A NetApp Schwartz blogbejegyzéséről

Sun Microsystems

Dave Hitz ismét jelentkezett a NetApp kontra Sun ügyben. Mint írta, kollégáinak, akik a Sun-nal vannak együttműködésben, azt tanácsolta, hogy folytassák a munkát, legyenek barátságosak velük. Az, hogy perben állnak, az azt jelenti, hogy komoly nézeteltéréseik vannak, de nem azt, hogy háborúban állnak. Schwarz blogbejegyzésével kapcsolatban azt írta, hogy megdöbbent azon, amit olvasott. Hitz egy a Sun ügyvédeitől származó levéllel támasztja alá korábbi állításait a Sun-nal kapcsolatban. A blogbejegyzésben az is szerepel, hogy a Sun "$35.548M" összeget várt a NetApp-tól. A blogbejegyzés itt.

( Hunger | 2007. 09. 07., p – 09:28 )

Na már megy a szarkavarás. A levél elég érdekes, dátum szerint 2006. december 14, amely egy 2006. október 23-i levélre válaszol. Úgy tűnik nem tudtak megegyezni, aztán most megy egymás lejáratása a média által. A Sun olyanért nem perelhet, hogy levéltitok megsértése? :)

Levéltitok:

"Btk. 178. § (1) Aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét, tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, úgyszintén aki távközlési berendezés útján továbbított közleményt kifürkész, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el és pénzbüntetéssel büntetendő."

"Aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét, tartalmának megismerése végett felbontja,"

Ez elég balfaszul van megfogalmazva a törvényben, ilyen alapon mindenki aki kinyit egy nem saját maga által írt levelet bűntethető nem?

Bár, ha nem akarom megismerni a tartalmát, de kinyitom és nyitva adom oda valakinek, aki meg akarja ismerni (ekkor már nem zárt küldemény) akkor ha a levél != távközlési berendezés, nincs semmi gond.

Hmmm.. Asszem agyamra ment a meló :)

A szerzői jognak ehhez semmi köze - az kifejezetten a publikált dolgokra vonatkozik. Egy magánlevél nem műalkotás amit azáltal kell védeni, hogy fenntartjuk rajta a szerzői jogainkat.

Levéltitok fogalom létezik, de annak a megsértését egy harmadik fél követi el, ha elolvassa a levelet a küldő és a fogadó tudta nélkül. A küldő beleegyezése nélkül a fogadó által publikálni egy magánlevelet maximum erkölcsi aggályokat vet fel, de törvényi szankciója a magyar jogban nincs. Az emiatt téged ért vagyoni és nem vagyoni károk miatt a Ptk alapján polgári pert indíthatsz maximum:

81. § (1) Személyhez fűződő jogokat sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél.

És akkor a bíróságon az ügyvédek el tudnak vitatkozni azon 15-50 ezres óradíjért, hogy ha valaki ír neked valamit, akkor azt azért írja, mert titok, vagy mert nyilvános, illetve ha nem nyilatkozik róla, hogy továbbadhatod az információt, akkor van-e erre jogod, vagy nincs...

Max annyiban lehet igazad, hogy ha a levélben üzletileg titkos adatok vannak, amit a küldő nem a nyilvánosságnak szánt, akkor perelhet, de nem levéltitok, hanem üzleti titok megsértéséért.

Egyébként meg szerintem minden cégvezető konzultál előbb egy jogásszal, mielőtt egy ilyen kapott levelet kirak népnek.

( airwin | 2007. 09. 07., p – 09:55 )

Az idézett levél valójában Schwartz állítását is ugyanúgy alátámasztja.

ja

el kell olvasni schwartz blogjat, aztan a levelet, egyertelmu hogy a 36M dollar mire utal:

a netapp meg a storagetek-tol akart patenteket _vasarolni_
ST-t megvette kozben a sun
sun mondta, hogy mar nem eladok, de licenszelni lehet
netapp-nak ez nem tetszett, es talan hasznalni is kezdte a patenteket (ez nem derul ki 100%), es irt ilyen leveleket a sunnak
sun valaszolt, hogy mi nem sertunk patentet, de ti igen, es tudjatok mit, ha akarjatok most mar meg is vehetitek, ara ennyi is ennyi