Interjú Chris Mason-nel, a Btrfs fejlesztőjével

Liquidat blogjában bukkant fel egy interjú azzal a Chris Mason-nel, aki nem kisebb fába vágta a fejszéjét, mint hogy egy új, korszerű filerendszert fejleszt a Linux kernelhez, amely a reményei szerint egyszer a Linux kernel alapértelmezett filerendszere lesz. Nézzünk bele az interjúba:

  • Chris akkor került kapcsolatba a Linux kernellel, amikor a ReiserFS v3-hoz journaling (naplózó) képességet készített. Azóta foglalkozik filerendszer- és kernelfejlesztéssel. Jelenleg az Oracle alkalmazásában áll, a cég Linux Kernel Engineering csoportjának tagja, ahol elsősorban a mainline kernel fejlesztésével foglalkoznak.
  • A Btrfs egy új, GPL alatt fejlesztett filerendszer, amelynek célja, hogy óriási tárterületekhez skálázódjon, azokat kezelje. Ez nem csak azt jelenti, hogy képesnek kell lennie hatalmas tárterületek kezelésére, hanem azt is, hogy képesnek kell lennie (le)kezelni az adat és metaadat sérüléseket is. Ennek érdekében a filerendszerhez online filerendszer-ellenőrző és -javító eszközök állnak rendelkezésre és maga a filerendszer az esetleges hibák felderítésének érdekében beépített checksum-olási képességekkel rendelkezik.
  • A filerendszer a célközönséget tekintve egy teljesen általános filerendszer lesz. Chris szerint nagyon hatékonynak kell lennie a kis- és nagyméretű file-ok kezelésében és jól kell teljesítenie változatos terhelési helyzetekben.
  • A Btrfs jelenleg alpha állapotban van, a lemezformátum jelenleg még nincs végleges állapotban.
  • A Btrfs által nyújtott szolgáltatások listája megtalálható az oss.oracle.com/projects/btrfs oldalon. A filerendszer központi (core) kódja szintén itt érhető el. Ez a kód már tartalmazza a snapshotting, subvolumes, checksumming (adat és metaadat), stb. képességeket, azonban számos nagyobb betervezett szolgáltatás - például a metaadat tükrözés (metadata mirroring) és az integrált device mapper támogatás - még hiányzik.
  • A fejlesztő elsősorban a stabilitás javítása és a finomhangolás témakörben dolgozik majd, de emellett még szépen van betervezett, jelenleg hiányzó szolgáltatás a listáján (ACL-ek, kiterjesztett attribútumok, skálázható zárolás (scalable locking), ...).
  • Chris várhatóan még idén véglegesíti a lemezformátum leírását. Már jelenleg is használja a Btrfs-t, de egyelőre komoly dolgot nem bíz rá (a mail spool-ját tárolja rajta, de azt is tükrözi egy stabil filerendszerre). Jelenleg nem ajánlja a filerendszert másra, mint tesztelésre és benchmark-ok futtatására.
  • 2008 elején várhatóan már tesztelhetik a Btrfs első verzióját az érdeklődök. A fejlesztése nemrég, ez év februárjában kezdődött.
  • Hogy mikor jelenik meg az első éles rendszerre is használható verzió, az attól függ, hogy hogyan megy a tesztelés a lemezformátum véglegesítése után, illetve attól, hogy hány más fejlesztő érdeklődését tudja majd Chris felkelteni a filerendszerrel kapcsolatban.
  • Ha valaki szívesen belefolyna az FS fejlesztésébe, a kezdéshez minden infót (levlista, a projekt helyzete) megtalál az oss.oracle.com/projects/btrfs oldalon.
  • A Btrfs saját, személyes projektnek indult, de jelenleg belefér az Oracle Linux kernel hosszútávon történő fejlesztésével kapcsolatos általános stratégiájába.
  • A fejlesztő szeretné, ha a Btrfs mondjuk 5 éven belül a Linux kernel alapértelmezett filerendszere lenne, de örülne, ha a Linux kernel része lenne és nagyszámú felhasználó használná.
  • Miért állt neki a Btrfs-nek, ha létezik a ZFS? Egyszerű a válasz. Linux-ra nincs ZFS. Chris hallott a FUSE-s ZFS-ről, de nem hiszi, hogy az hosszútávú megoldás lenne (teljesítmény és vállalati felhasználás kérdések). A ZFS-nek figyelemreméltó szolgáltatáslistája van, de a Btrfs igazi konkurenciája a többi linuxos filerendszer.
  • Miért nem a ReiserFS-t szabta át? Nehéz lett volna a meglevő Reiser4 kódba belefejleszteni a snapshotting, checksumming és egyéb megbízhatóságot segítő funkciót. Meg kellett volna változtatni a Reiser4 lemezformátumát és át kellett volna írni a kód nagy részét. Továbbá licenc okokból a kódot is forkolnia kellett volna.

A teljes interjú itt.