A The Economist szintén a Linux és a nyílt forrás előretörését prognosztizálja

Linux

A nagy múltú The Economist gazdasági hírmagazin is jóslásokba bocsátkozott a jövő évet illetően. A lap egyebek mellett azt jósolja, hogy cégeknél folytatódni fog a "nyíltság" befogadása, azaz minden számítógéppel kapcsolatos dolog megnyílik majd. A lap - a PC World-höz hasonlóan - a Linux felemelkedését jósolja. Mint írja, a SCO összeomlása szintén segíteni fogja a nyíltság felé vezető trendek folytatódását.

"A Red Hat és a Novell rendkívül megbízható disztribúciói régóta használatosak a backoffice szervereken. A SCO ítélet óta a Linux gyorsan válik népszerűvé a kisvállalatoknál és a háztartásokban."

A lap a Linux fokozódó népszerűségét nagyrészben az Ubuntu-nak és a Canonical-nak tulajdonítja. Mint írja, a Gutsy Gibbon a legelegánsabb, legjobban integrált és legfelhasználóbarátabb disztribúció jelenleg.

"Egyszerűbb telepíteni és beállítani, mint a Windows-t. Nagy mennyiségű munkát fektettek belé, hogy a grafikus képességeit, kiváltképp a fontjait oly intuitívvá és vonzóvá tegyék, mint amilyen a Mac-eké."

Összefoglalásként a lap megjegyzi, hogy sem a Microsoft, sem az Apple nem fog tudni versenyezni ott, ahol az ár fontos kérdés. A nyílt forrású szoftverek gyorsan fejlődnek. A cikk szerint a Linux rajongók száma hamarosan meghaladja a Mac rajongók számát.

A cikk itt.

( mofli | 2007. 12. 28., p – 13:16 )

> ..., ahol az ár fontos kérdés.

A kapitalizmus pont erről szól. Két azonos funkciójú termék közül azt választja, amelyik olcsóbb.

Ez ilyen erős megfogalmazásban csak a magyar sznobizmus, ami a rendszerváltás előttről ragadt meg az emberekben.
Fejlett nyugati országokban (pl.: Kanada) az embereket nagyon kis mértékben érdeklik a márkák. Van iPod-ja, XBox-a, mac-je, a cipője nike, a melegítője adidas, nincs olyan mint nálunk, hogy van, aki "adidasos" és lelki bántalmai lesznek, ha beteszi a lábát egy nike boltba.
Nyugaton azt veszik meg, amelyik jobban tetszik, jobban csillog, szebb a gombja, coolabb játékok vannak hozzá. Természetesen igaz, hogy kevésbé pénzcentrikusak, mint nálunk a minimálbéren élők, de a márkák még kevésbé számítanak, mint az ár.

____________________________________________________________
Slackware 12/current - linux-2.6.23.9-olorin - KDE 3.5.8

( v | 2007. 12. 28., p – 13:43 )

Hát, itt inkább az az érdekes, hogy a The Economist is ír opensource/free szoftverek térnyeréséról, nem pedig maga a cikk tartalma. Mert az bizony eléggé szomorúra sikeredett. Olyan igazi alul- és félreinformált egyveleg az egész, mintha az írója a tömegmédiában felbukkanó hírfoszlányokból próbálná megmondani a jövőt, holott azok még a jelen valóságával sem biztos, hogy kapcsolatban vannak.

"Hát, itt inkább az az érdekes, hogy a The Economist is ír opensource/free szoftverek térnyeréséról, nem pedig maga a cikk tartalma."

Ez teljesen így van. Egyre többet írnak nem technikai oldalak, nem technikai embereknek szóló lapok a Linux-ról. Ezáltal egyre több döntéshozó szerez róla tudomást, ismeri meg. Ez az érdekessége.

--
trey @ gépház

( nagy_peter v | 2007. 12. 28., p – 13:51 )

Szeritnem az nagy előny, ha kb mindenhonnan ez folyik. Nem baj, ha nem tökéletesen pontos és szakszerű, de így a földműves Józsibácsi is tudni fogja mia az a linux; meg hogy igen is, nem csak windows van, meg explorer, hanem más is. És ha mindemellé még azt hallja, hogy olcsó, meg jó, akkor lehet, hogy talán idővel kipróbálja ő is.

A popsztároknál is így megy. Mindegy, hogy mit beszélnek, csak beszéljenek róla.

Nagy Péter
www.konquer.org

( kikke | 2007. 12. 28., p – 14:20 )

"Nagy mennyiségű munkát fektettek belé, hogy a grafikus képességeit, kiváltképp a fontjait oly intuitívvá és vonzóvá tegyék, mint amilyen a Mac-eké"
Ez valami vicc? Azon bukik a Linux grafikai felhasználása hogy elég furán kezeli a fontokat. Van egy font aminek van tizenvalahány variánsa. Csak egyet lehet egyszerre használni belőle Linux alatt. Gáz.

TTF és bitfontokat, az Ubuntu (gutsy) freetype2 libje alapból engedélyezi a kételyekkel terhes subpixel renderinget, aminek aztán nem sok értelme van erős hintinget használva. Nem lenne gond a freetype-pal, ha jó lenne... OpenSuSE alatt a subpixel renderinget így lehet engedélyezni: http://opensuse-community.org/SubpixelHinting