runit: gyors init helyettesítő

Szerszám

"Nemrég arról írtam egy cikkben, hogy hogyan lehet a cinit felhasználásával a boot folyamatot párhuzamosítani, hogyan sikerült leszorítani a 2 perc 54 másodperces boot időt 2 perc 3 másodpercre - amellyel komoly 51 másodpercet takarítottam meg. Azzal, hogy ugyanazt a linuxos gépet runit-ra állítottam, 55 másodpercre sikerült csökkentenem a boot időt. És hogy milyen könnyen használható, két napomba tellt, mire cinit-re állítottam a gépet, ugyanez runit-tal 1 óra alatt megoldható volt."

A runit egy sysvinit helyettesítő, amely gyors bootolási időt, könnyű telepíthetőséget ígér. Használható Linux, *BSD, Solaris, Mac OS X rendszereken.

Mark Alexander Bain cikkében bemutatja, hogy milyen egyszerűen át lehet állítani egy Debian GNU/Linux-ot futtató gépet a megszokott init-ről runit-ra. Gyakorlatilag néhány Debian csomag telepítésével, a grub menu.lst-jének módosításával, és egy kis konfigurációval akár jelentősen is javíthatunk a rendszerünk boot idején.

( miloska | 2006. 05. 26., p – 09:50 )

nem csak boot idot csokkent, figyeli is a service-eket, ha pl kihalnak ujra elinditja oket, daemontools kompatibilitas is remlik.

> ha pl kihalnak ujra elinditja oket
Ha egy szolgaltatas kihal, akkor szerintem nem az a megoldas, hogy egy process supervisor automatan ujrainditja, hanem az, hogy megkeresi az ember, hogy mi a baja :) Pl azert mert adott szolgaltatasnal adatvesztes lehet, vagy pl azert mert kivalo lehetoseget ad exploitoknak retaddr bruteforce-ra.

( N0rr3c | 2006. 05. 26., p – 09:52 )

initng.

másfél perc bootolási időt 10mp-re csökkentette.
a grub-nál adott [enter]-től a grafikus bejelentkezésig.
_______________________________________________
"Óra nélkül halottak vagytok! Stimmel?!" (szivatógép rlz)

( 1aca | 2006. 05. 26., p – 10:01 )

Ez mind szep es jo, de en pl. naponta max. egyszer bootolok. Igy hat kurv@ra nem erdekel, hogy 2 perc vagy 10 masodperc... :D

De ha ugyanazon erőforrások mellett többet lehet kihozni a gépből, miért ne legyen jobb a teljesítmény? Neked nem számít, engem sem nagyon érdekel a bootup time, de a neves Corvinus egyetemen a mélyen tisztelt előadó azzal kezdte a számítógép architektúrák tantárgyat, hogy a Linux azért szar, mer lásd Win2003, ami feljön X sec alatt, bezzeg a Linuxnak kétszer ennyi idő kell. Ez is bizonyítja a rossz tervezést és a rendszer alkalmatlanságát asztali felhasználásra. Persze, hogy ómg, de hát.

hát nem tudom, nekem valahogy a közgadász már önmagában is misztikum (mármint a létére a magyarázat :) ) amúgy láttam már bme-s közgazdászt... hát sajna az se volt valami nagy géniusz. sztem egy műegyetem ne tanítsom humán tárgyakat (non-humánt meg pláne), és viszont. beleborzongtam, hogy a srácaimat mondjuk tanítaná egy villamosmérnök mondjuk történelemre...

A Corvinus egyetem (régebben közgáz) valamikor a 2 világháború után alakult, amikor a gazdasági képzést kiszakították a BME-ről. A BME-n a gazdasági képzés valamikor a 90-es években indult újra. Ezen kb. 40 év kivételével a BME-n mindig! volt gazdasági képzés.

A gazdaságtannak két ága van: köz-gazdasági és üzlet-gazdasági. A magyar köznyelv e két fogalmat összemossa és közgazdászt mond. A szaknyelvben ez már megváltozott, a köznyelvben ez lassabb folyamat.

A BME-n egyébként az utóbbit tanítják. Tehát, hogy a buta (szakbarbár) villamosmérnök (mint én) egy picit legyen tájékozottabb. Egyébként van a BME-n igen magas szinvonalú (szintén tapasztalat) felső szintű gazdasági képzés is.

A gazdaságtan amúgy legföljebb részben humán tárgy. Az utóbbi néhány évtizedben a matematikai Nobel-díjasok legtöbbje gazdasággal összefüggő kutatásokért kapta az érmét.

Egyébként dolgoztam olyan helyen, ahol mérnökök vitték a prímet mindenfajta gazdasági képzettség nélkül. Hát ne tudd meg...

látod ebben egyetértek. továbbá valóban kicsit sarkítottam a határok definiálásánál fentebbi írásomban, de a lényeget azt hiszem így is jól láttad. azt viszont továbbra is fenntartom, hogy a közgazdász képzés önállóan nem valami nagyon hűdejó dolog, mert a szakbarbár egy dolog, de a közgazdász meg egy speciális esetté fajulhat, amennyiben mindenféle gyarkorlati ismeret nélkül próbál gazdasági folyamatokat modellezni, megérteni, ne adj isten megmagyarázni. vagy akár csak irányítani.

szóval a képzése is talán inkább legyen a bme-n, ez tény. ettől még a hibrid képzéseket nem tartom jónak. a matekos nóbel-díj... érdekes határvonal, valóban nem egyértelmű ott, hogy vajon reál, vagy humán. hisz lehet reál a matek miatt, de alkalmazott matematikai volta miatt meg lehet más is gondolom. na mind1, érdekes téma.

az eredeti véleményem viszont marad. a szakbarbárokat minden témában irtani kell. és nem katedrához juttatni...

maradjunk annyiban, h kicsit konkrétabb kapcsolatom van a nevezett műintézménnyel bizonyos vonatkozásokban.

csak a kíváncsiságod végett kiegészítem: én viszonylag gyartra hatásfokkal tojok tojást. viszont 100%-os hatásfokkal megmondom melyik a záp :) jó, ez csak tréfa, de kiegészítésnek jó ez is ;)

Hogy miért matematikusok kapnak közgáz Nobel-t, arra az a magyarázat, hogy egyszerűen nincs matematikai Nobel-díj.

A közgazdaságtan egyébként is fura egy tantárgy, mert megpróbálnak egy bevallottan modellezhetetlen valamit végletekig leegyszerűsített modellekkel szimulálni, ebből matematikailag helyenként megkérdőjelezhető levezetésekkel elméletet gyártani, majd az elméletet felhasználva befolyásolni a valóságot...
Fogalmazzunk úgy, hogy van itt némi hibaszázalék... :)

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o

Erről egy ismerősöm mesélt. Valami könyvet olvasott a témáról (sajnos a címét nem tudta, de megpróbálom kihúzni belőle), amiben gazdasági folyamatok modellezéséhez egy alkalommal valódi matematikusok és fizikusok álltak neki. :) Az eredmény nagyjából az lett, amit te is írtál: nem lehet ráhúzni semmilyen szép teóriát. Sőt, igazándiból olyan az egész, mint az időjárás, a káoszelmélet biztosít némi kapaszkodót. :)

Ez magában véve persz mókás, a szomorú az, hogy vannak, akik elég hatalommal csak a számokat látják és mögötte az emberi sorsokat nem. :I

--
Sokan nincsenek tudatában annak, / hogy egyszer mindenki meghal. / Akik ráébrednek erre, / azonnal abbahagyják az ellenségeskedést.

( slink | 2006. 05. 26., p – 10:04 )

Miben másabb a runit, mint az init-ng? Init-ng-t is gyorsan lehet telepíteni, és hasonló javulást eredményez a cikkben említetthez.

( supageo | 2006. 05. 26., p – 11:02 )

Azért érdekelne, hogy mi a véleményetek az init-ng és runinit közül melyik a jobb... Vagy melyik lesz jobb...

Eddig csak az init-ng -ről hallottam, de az még nagyon korai szakaszban van...

Amúgy a boot időről meg annyit, hogy egy kiállításon az én laptopomról ment a prezentáció és a boot-nál nagyon megnézték milyen ősi vackot hoztam magammal, napersze én elmagyaráztam, hogy ez egy 1,7 GHz -es Centrino csak a Linux lassan bootol.
Na persze ez jó demo volt a linux népszerüsítésére... (Hülye Win lámák, miért is állok velük szóba...)

A runit kicsit más világ, de szerintem érdemes erre a más világ fele nyitni.

http://cr.yp.to/daemontools/faq/create.html#why
http://smarden.sunsite.dk/runit/faq.html

Én ~3 éve használom nagy sikerrel. Sokkal megbízhatóbbá kiszámíthatóbbá teszi a működést, bár néha ez a program minőségétől is függ.
(pl. tudjon foregoundban futni, stderr-re logolni.)
De hát ez csak a kezdet. én szeretem az "egyszerű" programokat...

( KOXX | 2006. 05. 26., p – 11:37 )

gentoo alatt próbáltam, alapból gyorsan induló rendszerem van és nem nagyon vettem észre hogy gyorsabb lenne runit-tel. nem lehet hogy a sysvinit is tud már valamit?

( n0gabor | 2006. 05. 28., v – 00:23 )

Itt archlinux bebootol kb 25mp alatt az a64-emen... itt vmi egyedi initmegoldas van, rc.conf-ba beirod miket inditson, ha @-t raksz ele hatterben inditja, szoval nagyon gyors.

::powered by Archlinux