Megjelent az OpenOffice.org 2.1

LibreOffice, OpenOffice.org

Ma (december 12-én) 12 óra 12 perc 12 másodperckor (UTC) megjelent az OpenOffice.org nyílt forrású, ingyenes irodai csomag 2.1-es verziója. Ez a verzió főként hibák javításait tartalmazza, de van egy-két új funkció is.

  • Több monitor támogatása az Impress bemutatókészítőben
  • Továbbfejlesztett HTML export a Calc táblázatkezelőből
  • Javított kompatibilitás az MS Access és a Base között
  • Még több nyelven elérhető (+5 azt hiszem...)
  • Automatikus figyelmeztetés a frissítések elérhetőségéről (ez a magyarban nem lesz)

A magyar verzió is készül már, de még megvárjuk, hogy Németh László befejezze munkáját a magyar elválasztási mintákon. A magyar verzió a szokásos helyről, a hu.openoffice.org-ról lesz először elérhető, szerintem még a héten.

( godot v | 2006. 12. 13., sze – 07:36 )

Mi indokolta az ekkora verzióváltást miért nem 2.0.5 ???

De ha már 2.1 , sebességben javult valamit, tapasztalat??

Üdv
Godot

A 2.0.4 - 2.1 különbségei tényleg nem indokolták a verzióváltást, ez az új számozási séma azért lett bevezetve, mert rájöttek, a 2.0.x eleve rossz ötlet volt. Azt sugallta, hogy ezek csak mikrokiadások, amik csak stabilitási és biztonsági hibákat javítanak, holott rengeteg új funkció került be a 2.0 óta.

( turul16 v | 2006. 12. 13., sze – 08:27 )

Van egy par 12 -es a datumban, talan konnyu lenne megjegyezni :)
(2006.12.12 12:12.12)

( wELDER v | 2006. 12. 13., sze – 08:30 )

Miért nem lesz értesítés a frissítésekről a magyarban?
Nem lehetne, hogy legyen és defaultban legyen kikapcsolva?
Az original-hoz lehet csak nyelvi csomagot letölteni? (ami nem változtat a funkcionalitáson)

Ennek a frissítési kérdésnek nem néztem nagyon utána, de szerintem azért nem lesz (vagy nem fog működni) a magyarban, mert a magyar verziót nem a hamburgi release engineering, hanem mi adjuk ki, és mi nem építettük ki az automatikus frissítéshez szükséges webes backendet.

Az originalhoz lehet majd nyelvi csomagokat letölteni a hu.openoffice.org-ról is, ha kész lesz. Egyébként már nagyon kevés különbség van az original és az "FSF.hu magyar" között, az is főleg a fordításban.

( meditor | 2006. 12. 13., sze – 09:05 )

Minél bonyolultabb a rendszer, annál használhatatlanabb.
Szerintem. Csak hízik-hízik, soha nem lesz vége.

Mikor lesz már egy olyan normális, BEFEJEZET multi-language,
szövegszerkesztő amellyel szöveget olvasol be, szöveget mentesz
el és a kettő között a szöveget módosíthatod. Nem figyelmeztet,
nincs száz ablak, aminek a 10edéről sem tudom micsoda, nincs
template meg mit tudom én mi.

Annyi kéne: szövegformázás:

betűtípus + döntés, vastagítás
betűméret
egy két formázás (balra-jobbra-középre zár meg ilyesmik.)

esetleg: betű színe.

Ja és ne fehér alapon feketével legyen az egész, hanem
fordítva, mert a jelenlegi színösszeállítások menetet vágnak
a retinámba.

> Sol omnibus lucet.

A te barátod a LaTeX lesz :-) Csak egy egyszerű szövegszerkesztő, pl. a nano, és néhány utasítás megtanulása kell a felsoroltakhoz, plusz a preambulumba egy 

\usepackage{color}

;-)
De komolyra fordítva, he elég ennyi, amit felsoroltál, akkor neked elég az abiword pl., bár már az is kezd idegesítően sokat tudni... :-D

En nagyton szeretem az Abiword-ot, de utoljara ma reggel futottam bele abba, hogy egy *nagyon* egyszeru 1 oldalas word doksibol meg mindig rosszul veszi at a hosszu o" es u" betuket, helyette valami o alahuzas jellegu valami (meg nem tom i volt a masik) lett. Es baromira nem volt kedvem search/replace -t nyomni, inkabb betoltottem OOo-ba.
(Esetleg ha valaki megmondana - akar Abiword-ben, akar OOo-ban -, hogy *egy* oldalon belul hogyan tudnek egyszerre 1-hasabos es 2-hasabos szoveget *is* )

>> akar OOo-ban -, hogy *egy* oldalon belul hogyan tudnek egyszerre x-hasabos es y-hasabos szoveget *is*

- írj egy oldalra két bekezdésnyi szöveget
- jelöld ki az elsőt -> format/columns... -> columns: x
- jelöld ki az másodikat -> format/columns... -> columns: y

Word 5 Dosemu-val :) Kb. ezt tudja.

Az OOo nem egy szövegszerkesztő, hanem egy teljes irodai csomag és irodai alkalmazások fejlesztésére alkalmas platform. Bonyolultsága egyrészt ebből adódik, másrészt abból, hogy 1986-ban kezdték el írni, azóta sok minden összegyűlt a kódbázisban. A kódtisztítás és a monolitikus kódbázis modulárissá alakítása szerintem épphogy a hízás és a bonyolultság ellen hat.

Ezek kozul csak Lyx a grafikus editor, tudtommal. Egy 2006 novemberi verzioban meg ez van ( http://wiki.lyx.org/LyX/NewInLyX15#unicode )

" LyX 1.5's big goal was to use unicode internally and so resolve a slew of existing problems with special characters and non-alphabetic languages. LyX 1.5 will also be able to output unicode (in addition to encodings current available), so that you can use LaTeX's new utf8 encoding or such brand new typesetting systems as XeTeX. "

De az egesz kezelofelulet nem olyan, amit egy kevesse hozzaertore ra ernek bizni felugyelet nelkul.

Hasznlaja aki akarja. Jo ez, szep ez, nem is bantom, de nem a njagykozonsegnek keszult, nem egy populista rendszer.

Hát az baromira azon múlik, hogy milyen összeállítást használsz. Mert ha például teTeX 3.0-t, akkor a fenti kettőn elhasal, viszont \usepackage[utf8]{inputenc} a nyerő. Éljen a hordozhatóság, éljen a kompatibilitás. Egyébként előszeretettel elhasal extrémebb (fontkészletben nem szereplő?) jelektől.

nemtudom, még nem futottam bele :)
edgy-n megírom benne a jegyzőkönyveimet, a cikkeimet, az előadásaimat, ha meg máshova kell, ahol nincs utf8 akkor recode latin2-re, és megyeget. extrémebb karakterek meg nem kellenek nekem, mert benne vannak, max nem utf8-ként rajzoltatom ki, hanem a latexben lévő szimbólumokkal.
--
Peace, Love, Unity, Respect

Abiword? Amúgy meg ez az egész office dolog az én nézőpontomból öncélú. Mire használom az OO-t? Jön valami szutyok tipikusan MSO formátumban és el kell olvasni. Ezzel már egyre kevesebb gondom van. Valahová kell egy prezentáció, ennek az összerakásához (pl. ábrák rajzolása) szükséges valami ilyen kattintgatós cucc. Szerintem az Impress-nek van egy követhető logikája. (up to MSO 97 ezzel mindig hadilábon álltam) MSO exporttal szoktak gondok lenni, de a másik oldalon, esetleg megkapja pdf-ben, legalább tudok róla, hogy mit akartak az én cuccaimból beollózni, a saját prezentációjukba (persze saját okosságként). A legnehezebb egy közösen elkészített ppt. Itt még mindig voltak gondok. Ha minden kötél szakad, van qemu.

De magamnak mire használom? Egyszerű pénzügyi dolgokat szoktam a calc-ba berakni. Arra jó, hogy kevés adaton lehessen ötletszerű számításokat végezni. (max 15 sor osszege, árfolyamok, kamatok, nyereségek, bukták).

Jegyzeteket nano-val csinálok magamnak. Ezeket a legkönyebb utána email-be berakni. Minden anyázás is email-ben jön, ezek is mennek egy clear text fileba. Logok elemezgetése, események párosítása, folyamatok követése? Clear text editorba velük. Ha valami renszert keresünk egy 60M-s logfileban, akkor meg grep/awk.

Normális doksit (cikket) (azaz 5+ oldal) külső használatra meg úgyis Latex-ben ír az ember ugye.

Használj LaTeX-et! ;-))))
betűtípussal nem kell nagyon foglalkoznod, automatikusan tartalmazzák a dokumentum sablonok.
döntés, vastagítás, betűméret, balra/jobbra/középre zárt meg egyszerű makrók begépelésével megy.
Van csomag színek kezelésére is.
És még akár régi terminált is használhatsz hozzá fekete alapon zöld betűkkel.
De a mi a legnagyobb előnye, hogy a szövegszerkesztés (ami az idő nagy része és felhasználóval interaktív folyamat) akár egy C=64-en csinálhatod... ;-)

( Oregon (nem ellenőrzött) | 2006. 12. 13., sze – 11:20 )

A magyar verzio forrasat nem publikaljatok?

( Kobra | 2006. 12. 13., sze – 11:56 )

Csak ezt látom kint a letöltésnél:(

Pedig épp ügyfélhez indultam gondolom, akkor frissítek, nesztek megkésett mikulás:)

ui:
Használ valaki OOo Calc -> PHP phasert? táblázatot szereznék egyszerűen kitenni és CSS-sel formázni

( 1g0R | 2006. 12. 13., sze – 12:36 )

ahoy,

A hálózatról való fájl megnyitást javították benne ? Mert a linux-os verzióban pl. samba-val nem lehet megnyitni fájlokat.
Illetve a legördülő menü szinezete változott-e ? Mert eddig csúnya szürke volt, az arnyalatos szürkével szemben.

--
Unfortunately, no one can be told what The Matrix is. You have to see it for yourself.

Tényleg ezt már én is akartam valamikor írni, hogy meg lehet-e oldani, hogy meg tudja nyitni az OOo a KDE-s smb:// lan:// media:/ kezdetű hivatkozásait. Mert egyébként szépen kinyit ugye mindent, de ha éppen hálózaton van a fájl, akkor rákatintás után elindul, de félúton rájön, hogy mégse tudja, hogy mi az a lan:// azt nem nyit meg semmit. Vagy ez már javítva lett?

( timar | 2006. 12. 13., sze – 14:59 )

Még egy újdonság eszembe jutott: most már Linuxhoz is van Gyorsindító. Ez egy kis GTK-s alkalmazás, ami nekem a GNOME panel értesítési területén (systray) jelent meg, mint egy ikon.

1) mert remenyeim szerint az nem *linuxos*, hanem GTK-s gyorsindito, azaz minden olyan oprendszeren elerheto, amin van OOo es GTK (peldaul Solaris, *BSD, hogy masrol ne beszeljunk)
2) mert esetleg a te eleg regi es szutyok gepednel kategoriakkal lassabb gepekkel is haszna'lja'k - es haszna'lna'k - emberek az OOo-t.

( pch v | 2006. 12. 13., sze – 16:26 )

Azt kellene már megoldani, hogy ooo calc-ba legyen olyan, hogy szövegből hasáb. Koffce-be van ooo bol nekem nagyon hiányzik. A másik amit nem találtam sehol, az a korrekt táblázat beillesztése szövegbe, azaz calc-bol work-be.

pch