Fluendo: Windows Media és MPEG codec támogatás GNU/Linux-ra és Solaris-ra

X, Wayland, Mir

A Fluendo névre hallgató spanyol cég a Microsoft-tal és az MPEG LA-val köttetett szerződésének eredményeképpen támogatást nyújt GNU/Linux és Solaris platformokon Windows Media és MPEG codec-ekre. A cég tegnap egy átfogó plug-in csomagot jelentette be a GStreamer névre hallgató, széleskörben használt multimédia keretrendszerhez.

A Linux és Solaris operációs rendszerek felhasználói eddig hiányt szenvedtek olyan megoldásokban, amelyek lehetővé tették volna számukra a népszerű Windows Media, MPEG-2 és MPEG-4 formátumok törvényes licencelését és használatát. A tegnapi bejelentés szerint a Fluendo most ilyen törvényes megoldást nyújt ezen felhasználóknak.

Mivel a plug-in-ek szorosan integrálásra kerültek a GStreamer-be, a Linux és Solaris felhasználók olyan alkalmazásokban használhatják ezeket a codec-eket, mint a Totem Video Player, Rhythmbox, Banshee, Elisa Media Center, Jokosher zeneszerkesztő.

A bejelentéssel a Fluendo az alábbi területeken nyújt megoldást:

  • Windows Media Audio
  • Windows Media Video
  • Windows Media MMS streaming protocol handling
  • MPEG-2 video decoding
  • MPEG-4 Part 2 video decoding
  • ASF container format demuxing
  • MPEG-2 Program and Transport Stream container format demuxing
  • MPEG-4 ISO container format demuxing and MP3 audio

További codec-ek kiadása várható a 2007-es évben.

Az említett codec-ek megvásárolhatók a Fluendo webshopjában. A bejelentés itt.

( trey | 2007. 01. 16., k – 08:48 )

Ha jól értem, akkor pár euro-val valaki legalizálhatja ezeknek a formátumoknak a lejátszását Linux és Solaris alatt.

--
trey @ gépház

Miért lenne lol? Ha valaki legalizálni akar, akkor van lehetősége. Mindig az a sírás megy, hogy ez nincs Linuxra, meg az sincs. Most, hogy végre egyre több cég folyik bele a támogatásba, az szerintem jó. Egyébként ne hidd, hogy másnak nem fizetsz. AFAIK ha veszel egy MP3 lejátszót a boltban, abban kifizeted az MP3 licencdíjat a licenctulajdonosnak.

--
trey @ gépház

Szerintem ez a jövő. Nincs is alternatívája legalábbis én nem láttam más ilyen jól dokumentált keretrendszert. A korai verziókkal nekem is voltak gondjaim de a legújabbakkal nincs. Van amit csak a Totem/Gstreamer visz pl a Matroska/Theora/Vorbis triót az Mplayer se vitte meg Xine se ez meg igen. Nem vagyok nagyfelhasználó de az én kis szűk media világomban ez a helyzet. :-)

--
sirkalmi

Miért lenne a többi fos? A VLC mitől jobb mint a Totem? Néha szoktam használni VLC-ét mert van egy albumom (Pulp Fiction zenéje) ami FLAC-ban van és érdekes módon az Amarok nem játsza csak kerepel tőle a vinyó. Más FLAC-ot játszik. No mindegy ezt az albumot a VLC-vel szoktam játszani de nem vettem észre rajta semmi extrát.

--
sirkalmi

Én is szoktam használni de nem is tart mindenki normálisnak. :-) Egyébként egy parancssoros programnak is lehet pofája. Arra gondolok, hogy nem mindegy milyen formában tálalja a kimenetet, legyen gyorsan áttenkinthető, ne vesszen el az ember a sorok kötött.

--
sirkami

Hmm, dvd-lejatszason kivul en is, mindenre.
Windowson meg erdekes modon az egyetlen lejatszo, amin nem szaggat a hang MP3 lejatszas kozben...
Winamp, vlc, MPC, meg a windows beepitett playere is szaggat. Nyilvan a hangkartya drivere bugos, de windows alatt nehez ujat forgatni, ha meg mplayer alatt nem szaggat, akkor azt hasznalok :)

Imadom, amikor xy kijelenti, hogy milyen szar, mert parancssoros. De nem tudom megerteni, 6-8 gombnal tobbre miert lenne szukseg tobbre egy video/zene lejtszasahaoz? Foleg egerrel, tobb melysegu menurendszeren keresztul...

Nekem bejött a vlc. Általában DVD-ket nézek a laptopon, utazás közben, ilyesmi. A DVD menü szükséges.

Egyébként jó lenne az mplayer is.

De a vlc-ben nektek működik rendesen a billentyű kezelés? Míg mplayerben a jobbra-balra illetve fel-le gombokkal tudok ugrálni előre-hátra kevesebb vagy több időt, illetve két másik gombbal tudok hangerőt állítani, addig vlc-ben baromi lassan reagál, a seek szinte használhatatlan, a hangerő pedig teljesen használhatatlan (gyakorlatilag mintha oda-vissza ugrálna, miközben én csak egy irányban nyomkodom).

G

Azért mert az egyetlen multimédia keretrendszer, és a kodekfejlesztéshez az ilyen támogatása a legegyszerűbb (a KDE aRTS-a nem ilyen céllal született, hiába a Xine plugin).
Na meg gondolom nem véletlen, hogy Solarisra is kiadják, azért a Sun+valamelyik nagyobb Linux cég praclija benne lehet (akik köztudottan a Gnome-ot használják).

Szerencsére a KDE multimédiás cuccokban az ilyen dolgokat, mint xine-engine, gstreamer pár kattintással lehet cserélgetni. Nincs bebetonozva, így nem kell más alkalmazást választanom, ha valamelyik backend csuklik. A gstreamer pedig a freedesktop project része. Az eredeti kérdésre pedig itt a válasz a FAQ-ból:

"While GStreamer is operated as an independent project, we do have a close relationship with the GNOME community. Many of our hackers consider themselves also to be members of the GNOME community. GStreamer is officialy bundled with the GNOME desktop, as lots of packages (like gnome-media, totem and rhythmbox) are using it. This does not exclude use of GStreamer by other communities at all, of course.
...
... some of the KDE hackers have created Qt bindings of GStreamer, made a simple video player and using it in some audio players (JuK and AmaroK)."

Igen, és ez a pár kattintásos dolog az ami miatt hatalmas gány jelleget ölt az egész...
Az Amarokban rendesen megoldották, ott csak egy beállítópanelt foglal el a motorválasztás, logikus, motorspecifikus opciókkal.
Kaffeine-ben már teljes a káosz. Két beállítófelület van, a Kaffeine beállításai és a motor beállításai, nos normál felhasználó minimum hogy a motort hagyná békén, és csak a lejátszóval foglalkozna, na de ott szrt se lehet állítani.
Egységes felület teljes hiánya, jóformán kézzel kell turkálni a motor konfigfile-jában még egy egyszerű DVD-eszköz választáshoz is, grafikus felület, desktop 2006.
A KDE integrált funkcióit az aRTS-on keresztül szintén a Xine motor látja el, ez még azokból az időkből maradt, amikor más nem volt (MPlayer-G2 megrekedt ugye, az MPlayer köztudottan használhatatlan slave módban, a gstreamer pedig elég instabil volt).
Emiatt a KDE multimédiához alapvető, hogy a libxine fenn legyen, a többi már csak extra sallang (nem logikus feltenni).

A választás lehetősége hasznos, de NEM ÚGY AHOGY MOST MEG VAN OLDVA, a multimédia alacsonyszintű beállításait NEM a lejátszó alkalmazás kéne megadja.
Amilyen szépen integrált a KDE filekezelése, olyan gány és szétzilált a multimédia rendszere, valamennyire önhibából (az aRTS egy jó ideig felejtős volt minden téren), de mostmár kezdhetnék összeszedni magukat...

GStreamer támogatás pedig az új Amarokban nincs, az aRTS-ban nincs, a Kaffeine-ben minimális.

"olyan gány és szétzilált a multimédia rendszere, valamennyire önhibából (az aRTS egy jó ideig felejtős
volt minden téren), de mostmár kezdhetnék összeszedni magukat..."

Ahogy olvasgatom, pont ezt csinálják. A KDE4-nek már része lesz egy közös multimédia keretrendszer, a
Phonon (http://en.wikipedia.org/wiki/Phonon_(KDE)) ahol szépen kiválaszthatod, hogy
milyen motort használjanak a lejátszók (igen,igen, pont mint az amarokban)

Illetve még itt:

http://phonon.kde.org/

( Csigaa | 2007. 01. 16., k – 09:28 )

DRM nem lesz, ha már itt tartunk? :D
A teljes csomag se olyan drága (egy "DShow player pro nonloser-nonlamer edition" szemkiszúrásért is többet kérnek Windowsra), az MP3 meg úgylátom ingyen van - beregizek aztán megnézem.

( gd | 2007. 01. 16., k – 09:29 )

Nem értek hozzá, de Európában se törvényes pl. Windows Media lejátszása MPlayerrel? Nem a szabadalmakkal van a gond?

( snq- | 2007. 01. 16., k – 09:36 )

újabb cég van szörnyűséges éhhalálra ítélve (loki anyone?)

iirc 1998-ban bukkant fel először a kifejezés, amikor hegyekben (szó szerint) állt az eladatlan corel-linux a compusákban és bestbuyokban, az "alapja" pedig az volt, hogy van wordperfect benne, tehát irodai használatra tökéletesen alkalmas (istenem, mintha el se múlt volna ez a 9 év :))

( toros | 2007. 01. 16., k – 09:47 )

30 Euró? Nem túlzás ez egy kicsit?! Ennél olcsóbban lehet asztali DVD lejátszót venni, ami nagyjából ugyanezeket a formátumokat tudja (na jó, a windows media-t nem, de azt úgyse használja senki, csak néhány haldokló, még nem flash-es viccesvideó oldal...). szerintem ennek a csomagnak a reális ára valahol 10 Euró környékén kellene lennie.

Inkább arra akartam utalni, hogy ha valaki nagyon akarja, valószínűleg fele ennyiből is ki tudná hozni ugyanezt rentábilisen (nem feltételezem, hogy a DVD lejátszók gyártói - legalábbis az ismert multik - nem fizetnék ki rendesen a codec-ek árát). Persze mondjuk Windows Media nélkül (mert ki tudja, mennyiért méri azt az MS), de legyünk őszinték, ennek hiánya nem igazán fájdalmas. Vagyis lehet, hogy érdemes várni egy kicsit, hátha lesz konkurens...

Egyébként, ha már itt tartunk, mi is Magyarországon a repo-kból letöltött codec-eknek a jogállása?

Szerinted a 8-10k-ert veheto tesco gazdasagos kinai dvdlejatszok utan befizetik a licenszdijakat? Miert kerul tok ugyanaz a lejatszo (ugyanaz a belseje, meg a kulseje is csak mas logo van raszitazva) ismertebb markakkal (lg, philips stb) a 4-5 (!) szorosebe? Nem, nem (csak) a nev miatt, hanem mert ok nem tehetik meg hogy nem fizetnek a licenszekert, mert nem eri meg nekik minden legyartott sorozat utan nevet valtoztatni mint a noname kinaiaknak.

A'rpi

hogyne, biztosan megéri nekik kompenzálgatni.
mégis miért b*szakodjanak a kompenzálgatással (és annak kockázataival), miért előnyös nekik a nyomott ár?
a példádban egy bóvliból max 1800-at tudnának kompenzálni, így min 2-5-10-szer többet kell bóbliból kiszorni, hogy márkás cuccok leszorított (de miért?) áraival is nyereséges legyen a bolt...

Pont ezert nem. Mert ingyen osztogatjak. Ergo nincs beloel anyagi hasznuk, igy nincs mit elperelni... arrol nem is beszleve hogy nincs ceg se mogotte ami perelheto.
Ellenben cegeket mar perel(het)nek akik pl. az ffmpeg-et felhasznaljak termekeikben, es nem fizetnek licenszdijat...

A'rpi

mikor és honnan néztél utána egy átlagos dvd-lejátszót terhelő liszenszdíjaknak? tudod mekkorák a konkrét összegek?

én régen utánanéztem, egy piti dvd-lejátszóra is rakat liszenszdíj-típust találtam, cd-játszási képesség, videócédés díjak, stb, de centek mindösszesen nem érték el az 500 Ft-t sem...

a teszkosanok polcain degesz-számra vannak 6-8ezres dvd+mp3+divx kínaibóvli(R) játékosok. ezek szerint illegális cuccokkal kereskednek a teszkosanok és ez semilyen felügyelőszervet nem zavar?

Igaza van, ha anno a Netscapet is kiközösítették volna a lynx-re mint free alternatívára hivatkozva, akkor nem lenne most Mozilla, mert a cég csakazértis egy ,,!,,-t mutatva a F/OSS közösségnek tűnt volna el a süllyesztőben.

De addig nem veszek WMV (co)decet, amíg nem lehet vele kódolni és nem támogatja a DRM-et (bináris, tehát lehet neki egyedi licenszkulcsa, itt a nagy alkalom...)

írja is, hogy azért kellett lenyelni a netscape-békát, mert a nagy ideologizálás és világuralmi törekvések mellett sosem tudtak semmiből akár picit is hasznláható saját verziót (időben) kihozni :) (később meg megy a handabandázás, hogy miért nem AZT használják a népek/cégek/állami szervek)

miért akarsz (hd)wmvbe kódólni? a hupmérnökök tanulmányaiból kiderül, hogy az vacak

Láttam már teljesen korrekt minőség/méret arányú WMV-t is (a H.264 térhódítása előtt a KAA adott ki ilyen "biztonsági másolatokat", MP3 hanggal - a WMA ennyire szr lenne? Nem tudom, életemben nem kódoltam még ilyet), és ki szeretném próbálni.

Vacak: ennyi erővel valaki lát egy 16x9 felbontású 2 kbps X kodekkel kódolt videot és ennek a HD verzióját 900000kbps 160000x90000 Y kodekkel, leszűrheti az egyértelmű tanulságot, hogy az X szar mert "kockás", ellenben az Y, na az a legjobb a világegyetemben.
Főleg ha egy evidencialistával van dolgunk, és feltesszük hogy X zárt, ellenben Y nyílt forráskódú, akkor ez mindenféle további vizsgálatot fölöslegessé téve egyértelműen megmutatja, hogy Y klasszisokkal felsőbbrendű mint X. (fordított licenszfeltételek esetén természetesen a fordított sorrend áll fenn)

Na meg ha a kodekért fizetek, akkor már használjam is, nem? ;)

miért akarsz (hd)wmvbe kódólni? a hupmérnökök tanulmányaiból kiderül, hogy az vacak

...ennyi erővel valaki lát egy 16x9 felbontású 2 kbps X kodekkel kódolt videot és ennek a HD verzióját 900000kbps 160000x90000 Y kodekkel, leszűrheti az egyértelmű tanulságot...

...feltesszük hogy X zárt, ellenben Y nyílt forráskódú, akkor ez mindenféle további vizsgálatot fölöslegessé téve egyértelműen megmutatja, hogy Y klasszisokkal felsőbbrendű mint X

Egyik provokátor csontot dob, a másik meg elkapja? ;)

miért akarsz (hd)wmvbe kódólni? a hupmérnökök tanulmányaiból kiderül, hogy az vacak
Ez nem a hupmérnökök tanulmányaiból derül ki. Ez pl ún. dupla vak tesztekből jött ki. Még a wma9 is átlagban a lame-el kódolt mp3-ak alá jött ki 128kbps-en, a wma7 illetve wma8 pedig katasztrofális volt. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy tudtommal hordozható zenelejátszók nagyrészt csak a régi wma7, wma8 formátumokat támogatják, csak az egészen újakban kezd megjelenni a wma9 támogatás.
A wma10 pro változat az, ami már úgy néz ki, hogy kezd felzárkózni a korszerű hangkodekekhez, legalábbis 48kbps-en ez jött ki. Csakhogy az MS még senkinek nem licenszeli a wma10-et, hardver támogatás pedig konkrétan 0. Még a Zune is csak a wma 9.2 pro-t támogatja. Tehát a fluendo sem tudhatott legálisan wma 10 implementációt csinálni (nem is csinált: The decoder supports Windows Media versions 7,8,9, Lossless and Pro), márpedig eléggé úgy néz ki, hogy wma 10-es verzió az egyetlen, amivel egyáltalán érdemes lehet foglalkozni. De még ez is csak a Vorbis-szal kb azonos minőséget tud produkálni, az AAC-HE-hez képest alacsony bitrátákon komoly lemaradása van.
Tehát semmi okod nincs wma9-et választani az mp3 helyett, mert a wma9 nem jobb az mp3-nál, legfeljebb kb azonos szinten van, az mp3 hardver támogatottságát pedig nem lehet felülmúlni.
És semmi okod a wma10-et választani az ogg vorbis helyett, mert nem jobb nála, legfeljebb kb azonos szinten van. És az a faramuci helyzet állt elő, hogy a "szar opensource", "alig támogatott" vorbisnak jelenleg több hardver támogatottsága van, mint a wma10-nek.
---
Keep on trolling

Ok, jó, 1. benéztem, 2. sajnos videóról nem tudok ilyen értékelést. Audioról igen. Egyébként nem voltam elájulva a wmv hd minőségétől, amikor láttam a Terminator 2 HD-s demót. MPEG2-es 1080p-shez képest borzalmas volt, pedig az is 1080p és mind a kettő ugyanolyan HD-s tv-n volt lejátszva. De ez privát vélemény...
---
Keep on trolling

Ok, ha a double blind teszt szerinted fud, akkor azt se hidd el, hogy a föld kering a nap körül, meg azt sem, evolúció van a világon meg ilyenek. Semmi tudományos eredményt ne higgyél el, mert az is biztos fud. Csak zokogj magadban és csodálkozz rá a világra. FYI: a double blind teszt az egyetlen módja, hogy olyan szubjektív dologot, mint hangminőség egzaktul értékelni lehessen. Ha ezt nem hiszed, semmit nem higgy el.
---
Keep on trolling

miért akarsz (hd)wmvbe kódólni? a hupmérnökök tanulmányaiból kiderül, hogy az vacak
Ez nem a hupmérnökök tanulmányaiból derül ki. Ez pl ún. dupla vak tesztekből jött ki. Még a wma9 (stbstb)

Nem, csak a WMV postra hivatkozva válaszoltál, hogy a WMA szar. FUD, bárhogy is magyarázkodsz.

Ja igen, tényleg. Már majdnem el is felejtettem. Fel is kell vennem ezt a szabályt a "GPL-es kódok biztosan bugosabbak a nem GPL-eseknél" és a "Gabunak mindig mindenben definíció szerint igaza van, ezért neki nem kell megindokolnia semmit" axiómák közé. :)
---
Keep on trolling

Nem fóbia az, csak kissé irónikusan tekintek a néhány ember által mostmár konstans módon folytatott fudkampányra.
Kéne egy ilyen elkülönített homokozót csinálni nekik, ahol egymást flame-elhetik. A rendes cikkekhez meg nem odaengedni őket. Ha valaki röhögni akar benézhet a homokozójukba, ha valami komoly dologgal akar foglalkozni akkor meg nem.
Mert most kb az egész hupot játszótérnek tekintik. Mondjuk már tényleg csak röhögni járok a hupra szóval stimmel az analógia.
---
Keep on trolling

Tökjó hogy DIREKT írtam hogy Windows Media Videoról van szó, meg azt is, hogy a "referenciaanyag" ami felkeltette az érdeklődésemet MP3 hanggal volt ellátva, tehát a WMA érdemben említésre sem került.

Olvasni tanulj meg légyszíves, mielőtt write-only módban trollkodsz egy "WM?" betűszó láttán.

... és valóban, Gabunak megint igaza van, bármennyire is fáj :(

Ha valaki Linuxot használ, egyértelműnek veszi hogy ingyen van a kaja is? Van egy működő rendszered, nem fizettél érte semmit ez nem volt elég? Ennyire szrrágónak lenni jó dolog, hogy csak egy teljes kereskedelmi rendszer árának a töredékét se legyél hajlandó kiperkálni valaminek a használatáért?
És közben sírni hogy a nagy cégek nem támogatják a Linuxot.
Az ilyenek miatt szívjak én is, köszönöm szépen.

(ha valaki ad egy x86-on desktop célra használható UNIX-féle rendszert, istenbizony átállok - nem, Macre még mindig nincs pénzem, és valszleg nem is lesz)

Gabunak sokszor igaza van, mégha el is veti a sujkot. Azonban ezt a Loki dolgot egy icipicit féligazságnak érzem. Az rendbe van hogy ne akarjuk hogy ingyé' majd etetik a rendszerünket minden földi jóval, de azért az egy kicsit horror hogy a Loki cuccosok (és sok más Linuxra is portolt cucc) ára sokszorosa a hasonló kategóriás Wines játékokénak. Arról már nem is beszélve hogy idehaza enyhén szólva a legtöbbjük beszerezhetetlen, és persze honosításról ne is nagyon álmodjak velük kapcsolatban.

(pedig szvsz a Mac áll legközelebb ahhoz amit áhítunk)

Igen, csak itt nagyon nem erről van szó. Ezekért a cuccokért azért kell alapból fizetni, azért nem jó egy független free sw implementáció, mert az adott formátum előállításához/lejátszásához szoftver szabadalmakat kell licenszelni. Itt gyakorlatilag olyan algoritmusokról van szó, mint diszkrét koszinusz transzformáció (valamikor a 60-as években találták ki->ma nem lehetne rá szabadalom, mégis van 1-2 cég aki állítja, hogy neki van), vektor kvantálás (szintén nem mai találmány, sőt nem is találmány, mert matematikai algoritmus önmagában messze nem tekinthető találmánynak) és hasonlók.
---
Keep on trolling

"És közben sírni hogy a nagy cégek nem támogatják a Linuxot."

ez az, ami nem igaz az üzlet területén. egy kis videóstúdió nem fog dc-ról szedett kódekkel szarozni, ugyanúgy, mint más linuxos rendszert használó cég sem

miért kéne mindig a warezoló tizenévesekből kiindulni?

Nem, egy kis videostúdió egy oldalon állna velem, és ott törné kerékbe azt a kis ****t aki egy "fennvan-e DC-n má??" kérdéssel áll hozzá ahhoz, hogy végre megmozdult valami a Linux használhatósága és *valódi* támogatása felé. Mert ennek elfordulás és elszigetelődés a vége.
Ha nem használják mert felesleges, értelemszerűen elhal egy kezdeményezés. Ha hiánypótló, de "más úton" terjed, akkor éhendöglik a fejlesztő, a közösség meg sír (á la loki-sikersztori, bár ebben az előbbi tényező is közrejátszott valamelyest, nem csak az utóbbi)
Valahogy hánynom kell az "igazhitű szabadszoftveres csak Theorában warezol" szemlélettől, amit a fent kritizált hozzászólás képviselt.

Lássuk be, szép dolog a GPL, de valóban működőképes ez a filozófia csak a teljes gazdaságra kiterjedő kommunizmusban lenne (ez természetesen távol áll Sztálin tervutasításos agyrémétől de erről nem most és nem itt). Megvalósítható kivitelezése ennek valószínűleg nincs, a mostani világ pedig a lehető legmesszebb van ettől, a mozgatója a PÉNZ.
Tehát a minimum az hogy a széllel szembehugyozás helyett valamennyire megpróbáljuk a (ha néha nem is ellenséges, de) mindenképpen idegen környezetbe beilleszteni a közösségi alapú fejlesztés termékét.

Ez nem úgy működik, hogy licensszinten, dogmatikusan tiltjuk ami nem tetszik (GPLv3), hanem hogy próbálunk valami együttműködési felületet létrehozni a gazdaság többi elemével.
Ebbe pedig beletartozik a más modellel fejlesztett technikák támogatása, ha fenn akarunk maradni, hiszen sok területen ezek vannak túlsúlyban.
Amit pedig nem ingyen fejlesztettek, fizetni kell érte. Csúnya dolog, de ez van.
Igen, benne van a pofátlan szabadalmi díj is, de ugyanúgy a programozó kajája és benzine is, aki nem hobbiból, hanem többek közt ezért dolgozott a MS-nak. (és itt kanyarodunk vissza a kommunizmusos érvhez, ezeket manapság bármennyire is meglepő, pénzért adják, amit a munkáért kapnak az emberek)

nekem semmi bajom sincs azzal, h fizetni kell egy szoftverért.
naggyából egyetértek veled.

csak arra próbáltam rámutatni, hogy a nagycégek linuxhoz való viszonyulása nemcsak a dc-zés mértékében merül ki, mivel az eléggé elkülöníthető az üzleti élettől.

az magánfelhasználó pedig azt pakolászik fel otthon, amit csak akar, amíg a bsa a lakótársává nem nyílvánítja magát. ezen akarsz változtatni?

Igazad van, csak ha egy hiánypótló terméket professzionálisan mondjuk 2-3 cég használ, és csak ezek fizetnek érte (ami az addig hiányzó támogatottságból következő kis elterjedtség miatt valószínű), akkor a kiadó mindenképpen csődbe megy vagy legalábbis beszűnteti a veszteséges ágazatot, pedig pont a hiánypótló jelleg miatt a warez felhasználók széles tömege használja nap mint nap.

Tehát az ilyen kezdeményezéseket azonnal és végérvényesen elfojtja, ha az az általános szemlélet, hogy az egyéni felhasználónak mindent szabad (ha mást már nem is vesz meg, legalább az ilyeneket támogassa a többin megspórolt pénzzel, hogy rá tudjanak állni a maguk lábára).

"ha mást már nem is vesz meg, legalább az ilyeneket támogassa a többin megspórolt pénzzel, hogy rá tudjanak állni a maguk lábára"
ezt 1:1-ben támogatom! :)

amúgy mennyire hiánypótló a Fluendo féle winmedia formátumok támogatása linux alatt? mplayer 1.0xyz (asszem legújabb változata) úgytom viszi már a VC1-re keresztelt szabványvideót is, nem? mi az amit linuxon most csak illegálisan lehet?

a cég viszont marketingeljen ahogy csak tud, mer jótékonykodásból nem hinném h meg fog élni. a warezolásnak elég komoly tradíciót teremtett a kialakult win-kultúra... :(

értem. szóval ha a lejátszás legális, akkor már az otthoni felhasználók jelentős részét (akik nem készítenek ilyen formátumban a/v-anyagot) már lefedtük. aki meg erre akar szolgáltatást építeni (pl wmv-s videónézős portál) az már igazán tejelhet. söt erre a piacra külön "server edition"-t szokás kínálni.
(helyesen licenc)

Nyugalom, aki ma is DC++-on szerzi be a betevot, az meg is erdemli :)
Kb. olyan, mint az a par okjostojas, amelyik vmelyik torrent-oldalrol elkezdte letolteni a 7G-s dvd isot, amit 1000 Ft-ert megvehetett volna boltban, nem kellett volna az ADSL sebessegu feltoltore varnia...

Mar mondtam parszor, hogy amiota Linuxom van, azota megveszem azt a par cuccot ami nagyon kell ES megeri a penzet. Ez ugyanugy lehet windows jatek (Diablo I-II+kieg.), film (foleg MTV, magyar) vagy program (TC, Alcohol). Bar ebben nemcsak a Linux jatszik kozre, hanem az is, hogy vegre emberi fizetest kapok emberi munkaert.

Jelenleg tudtommal egy warez cucc van a gepemen, egy Nero. Kethavonta egyszer hasznalom, ha cd-t masolok on-the-fly. Warez meg azert lett, mert volt itthon 3-4 OEM is, csak ugye az Windowsra....Nekem nagyon megfelelne az OEM Nero tudasa is Linux alatt, de ha egyszer itt csak fizetos van...Asszem, amennyi CD- es DVD-irot vettem mar, hat 2x kifizettem egy hivatalos Nero arat.

Viszont mar szoptam meg ugy, hoyg 50$-ert vettem proggit, aminek a demo verzioja azt igerte, hogy tudni fogja, ami nekem kell, megsem tudta....Ugyanabbol a fajtabol talaltam aztan egy Educational verziot, amit ingyen hasznalhatok, amig diak vagyok es nem elhanyagalando, hogy meg mukodik is...

Lássuk be, szép dolog a GPL, de valóban működőképes ez a filozófia csak a teljes gazdaságra kiterjedő kommunizmusban lenne (ez természetesen távol áll Sztálin tervutasításos agyrémétől de erről nem most és nem itt). Megvalósítható kivitelezése ennek valószínűleg nincs, a mostani világ pedig a lehető legmesszebb van ettől, a mozgatója a PÉNZ.

Aha, tehát a GPL szerinted nem működőképes. Egyébként mikor mondanád rá hogy "működőképes"? Végül is eddig csak (legalább) egy operációs rendszert, egy olyan compilert, amit még a nagyságos Apple is használni méltóztatik (ha jól tudom de lehet le vagyok maradva, bocs), és még sorolhatnám hogy mi mindent sikerült csinálni GPL-lel/GPL-ben, ahogy tetszik. Ezeket a szoftvereket több millióan használják, sőt vannak cégek a tőzsdéken akik lényegében rájuk építenek. Szóval az érdekelne engem hogy mikor mondanád azt hogy működőképes? Mert az én véleményem szerint már régen bebizonyította hogy működőképes. (Nem kötekedni akarok, csak meggyőzni. Meg persze komolyan érdekel.)

Olvasd el végig a postomat, a lényeget leírtam: létezik más fejlesztési módszer is, az általános gazdasági modellt inkább ez követi, így ha ezekkel együttműködve akarjuk/kényszerülünk használni GPL rendszerünket, kompromisszumokat kell vállalni, főleg a közösségi termék és a ár-érték alapú gazdasági modell alapvető, szemléletbeli ellentétei miatt.
Nem azt írtam hogy nem működőképes, hanem hogy ha a teljes termelés is ilyen szemlélettel működne, akkor lenne *valóban* működőképes (igaz, jobb lett volna a "hatékony" szó rá).
NAGYON sarkított példa: Ha felmutatok 2048 sornyi kernelkódot, nem kapok érte kenyeret, legfeljebb beutalnak Lipótmezőre ha ilyennel próbálkozom egy boltban.

A "nagyságos Apple" gúnyolódás nem értem hogy jön ide (azon kívül hogy feljebb egy postra válaszul kifejtettem hogy ha a F/OSS felhasználóbázisa ennyire inkompetens mint a hozzászóló, akkor nem vagyok hajlandó miattuk én is szenvedni, ha van más megoldás)

Nagyságos apple, bocs, ez nem volt szándékos, sehogy sem jön ide és nem is akartam gúnyolódni, töröljük.

Végigolvastam elsőre is, igen a működőképes nem volt jó szó. De ugye ez nézőpont kérdése hogy a GPL hatékony-e vagy sem. Szerinted ha az embereket megkérdezték volna a GPL csecsemőkorában arról szerintük milyen/mekkora szoftvert lehet csinálni ezzel a modellel akkor mondta volna valaki is azt hogy több millió soros forráskódú op. rendszert amit több millióan használnak? Kétlem. Szóval szerintem akkoriban mindenki aki a GPL mellett állt simán kiegyezett volna a mai "nem hatékony" állapottal. Szóval azt akarom mondani ha bírom hogy szerintem meg igenis hatékony, tekintve hogy szép eredményeket ért el. (Személy szerint nem szeretem az a szemléletet hogy ha valamit elértünk akkor egyből azt nézzük hogy na igen, de mit lehetett volna/lehetne MÉG elérni. Persze szép a maximalizmus is, de azért ne mondjuk azt az ezüstéremre hogy lehetett volna arany is, ha érted mire gondolok.)