Divatlinuxos

A Windows mind szép és jó, ha nem használják. Később rendszerleállások, hibák, mindenféle bosszantó problémák fognak megjelenni úgy, amilyen mértékben használjuk a rendszerünket. Vannak páran, akik ebbe beleunnak, gyorsan, pontosan, precízen és azonnal szeretik megkapni a kívánt információt, így természetüktől fogva szebbre, gyorsabbra, okosabbra vágynak. Egy átlagfelhasználó milyen operációs rendszerek közül válogathat mostanában?

Microsoft Windows és Linux.

A Windowst már töviről-hegyire ismeri az illető, már amennyire ez tehetségéhez és tudásához képest lehetséges. Beleunt a 2001 óta adott új lehetőségekbe, az új, barátságos, könnyen kezelhető felhasználói felületbe, valami újat, gyorsat, pontosat keresett, de azonnal. Rátalált valami Linux nevű Microsoft programra és megkapta barátjától a másolt telepítőlemezt.
Másnap felébredt és látta, hogy teljesen felforgatták ezt a Windowst, biztosan valami kísérleti Longhorn lehet. Próbálgatta a menüket, látta, hogy teljesen megváltozott a rendszere. Egyszercsak belépett a dos-parancssorba, amit valami furcsa módon "konsole"-nak neveztek el, felismerte azt a komor, ámde biztonságos fekete ikont. Látta, hogy C:-meghajtó nem létezik. Furcsálta is, hogy a C:\> helyett localhost / #:-ot kapott. Nem tetszett neki az egész. Szép volt az a KDE nevű dolog, de valahogy túl idegen volt neki. Nem tudott megbírkózni ezekkel a különös /bin, /etc, /home mappákkal sem.

Azt különösképpen nem szerette, hogy nem indulnak neki a számítógépes játékai. Amikor problémába ütközött, ahelyett, hogy utánajárt volna a hibának, maga helyett a rendszert hibáztatta, hogy "ez mekkora egy núb gané", "köcsög linuksz" --és efféle rondaságokat mondott a monitornak, néha cifrázta is, de az csak rendíthetetlenül meredt rá.

Tudta, hogy nem foghat ki rajta az, hogy nem tudja átmásolni a pendrájvjáról az empéhármait, hiszen ez úgy működik, hogy bedugja az ember, négy egérkattintás és áttöltődik a sok jó dolog. Két óra végeláthatatlan szenvedés után feladta a küzdelmet, nem bírt megküzdeni a problémával, amire csak ez lett volna a megoldás: "mkdir /mnt/usb; mount /dev/sda1 /mnt/usb".

Súgót nem olvas. Könyvet nem olvas. Híradót nem néz. A HOGYAN-szó hallatán kidülledt szemmel bámul, nem tudja feldolgozni a beérkező információt. Betanulta, mint sok mindenki más, hogy ők mindfelett értenek a gépekhez, mert ők emberek. Windows-júzerek.