Windows-t is fognak bootolni az OLPC-k

Microsoft, Windows

A One Laptop Per Child projekt munkatársai a Microsofttal együttműködve egy dual boot rendszert fejleszt a XO laptopokhoz. Nicholas Negroponte, a projekt vezetője elmondta: "Nagyon szorosan együttműködünk a Microsoft fejlesztőivel, hogy egy összehozzunk egy dual-boot rendszer, amivel, ahogy az Apple gépeknél, bármelyik rendszert fel lehet bootolni. A Windows XO-n futó változata nagyon, nagyon sikeres. Keményen dolgozunk azon, hogy mindkettő futhasson rajta".

Ezzel párhuzamosan az OLPC a Microsofttal és valószínűleg a Bill & Melinda Gates alapítvánnyal karöltve az OLPC laptopok bevonásán fáradozik néhány, a Microsoft által kezdeményezett programba a fejlődő országokban.

PC Advisor cikk, Slashdot cikk

( csortu v | 2008. 01. 10., cs – 11:04 )

Bevallom, ez az a pillanat, ahonnan nem tetszik ez a project. Igen, szubjektív vagyok, meg nem is nagyon hozzáértő, meg minden.
Csaba
U.I.: És már a kurbli sincs rajta...

Hagyjuk már azt a kurblit:))

Nem okos ötlet, mert sokkal erősebbre (és emiatt vagy drágábbra vagy nehezebbre) kellett volna csinálni a cuccot, hogy ne essen szét a lelkes kurblizástól. És ott van még hibaforrásnak a generátor, ami ha elromlik, lehet vinni a szervízbe cserélni. Külső töltőt egyszerűbb kicserélni, és azt is lehet kurblizni, bár a pedálos kivitel felhasználóbarátabb megoldásnak tűnik...

Van ilyen. Úgy hívják hogy szobabicikli. Télen nagyon praktikus, mert alapkivitelben hőt fejleszt:), de tuningolva lehet generátort is hajtani vele.

Egyébként Miguel Indurain, aki a valaha volt legjobb időfutammenő kerékpáros, 80 kilós izomgép 8 literes vitálkapacitással 1 órán keresztül kb 440 wattot tudott leadni. Ez 2/3-ad lóerő nagyjából. Egy edzett átlagembertől folyamatosan már 200 watt is szép teljesítmény, gakorlatilag maximális terhelés közel maximum pulzussal. Ez elvisz egy kisebb TV-t, de a mikrosütőhöz vagy hajszárítóhoz kevés. Pakson egy blokk 440 MWatt, ha jól emlékszem. Ez legalább 2 millió ember folyamatos erőkifejtésének felel meg. Csak a viszonyítás kedvéért.

( Caro | 2008. 01. 10., cs – 11:15 )

http://www.sg.hu/cikkek/57350/ces_uj_olcso_laptop_dual_boot_az_olpc_gep…
Idézet: "Az egyetlen panasz az volt, hogy a rendszer igencsak belassult, amikor egyszerre több alkalmazás is futott."
Talán egy embedded kategóriát súroló hardware-ű gépre nem python-ban kéne írni a dolgokat, és akkor megoldódnának az ilyen problémák.
Bár ahogy néztem kapott egy kis felturbózást a gép a kezdeti specifikációk óta, már 256 ramot, és 1 gigás háttértárat írnak.

"Szerintem ennek semmi köze a Python-hoz. A kevés ramhoz inkább."

Mind a kettőhöz van köze. Pythonban gyorsan össze lehet dobni valami működőt, de ennek a memóriafogyasztás megugrása az ára. Kedvenc bugom a témában: deskbar use way too much memory. Érdekes dolgokat írnak benne, az meg tény, hogy nem történik semmi.

A kérdésem az, hogy mi a baj a C-vel? És főleg mi baj a C++-szal? Én nem hiszem el, hogy annyival gyorsabban lehet dolgozni ezekben az interpreteres/JIT compileres nyelvekben. Ha rajtam múlna, egy alap linuxban biztosan nem lenne se perl, sem python. Ha meg egyeseknek baja van a C-vel vagy a C++-al, akkor miért nincs még egy jó compileres nyelv? Bár hogy a GTK-t C-ből kezelni kínszenvedés, az tény, de ez szerintem nem a nyelv hibája.

A C-vel az a baj, hogy csupan globalis nevterekre van tamogatasa. Azaz, ha barmi bonyolultat kell csinalni, 25 parametere lesz egy fuggvenynek, vagy atad egy 3 megas tombot (persze csak referenciakent), mert nem tudod azt mondani, hogy this, vagy hogy valaminek.az.alvalamije.fgv().

Ezert szar a GTK+ programozas sokszor, mert egy csomo parametert ki kell toltened, holott egy c++-os valtozat tudja ezt magatol is.

A JIT nyelvek legnagyobb elonye, hogy binarisan terjesztheto. Azaz, ha van ket program vagy library, ami egyutt szeretne mukodni, ezt ujraforditas nelkul megtehetik. Ez az open source vilagban "pusztan" ido - en meg emlekszem, amikor a gentoo 2.5 napot telepedett - a closed source vilagban viszont hatalmas elony.

A JIT ill. interpreteres nyelvek masik elonye, hogy sokkal kevesebb verziopara van veluk: ha egy C/C++ kod picit is megvaltozik, az a fel vilag ujraforditasat igenyli. ha a HUP forrasaban akarnal valtoztatni valamit, hat... max a cache-t kene kiuritened.

Ha keves modult kell forditani, esetleg a kod felig/meddig mar optimalis allapotban van,az relativ gyorsan megtortenhet, raadasul csak az elejen van ra szukseg - a PHP-t pl. az eAccelerator es a Zend Optimizer, a java-t a containerek tartjak leforditott allapotban egy szerverszoftver eseten - a tenyleges teljesitmenyt nem zavarja tulsagosan.

A pythont en egy picit mindig is infohippi nyelvnek tartottam, plane gyerek kezebe adni (szo szerint), mivel latszolag imperativ csak, valojaban egy 1-tol 5 millioig szamolo for-ciklus is kepes lefoglalni 20 mega ramot, ha rosszul irod meg - de ezt honnan kene tudnia egy 10 evesnek?

Most biztos nem tudnam eloidezni, de valamikor sikerult eloallitani olyat, hogy

for i in range(50000000):
print i

hmm...megis sikerult :)

Szoval ez lefoglal nekem kapasbol 80 mega memoriat poenbol, es kitolti szepen az egyebkent meg se nevezett tombot.

Ertelemszeruen egy barom aki ezt igy beirja, de legalabbis pascalon nott fel, mindenesetre kis szamoknal nem fog neki feltunni a memoriafoglalas, nagy szamoknal igen.

Ha rossz konyvet kap elo, vagy rosszul erti meg a peldat, barmelyik kezdo siman beirja sz'tem.

Mikor rosz az xrange? Miert nem automatikusan donti el, hogy melyiket hasznalja ?

Hasonlo kerdesem lenne Haskell -el kapcsolatban.
Valaki el kezdte mutogatni mekkor josag, de amikor az 1..1000000 szamok osszeadogatasanak sebessegee voltam kivancsi elszalt memoria problemak miat :) Hogy lehetne jol megadni neki ? (o is regen hasznalta)

A range konkrétan lefoglalja a tömböt, majd a ciklus már csak iterál.
Ez azért jó, mert perverzebb tömböket is meg lehet vele adni, de továbbra is csak egy for ciklusod van, és nem is lesz lassabb. Ilyet én matlabban láttam először, nem tudom honnan vették.

xrange egy újabb dolog a pythonban, egy speciális iterátor objektumot hoz létre aminek van egy léptető operátora.

Azért nem automatikusan dönti el, mert ennyire nem fejlett a python.
Amennyire tudom még csak nem is JIT-es, hanem csak bytecode interpreter.
Ha valami JIT szerűt akarsz akkor itt olvassgass: http://psyco.sourceforge.net/.

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o

Csak nézd meg a dátumot is.

Jelen pillanatban úgy néz ki, hogy az OLPC közel halott project, Negroponte meg kezd beparázni. Ez tehát nem az a pillanat, hogy visszautasítsa a valószínűleg szintén ingyenes windows-t, a Gates alapítványt, illetve a Microsoft által kezdeményezett programokat a fejlődő országokban.
Jelen pillanatban ez utóbbi kettőre szüksége van, az első meg árukapcsolásként jön.

Az Apple viszont csak az OS-X-et ajánlotta, azt is akkor, amikor Negroponte már látta magát amint átveszi a Nobel-békedíjat...

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o

( Aadaam v | 2008. 01. 10., cs – 12:36 )

Egyebkent: Most lesz egy nagyon fura,es szerintem hasznalhatatlan (bar teny, nem vagyok 9 eves, tudok olvasni, es biztos belemrogzult mar a windows + linux + osx feluletek egyvelege), felig-meddig virtualis gepen (python) futo OS, meg egy olyan, ami apu (nagybatyj, miniszterelnok, stb) gepen is van, es az interneten egy csomo jatekot talalni hozza.

Szerintem a Sugar itt es most halt meg mint jovo operacios rendszere letezni.

Kb. 3 hónap múlva hír:
"Az OLPC és a Microsoft stratégiai együttműködésének köszönhetően az XO laptopok kizárólag egy optimalizált Windows OLPC Edition-t futtatnak majd a teljes felhasználói élmény és használhatóság céljából.." stb.
majd:
"Az OLPC bejelentette együttműködését az Apple-el, az XO laptopok már Mac OSX futtatására is alkalmasak lesznek dualboot rendszerrel, melyből a már bevált Windows is indítható.."

( lgb | 2008. 01. 10., cs – 17:42 )

Mi az, hogy "A Windows XO-n futó változata nagyon, nagyon sikeres". Mitol sikeres? A gyerekek ezt varjak? Nem ertem a mondatot: hogy mitol sikeres ... Egy termek ugye akkor sikeres, ha sikert aratott a felhasznalok koreben. Vagy attol lenne sikeres, hogy sikerult futtatni vegul? :) Na ez aztan nem dicsoseg szerintem, hiszen mas rendszer futott mar rajta.