hogy "most ne dugja ra a nyomtatot, most radughatja), nem csak next-next az egesz. Raadasul megosztott nyomtatohoz csak kellek mindig en is, eszukbe sem jutna, hogy hol keressek.

A nonplusultra az "automatikus xy nyomtato". Ha ezt a nyomtatot elviszik, a felhasznalo visit, mert nem talalja az addig letezo nyomtatot. Ha a gep neve valtozik, a felhasznalo visit, mert nem talalja az addig letezo nyomtatot. Ezt en nem neveznem "user-friendly" megoldasnak. A HP driverek (300M) mereterol nem is beszelve, mire azt leszedi es telepiti az ember, beleoszul. Ennel azert egyszerubb volt az openprinting.org (asszem) honlaprol kikeresni, melyik driver kell es apt-get-tel telepiteni (es ha ezt sem tudja, akkor biztos nem sajat kernelt hasznal, ergo a disztro kernele tamogatni fogja az usb-printinget)

Ennél valószínáleg valóban nem bonyolultabb, és az r=1 user valószínáleg egyiket se tudja megcsinálni. Az én HP nyomtatómhoz adtak windowsos driver CD-t (a tiedhez nem? ez érdekes), az valóban next-next-finish volt, másrészt azt (openSUSE) Linuxon is hasonlóan egyszerű (néhány kattintás) volt beállítani.

Nem az enyem, ceges nyomtatok, a joisten tudja, anno ki telepitette, de amikor mashova kerult, megizzadtam nemelyikkel. A hab a tortan a HP printserver volt, lovesem se volt, hogyan lehetne valahogy kibanyaszni Windows alatt az IP cimet (najo, most mar sejtem, nyomtatas utan egy "arp" paranccsal).

A HP javara legyen irva, hogy valahol talaltam a honlapjukon egy proggit, ami felderiti a halozaton levo osszes HP nyomtatot. Csak azt a proggit is megtalalni...

A Samsung viszont (cd felirata szerint) ad Linuxos es Mac drivert, de a cd-n csak a windows es MAC volt (asszem), Linuxost a honlapjukrol kellett leszedni. Mar nem tudom, .deb vagy .tar.gz volt, de nem volt huzos felrakni. Utana meg cups webes feluleten kezelheto, szoval ha a serverre feltettem, akkor lehetett a klienseken IP alapjan csatlakozni (mondjuk, a kliensekre is pakolhattam fel a windowsos drivert...szaladgalni cd-vel...brr)

Mennyivel egyszerubb a HP honlapjan megkeresni a drivert, letolteni es remenykedni, hoyg mukodik? Kivalasztani, hogy PL6 vagy PL5 menjen fel? Maga a megkereses is kinszenvedes, tapasztaltam. Ott is kell olvasni, hogy "most ne dugja ra a nyomtatot, most radughatja", nem csak next-next az egesz. Raadasul megosztott nyomtatohoz csak kellek mindig en is, eszukbe sem jutna, hogy hol keressek.

A nonplusultra az "automatikus xy nyomtato". Ha ezt a nyomtatot elviszik, a felhasznalo visit, mert nem talalja az addig letezo nyomtatot. Ha a gep neve valtozik, a felhasznalo visit, mert nem talalja az addig letezo nyomtatot. Ezt en nem neveznem "user-friendly" megoldasnak. A HP driverek (300M) mereterol nem is beszelve, mire azt leszedi es telepiti az ember, beleoszul. Ennel azert egyszerubb volt az openprinting.org (asszem) honlaprol kikeresni, melyik driver kell es apt-get-tel telepiteni (es ha ezt sem tudja, akkor biztos nem sajat kernelt hasznal, ergo a disztro kernele tamogatni fogja az usb-printinget)

"Azt már csak csendben jegyzem meg, hogy amíg Linuxon szopás beállítani egy annyira triviális dolgot, mint például a nyomtatás, addig soha a büdös életben nem lesz jó és elterjedt GUI oprendszer. Nem véletlenül legtöbbet a konzolt használom én is."

Pár kattintás kde alatt összehozni a nyomtatást. Sacc/kb. ugyanennyi a leopardon is. Igen, van, amit nehéz beállítani, de azért egy átlagos használatra már bőven alkalmas (pl. az ubuntu).

Ráadásul a pénz is sokat számít. Mert ez egyes kiadók könyvei között sok száz Ft különbség is lehet.
Ha pl. egy vidéki iskolában sok az ingyen tankönyves gyerek, (sokgyerekes család, rendszeres szociális járadékot kapó, mert nagy a munkanélküliség) akkor az önkormányzat azt is megnézi, hogy hogy tud kijönni abból a pénzből (most talán 12 eFT körül van), amit az állam az "ingyen tankönyvre" ad. Ha ennél többe kerül a könyv azt a fenntartónak kell kipótolnia!
Így előfordul, hogy évente váltanak kiadót. Amire megszokná a gyerek az egyik könyv stílusát, addigra váltanak, mert akkor a másik az olcsóbb.
Ésszerűbb lenne ingyen tankönyv helyet 12 eFt tankönyv támogatást adni, ha úgysincs rá több pénz! És akkor a mostani ingyeneseknek 5-8 eFt-ba kerülne a tankönyv.
(A fiam hetedikes 17161 Ft volt a tankönyve, de ebben nincsenek benne a nyelvkönyvek, ami majd szeptember második felében még kb. 4000 Ft lesz.)
De ez már nagyon eltér az eredeti témától!
--
не закурится!

Ne idegeskedj, első szakközepes(vízügy) fiam tavaly épphogy súrolta a 40e-t, és mégcsak nagyon faxnis könveket se kapott, igaz idén "megúsztúk" eddig 16000-ből, plussz a füzetek, amiből persze mindenkinek más kell, program szinten AutoCad oktatási verzió, amit persze itt nyomj F5-t szinten tanulnak meg, adott feladatra, free alternatíva nem játszik, mert a tanárok egy része nem kapott rá " kiképzést" ;)

( uid_194 | 2008. 08. 29., p – 11:14 )

"open source", "open", "libre" kulcsszavak segithetnek. Esetleg a licenszt be lehet tenni a keresesbe (BSD, MIT, GPL, MPL a gyakrabbak szerintem)

( Arbiter | 2008. 08. 29., p – 11:42 )

És akkor még nem beszéltünk a felsőoktatásról, ahol a tanár a saját/haverja/főnöke könyvét jelöli meg kötelező irodalomként, teljességgel figyelmen kívül hagyva, hogy az övé(ké)nél sokszor nagyságrendekkel színvonalasabb, netán nemzetközileg is jónak tartott szakkönyvek léteznek a piacon. És a legrosszabb, hogy a sajátjukból is kérnek számon...

És én hülye megvettem! A második előadásom meg a tanár úr közölte, hogy bocs tévedett, mert az a könyv nem igazán alkalmas, mert példák nélkül csak az elméletet tartalmazza, helyette két másik közül válasszunk, amit nem abban az intézményben írtak.
--
не закурится!

A kedvencem, amikor a jog tanárom a közgázon közölte egy másik egyetemről átjött hallgatóval, hogy nem fogadja el a jog jegyét, mert ő nem úgy tanítja!!! Hogy lehet a tulajdonjog, vagy a PTK, vagy a GT, vagy ART más egyes helyeken?????
Na jó arra is láttam már példát, hogy az ÁNTSZ megyénként másképp értelmezi a jogszabályokat és megyénként eltérően szabályoz...nevetséges... Azt is szeretem, amikor én magyarázom el a hivatalnoknak a saját jogszabályát, mert lövése nincs róla, de azért kinyitja a száját, hogy potyogjon belőle a szántóföld és jó nagyot ég, amikor felvilágosítják közigazgatási jogból...:(
Magyarországon a kreditrendszer csak egy plusz oszlop az indexben, semmi nem valósul meg az ECTS-ből (http://www.waveproject.com/glossary/glossary.html/hungarian/e/). Ha kimész külföldre, sokkal színvonalasabb egyetemen eltöltött Erasmus tanulmányaidat nem fogadják el itthon, pusztán dacból, hiszen sokszor fogalmuk nincs róla mi folyik a külföldi testvérintézményben...

( Whiskey | 2008. 08. 29., p – 11:47 )

Üdv!

Mivel valóban, a "free" nem mindig ad valóban free, ingyenes programokat, ezért én egy "-" jel után olyan szavakat írnék, ami fizetősre utal. pl: -shareware -ft -$ (Google-ben van ilyen, máshol is biztos), és természetesen még jöhet a free, open-source, ami mögé nem raknék ilyesmit. :D Remélem segítettem.

A "-" amolyan "nem tartalmazzák a találatok"-kal lehetne jellemezni, jobb szót nem tudok rá.

Üdv Whiskey

( subchee | 2008. 08. 29., p – 19:05 )

Ha a feleséged pedagógus, akkor tudtommal nem kell perkálni a Windows licenc -ért, éppen erre adott a kormány X milliárd FT -ot nemrégiben... ha jól tévedek. Szóval otthoni felhasználásra is igényelhetnek a pedagógusok Windows licence -t.

http://www.tisztaszoftver.hu/indexca1e.html?akt_menu=240

Bár ha itt jól olvasom komplett telepítőkészletet küldenek, nemcsak licence number -t, mint annó (akkor választani lehetett). A teljes készlet kb. 3000 HUF postkaköltséggel együtt és jogtiszta. Kevesebb még mindig, mint a zacskós XP. :)

A http://www.szoftverbazis.hu -n pedig egyre inkább fedezik felfelé a szabadszoftvereket, egyre többel találkozom. :))

De free szoftverekből is válogathatsz ott, ha az is megfelel.

Opensource még, amit nem láttam linkelve most a kérdésedre: http://www.fsf.hu/index.php/Fs_softwares

( Replaced | 2008. 08. 30., szo – 00:22 )

.OFF
sot, GPL != Szabad (persze amennyieben nem az rms fele ujbeszel szerint vesszuk) ;)
.ON

ezt meg nem linkeltek:
http://www.codeplex.com/

--
"Computer science is no more about computers than astronomy is about telescopes."