Címlap

A The Economist szintén a Linux és a nyílt forrás előretörését prognosztizálja

 ( trey | 2007. december 28., péntek - 13:53 )

A nagy múltú The Economist gazdasági hírmagazin is jóslásokba bocsátkozott a jövő évet illetően. A lap egyebek mellett azt jósolja, hogy cégeknél folytatódni fog a "nyíltság" befogadása, azaz minden számítógéppel kapcsolatos dolog megnyílik majd. A lap - a PC World-höz hasonlóan - a Linux felemelkedését jósolja. Mint írja, a SCO összeomlása szintén segíteni fogja a nyíltság felé vezető trendek folytatódását.

"A Red Hat és a Novell rendkívül megbízható disztribúciói régóta használatosak a backoffice szervereken. A SCO ítélet óta a Linux gyorsan válik népszerűvé a kisvállalatoknál és a háztartásokban."

A lap a Linux fokozódó népszerűségét nagyrészben az Ubuntu-nak és a Canonical-nak tulajdonítja. Mint írja, a Gutsy Gibbon a legelegánsabb, legjobban integrált és legfelhasználóbarátabb disztribúció jelenleg.

"Egyszerűbb telepíteni és beállítani, mint a Windows-t. Nagy mennyiségű munkát fektettek belé, hogy a grafikus képességeit, kiváltképp a fontjait oly intuitívvá és vonzóvá tegyék, mint amilyen a Mac-eké."

Összefoglalásként a lap megjegyzi, hogy sem a Microsoft, sem az Apple nem fog tudni versenyezni ott, ahol az ár fontos kérdés. A nyílt forrású szoftverek gyorsan fejlődnek. A cikk szerint a Linux rajongók száma hamarosan meghaladja a Mac rajongók számát.

A cikk itt.

 »
  • A hozzászóláshoz belépés szükséges
  • 1710 olvasás

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.
 ( mofli | 2007. december 28., péntek - 14:16 )

> ..., ahol az ár fontos kérdés.

A kapitalizmus pont erről szól. Két azonos funkciójú termék közül azt választja, amelyik olcsóbb.

 ( zsolt | 2007. december 28., péntek - 18:08 )

"Két azonos funkciójú termék közül azt választja, amelyik olcsóbb."
Szerencsére ez egyáltalán nem igaz, csak a legszegényebb rétegre.
Az emberek többsége előnyben részesít bizonyos márkákat, másokat meg kerül, bármennyire is olcsók.

 ( bandix | 2007. december 28., péntek - 22:04 )

Ez ilyen erős megfogalmazásban csak a magyar sznobizmus, ami a rendszerváltás előttről ragadt meg az emberekben.
Fejlett nyugati országokban (pl.: Kanada) az embereket nagyon kis mértékben érdeklik a márkák. Van iPod-ja, XBox-a, mac-je, a cipője nike, a melegítője adidas, nincs olyan mint nálunk, hogy van, aki "adidasos" és lelki bántalmai lesznek, ha beteszi a lábát egy nike boltba.
Nyugaton azt veszik meg, amelyik jobban tetszik, jobban csillog, szebb a gombja, coolabb játékok vannak hozzá. Természetesen igaz, hogy kevésbé pénzcentrikusak, mint nálunk a minimálbéren élők, de a márkák még kevésbé számítanak, mint az ár.

____________________________________________________________
Slackware 12/current - linux-2.6.23.9-olorin - KDE 3.5.8

 ( snq- | 2007. december 28., péntek - 23:16 )

a legjobb persze egészséges gyanakvással megvizsgálni, hogy valóban azonos funkcionalitású-e a két termék, aztán ennek függvényében összevetni az árakat

 ( v | 2007. december 28., péntek - 14:43 )

Hát, itt inkább az az érdekes, hogy a The Economist is ír opensource/free szoftverek térnyeréséról, nem pedig maga a cikk tartalma. Mert az bizony eléggé szomorúra sikeredett. Olyan igazi alul- és félreinformált egyveleg az egész, mintha az írója a tömegmédiában felbukkanó hírfoszlányokból próbálná megmondani a jövőt, holott azok még a jelen valóságával sem biztos, hogy kapcsolatban vannak.

 ( trey | 2007. december 28., péntek - 14:44 )

"Hát, itt inkább az az érdekes, hogy a The Economist is ír opensource/free szoftverek térnyeréséról, nem pedig maga a cikk tartalma."

Ez teljesen így van. Egyre többet írnak nem technikai oldalak, nem technikai embereknek szóló lapok a Linux-ról. Ezáltal egyre több döntéshozó szerez róla tudomást, ismeri meg. Ez az érdekessége.

--
trey @ gépház

 ( nagy_peter | 2007. december 28., péntek - 14:51 )

Szeritnem az nagy előny, ha kb mindenhonnan ez folyik. Nem baj, ha nem tökéletesen pontos és szakszerű, de így a földműves Józsibácsi is tudni fogja mia az a linux; meg hogy igen is, nem csak windows van, meg explorer, hanem más is. És ha mindemellé még azt hallja, hogy olcsó, meg jó, akkor lehet, hogy talán idővel kipróbálja ő is.

A popsztároknál is így megy. Mindegy, hogy mit beszélnek, csak beszéljenek róla.

Nagy Péter
www.konquer.org

 ( pinyo_villany | 2007. december 28., péntek - 14:56 )

akkor hallják a *bsd-t is, mert azok is ugyanezekkel a tulajdonságokkal rendelkeznek.
igaz ott a usereket inkább csak a PC-BSD célozza meg.

linux v2.6.22.14 + madwifi v0.9.3.3-mal itt
debian gnu/linux @ linux-2.6.22.15-pancs1

 ( kikke | 2007. december 28., péntek - 15:20 )

"Nagy mennyiségű munkát fektettek belé, hogy a grafikus képességeit, kiváltképp a fontjait oly intuitívvá és vonzóvá tegyék, mint amilyen a Mac-eké"
Ez valami vicc? Azon bukik a Linux grafikai felhasználása hogy elég furán kezeli a fontokat. Van egy font aminek van tizenvalahány variánsa. Csak egyet lehet egyszerre használni belőle Linux alatt. Gáz.

 ( balage_82 | 2007. december 28., péntek - 16:34 )

By the way. Az ubuntu milyen fontokat használ, illetve inkább úgy kérdem, hogy hogyan? Sokkal szebbek a betűk mint nálam nem Ubunutu alatt.

--
http://kac.duf.hu/~balage/blog

 ( kikke | 2007. december 28., péntek - 16:58 )

TTF és bitfontokat, az Ubuntu (gutsy) freetype2 libje alapból engedélyezi a kételyekkel terhes subpixel renderinget, aminek aztán nem sok értelme van erős hintinget használva. Nem lenne gond a freetype-pal, ha jó lenne... OpenSuSE alatt a subpixel renderinget így lehet engedélyezni: http://opensuse-community.org/SubpixelHinting

 ( balage_82 | 2007. december 28., péntek - 17:15 )

Köszönöm.

--
http://kac.duf.hu/~balage/blog

 ( snq- | 2007. december 28., péntek - 23:18 )

úgy érted nem 'intuitívak a fontjai'? :)

 ( MetaMorfoziS | 2007. december 29., szombat - 0:21 )

Pedig az fontos, ééérted:)
_________________
*̡͌l̡*̡̡ ̴̡ı̴̴̡ ̡̡͡|̲̲̲͡͡͡ ̲▫̲͡ ̲̲̲͡͡π̲̲͡͡ ̲̲͡▫̲̲͡͡ ̲|̡̡̡ ̡ ̴̡ı̴̡̡ *̡͌l̡*