Norvégia nemzeti szabad szoftver központot hozott létre

Open Source

Norvégia egy szabad (nyílt forrású) szoftverekkel foglalkozó nemzeti kompetenciaközpontot nyitott meg szerdán az Oslótól nem messze levő Drammen városában. A megnyitón beszédet mondott Bruce Perens, a szabad szoftveres mozgalom egyik evangelistája, korábbi Debian projektvezető (DPL), az Open Source Initiative társ-alapítója. A norvég központ weboldala itt. Bruce Perens beszámolója itt.

Egy lehetséges és kissé irónikus válasz: "Majd ha elfogy a pénz, amit zárt forráskódra költhetnénk, amikor lenne nyílt megoldás is..."

De hidd el rögtön más lenne, ha a politikusok/döntéshozók zsebeiből mondjuk kijönne N %, ha létezik majdnem olyan értékű/tudású opensource megoldás is, de nem azt választják.
És itt nem a Windows vs. Linux-ra gondolok, hanem mondjuk az MS Office vs. OpenOffice-ra. Kb. 4-5 éve használok OpenOffice-t - még a StarOffice korszakban kezdtem - és eddig nem kaptam olyan dokumentumot, amit ne nyitott volna meg. Amit pedig én mentettem, azt a túloldalon mindig tudták olvasni.

Sajnos még az idehaza 'nívós'-nak számító felsőoktatási informatikai képzésben is túlsúlyban van a zárt forrású OS, pedig sokmindent ki lehetne váltani - van pár oktató aki próbálkozik, de elenyésző.

Sőt: ha jól tudom egyik tanszék sem foglalkozik deklaráltan nyílt forráskóddal. Külföldön egyre több helyen divat hogy van Open Source Lab az egyetemeken...

Üdv!

Nem tudom melyik egyetemről/felsőoktatási intézményről beszélsz, de nálunk Szegeden a Szoftverfejlesztés Tanszék deklaráltan foglalkozik nyílt forráskóddal, projektek futnak a Nokiának, Siemensnek, beágyazott rendszerek fejlesztésére, illetve az ehhez tartozó infrastruktúra (flash fájlrendszer, real-time kernel) fejlesztése folyik, és van Open Source Lab is, valószínűleg nem egyedülállóan Magyarországon, bár konkrétan nem tudom, hogy máshol van-e.

A tantervi hálómba beletekintve pedig kijelenthetem, hogy 60-40 %-ban a nyílt forráskód dominál, de a Campus, meg egyéb (pl. Mapple) szerződések segítségével bemutatják a zárt/fizetős alternatívákat is. Egyébként meg kötelező programoknál illetve projekteknél soha nincsen platform megadva, oktatónyelvként a java-t preferálják, és nincs diszkriminálva senki, aki vallási vagy más megfontolásból a nyílt vagy éppen a zárt technológiát preferálja. Egyébként a hallgatók körében a preferencia aránya 50-50%-ra jött ki az egyik kurzus közvéleménykutatása alapján.
Bár a mostani BSC/MSC-ről nem tudok nyilatkozni (2005 előtti vagyok), de az eddig itt eltöltött 3 év alátámasztotta elvárásaimat és lehetőséget nyújtott arra, hogy mélyebben belepillantsak az Open Source világába.

Előbb-utóbb felsőbb kormányzati rétegekben is meg kell jelenjen az Open Source Technológiákkal szembeni nyitottságnak, csak most sajnos még legkisebb gondjuk is nagyobb annál, minthogy ezzel tudnának foglalkozni. Az európai- és világ-tendencia nyilvánvaló (Francia Parlament, Olasz Parlament, Tajvan, Japán, most meg Norvégia), bár azt szokták mondani, hogy legalább 20 év lemaradásunk van...
___________________________________________________
Slackware 12 - linux-2.6.22.3-smp - KDE 3.5.7

BME. Persze, nem azt mondtam hogy nem futnak projektek - nyilván futnak (Nokia, Ericcsson, stb stb stb), azt próbáltam megfogalmazni hogy tantervileg nagyon ritka hogy a nyílt forrást a zárt elé helyezik. Sőt, vannak olyan tárgyak aminél ugye előny ha Windowsod van (pl remek avr board szoftverek, de mondhatnám az oracle-t is amihez azért nem katt-katt módszerrel telepítesz linuxos klienst -legalábbis egy éve még nem, stb.)

Én arra gondoltam, hogy ha valahol, akkor az egyetemeken / főiskolákon lehetne elkezdeni a nyílt forráskódot népszerűsíteni, elvégre innen kerülnek ki a későbbi IT döntéshozók (jó esetben, ugye). Ehhez képest semmilyen könnyítést nem látok a nyílt forráskódot használók felé, 1-2 tárgy előadóit leszámítva, akik pl erőltetik hogy a laborban ne az ős-win2000-et használjuk hanem mondjuk suse-t.

Sajnos, ki kell, hogy ábrándítsalak, Szegeden sem olyan jó a helyzet, mint amennyire látszik. De azt én is úgy látom, hogy országos viszonylatban elég jó a helyzet. Itt van ugye (Szegeden) az éves SFD találkozó, és tényleg van Open Source Lab, ez igaz; aki akar, tud ilyen vonalon dolgozni.

DE: ha valaki meg akarja tanulni a Linuxot, nincsenek ezzel kapcsolatos kurzusok, vagy ha van is, hihetetlenül kevés és felszínes. Néhány oktató próbál az árral szemben úszni, de elég lehangoló, hogy az oktatók többsége egyszerűen csak "van", és nem is foglalkozik ezzel a kérdéssel, hogy "open source vagy nem open source", hanem folynak az árral.

A probléma a döntéshozóknál van, az Egyetemi Számítóközpont vezetése nem elkötelezett open source vonalon, csak "megtűri" az új dolgokat, de ők maguk nem sok szalmaszálat tesznek keresztbe semmiért.

Én is Szegeden tanultam, sőt, ott is oktatok. Tudom, hogy mit beszélek. Azt viszont el kell, hogy ismerjem, hogy a "megtűrés" sokszor elég, ha valaki meg akarja tanulni a Linuxot és az open source dolgok is érdeklik, nincs teljesen kirekesztve. Így pl. azt is el kell, hogy ismerjem, hogy az egyetemi infrastruktúra (beleértve a személyzetet is) nem akadályozott abban, hogy annak idején floppyn hazavigyem a Slackware valamelyik első változatát, vagyis szabadon letölthettem azt. Az egyetem nem akadályozta meg, hogy Szakacsits Szabolcsék linuxos portált hozzanak létre a '90-es évek közepén, és azt, hogy unixos (később linuxos) géptermek is legyenek. Viszont egy időben a Linux telepítését kifejezetten tiltották, ott, az egyetemen belül nem volt szabad kipróbálni.

Egy szó, mint száz: Magyarországon már az is nagy dolog, ha nem akadályoznak, és ez Szegeden teljesül. Az viszont teljesen biztos, hogy hiányzik, hogy egy igen befolyásos valaki (mondjuk professzor) az élére álljon ezeknek a dolgoknak, és pénzt, igen-igen sok pénzt szerezzen a kutatásokra. Lehet, hogy itt is van kivétel, talán az Open Source Lab egy ilyen kellemes színfolt, de a fő vonulat nem ez. Ahhoz nagyobb főnököknek kéne fantáziát látniuk a dologban, és nem csak ímmel-ámmal, hanem teljes gőzzel kiállni az ügy mellett.

Hát igen, ilyen különböző benyomások érhetik az embert ugyanazon a helyen.
Ha jol gondolom, a Matektanszéken vagy. Érdekes, hogy nekem teljesen más a benyomásom. Ha jól számolom az informatikai tszcsről eddig pontosan egy olyan tanárral kellett összefutnom, aki m$ belállítottságú, és konkrétan nála lett volna kötelező a pl. a VSudio, de a gyakvezetőnek hála, a kötprogot nem kellett abban írni, mert őt nem érdekelte a platform. Eddig az összes tanárnál (néhány PhD-s kivételével), akinél indexetaláíratni voltam, mind vagy KDE vagy Gnome vagy Xfce ment a gépén, de lehet hogy csak jól válogatom a tanáraimat. Abban egyetértek, hogy a felsővezetés ugyanúgy nem nyitott az OpenSource felé, mint az állami felsővezetés, és akadt már dolgom a CC-s infrastruktúrafelelőssel egy szerverüzembehelyezéssel kapcsolatban, aki eléggé furán nézett, mikor azt mondtam, hogy BSD-t raknék rá egy szerverre (BTK-höknek készült). Meg azt is tudom, hogy a TIK-ben is nagy war van a OSS-esek és az M$-infrastruktúrafelelősök között. De programozni sem az egyetemen tanul meg az ember, hanem otthon, a kurzusok csak rávezetik, segítik. És arra pontosan elég az az öt-hat kurzus, ami OSS kategóriában van, ebből 2, amit az Open Source Lab is reklámoz kötelező eleme a tantervnek, a többi speckol. A másik, hogy pl. a Fizikai Kémiai Tanszéken minden kutató Linuxot használ, mert linuxra fejlesztett szoftverek igénybevételével kutatnak. Szóval szerintem sokkal jobb a helyzet, mint ahogy látod, bár matektanszéki kurzusra eddig csak egy progit csináltam, algoritmikus geo-ra, és ott sem sikítozott a tanár, hogy nem tud mit kezdeni a plotutils-függő geometriai-algoritmuscsomagommal, bár lehet, hogy tévedek, és éppen téged keresett meg vele, hogy ellehőrizd a helyességét :)

"Ahhoz nagyobb főnököknek kéne fantáziát látniuk a dologban, és nem csak ímmel-ámmal, hanem teljes gőzzel kiállni az ügy mellett."

Ebben egyetértek, viszont nem vagyok híve az RMS-féle zélótáskodásnak, ezért azt gondolom, hogy mindenki használjon azt, ami neki kézreáll. Persze így általában nem lehet sok pénzt spórolni, de kezdetnek, sőt példának jó.
Viszont nem szorosan OSS, de erősen kapcsolódó a Számítógépmúzeum esete, ami neméppen példaértékű. De mondhatnám az ETR-t is. Az meg úgy van, meg még sokáig úgy is lesz, hogy a nagyobb lobbierő ott van, ahol több a pénz...

UI.: Nem sikerült kiábrándítanod, csak kicsit árnyaltad a véleményemet ;)

Üdv!
___________________________________________________
Slackware 12 - linux-2.6.22.3-smp - KDE 3.5.7

Az első érzésem a leveled után, hogy Te magasan az átlag fölött vagy gondolkodásban és szakmai tudásban. Jó, hogy vannak ilyen emberek. :-)

Lehet, hogy még sokkal erősebb reklám kéne az Open Source Labnak. Én pl. sokkal több dolgot tudnék tudományos munkában is előrevinni, ha lennének olyan tehetséges hallgatók, akiket be lehetne vonni matematikai programfejlesztésekbe. Pl. ezekbe:

http://xaos.sf.net
http://wmi.sf.net
http://rtzme.sf.net
http://formconv.sf.net

Sajnos, a két tanszékcsoport (matek/infó) között nagyon kevés a kommunikáció. Egyébként nem teljesen nulla, mert a mostani szakdolgozómat éppen egy OSL-es órán keresztül ismertem meg, és most a cégemnél dolgozik programozóként, mivel nagyon ügyes srác. Sok ilyen kéne! ;-)

A mintapéldát én egyébként Pécsen láttam, Pere Lászlóéknál, a PTE-n. Ott Pere László a kezdetektől fogva maga alakította ki a stábját, és teljesen elkötelezett volt abban, hogy amit csak lehet, nyílt forráskódú alapokon kell megcsinálni. Ez nem azt jelenti, hogy nincs Windows a géptermekben, de a Linux legalább egyenrangú fél; a folyosó falán pedig ismeretterjesztő írások, plakátok, képek láthatók; és egy csomó diplomamunka téma, amire jelentkezni lehet.

Linuxos kurzusok vannak. (Igaz csak egy-kettő.) Az indexemben pl. ilyen kurzusok vannak: Nyíltforrású szoftverfejlesztés, illetve Linux kernel.

Illetve nem egy olyan tárgy van, ahol előny, ha linux alatt írod a beadandó programot. (pl. Grafika) Valamint a Programozás alapjai keretein belül is van gyorstalpaló, de az Operációs rendszerek tárgy szinte teljesen azon fut.