Véget érhet az internet aranykora

Pénzvilág, Kripto

A fenti címmel jelent meg egy cikk a FigyelőNet-en, a Financial Times-ra hivatkozva.

Idézet a cikkből: „Mi és a hálózatok tulajdonosai, valamint üzemeltetői dollármilliárdokat fektettünk be, és aki azt hiszi, hogy nem akarjuk a pénzünket viszontlátni, és eltűrjük, hogy egy magánember vagy a Yahoo ezeket a rendszereket ingyen használhatja, az nem normális" – nyilatkozta még tavaly novemberben Ed Whitacre, az AT&T amerikai távközlési konszern elnöke. Az AT&T vezetője mellé időközben felsorakoztak a Comcast, a Bell South és a Verizon vezetői, valamint a német Deutsche Telekom első embere, Kai-Uwe Ricke is. A kérdés, miszerint egy cégnek miért kellene eltűrnie hogy drága pénzen felépített hálózatát ingyen használhassa például a Skype, jogosnak tűnik.

A cikk itt.

( seferbt v | 2006. 04. 04., k – 13:49 )

Van már erről egy topic a fórumban.

( vomberg | 2006. 04. 04., k – 14:00 )

és eltűrjük, hogy egy magánember vagy a Yahoo ezeket a rendszereket ingyen használhatja,

Ez hülye, már bocsánat a kifejezésért... A hálózat használatáért fizet a kundcsaft. Abból megvan a költsége és a profitja a hálózat tulajdonosának. Én a hálózat használatáért fizetek, azzal ő ki van elégítve. Nincs ingyen a hálózat használata!!!

Ha emailben kapok egy megrendelést a kundcsaftomtól, akkor fizessek jutalékot az AT&T-nek, vagy hogy gondolják???

Erre a problémára már évekkel ezelőtt a megboldogult Pósvári Sándor is rámutatott: az újságíró dolgozik azon, hogy a híreket, cikkeket az olvasók számára elérhetővé tegye, fizet ezért (szerverhosting) a szolgáltatónak. Az olvasó ezt elolvassa, közben akár percdíjas, akár fix díjas eléréssel, de fizet a szolgáltatónak. Magyarul mindkét részről egy harmadik félhez vándorol egy adag pénz. Ez persze bizonyos szintig jogos, hiszen a szolgáltató(k) biztosítja('k) a kapcsolatot, de néha elfelejtkeznek magukról és megnő az étvágyuk. :I

--
Sokan nincsenek tudatában annak, / hogy egyszer mindenki meghal. / Akik ráébrednek erre, / azonnal abbahagyják az ellenségeskedést.

( uid_228 | 2006. 04. 04., k – 14:02 )

Csinálják csak, legföljebb kiépül egy alternatív hálózat és mindenki tesz a fejükre. Úgy látszik, hogy a nagy amerikai cégeknek (plusz a DT-nek is) megtetszett a MAFIAA üzleti modellje: tekintsük tolvajnak a felhasználóinkat és igyekezzünk megfélemlítéssel kisajtolni belőlük minél több pénzt.

Mi van akkor, ha a jövőben a macedóniaihoz hasonló, országos méretű wi-fi hálózatot építenek ki az egyes országok állampolgárai, illetve közigazgatási szervei? Koppantok, fiúk? :))))

--
Sokan nincsenek tudatában annak, / hogy egyszer mindenki meghal. / Akik ráébrednek erre, / azonnal abbahagyják az ellenségeskedést.

mivan az egyetemi halozattal (niif vagymi)? azt is ok birtokoljak?

amugy nem hiszem hogy a DT+AT&T epitette ki a netet nekem, hanem a matav. az mar mas kerdes, lehet hogy a matavnak a netet ezek valamelyike biztositja, de ekkor fizessen a matav a 10k elofizumbol nekik!

ui: s/matav/t-akarmi/

Üdv!

Az a rossz hírem, hogy a t-akármik mind DT érdekeltségek.... ezért nem fognak maguknak fizetni, tehát marad az első verzió :(

(ui: az "internetnek" meg szerintem nincs olyan, hogy vége... mert mi is az az internet? a gépemet akarják elvenni, mert része az internetnek, vagy fizetni akarnak, mivel az internetnek én is része vagyok? vagy levédik a TC/IP protokolt?
az a két szál drót nem sok erővel bír, ott a falban, ha a telefont is csak azért tartom, hogy... de végül is, kábelnet is van ;)

Még rosszabb hír: a t-akármik fizetnek egymásnak, azaz pontosabban pl. a Magyar Telekom fizet a Deutsche Telekom-nak. Meg még ráadásul ha pl. az anyacégnél van egy buktának kinéző project, akkor azt letolják a leányvállalatnak, hogy ide csapódjon le a költség, a haszonnal kecsegtetőket meg 98%-os elkészültségnél kiviszik 'befejezni', stb. Német cégben anyagilag ne bízz, hacsak nincs részvényed benne.

A tavaly nyári-őszi botrány is azért volt (amikor a T-Online kirúgott pár tucat, a korlátlan elérést "túlhasználó" előfizetőt), mert a kedves mamacégtől a nagykereskedelmi vonalakat forgalmi díjas konstrukcióban veszik meg. Persze ez nem jó nekik, a német anyacégnek viszont annál inkább, mert így a leányvállalat profitját tök legálisan ki lehet vinni az országból.

Kínálta a T-Com a forgali díjas nagykereskedelmi vonalakat más ISP-knek is, de kiröhögték őket. :)))

--
Sokan nincsenek tudatában annak, / hogy egyszer mindenki meghal. / Akik ráébrednek erre, / azonnal abbahagyják az ellenségeskedést.

OK, akkor most képzeld el, hogy meg kell venned valamelyiket, mert "eltűnt". Melyik az olcsóbb? A sötétszál, vagy a router, amit amúgy helyettesíthetsz (ha nagyon muszáj) egy PC-vel is?

Az NIIF hálózata nagyon is ki van szolgáltatva a szolgáltatóknak és az államnak, ha valamennyire is jártál a közelében ezt nagyon is jól kell tudnod. :(

Szia

Igen tudom, de a helyzet annyibol javul, hogy most mar nem egy szolgaltato kozul valaszthatnak, es sok helyen van verseny is.

Mondjuk ahogy en latom, az NIIF eleg eroteljesen rakenyszeriti a szolgaltatokat a fejlesztesre, de sajnos ennek ara is van :(.

York.

------------------------------------------------
"Nyugi! Minden a legnagyobb rendben csúszik ki a kezeim közül..."

1. Az NIIF halozata valoban szamos szolgaltatotol berelt vonalak (szolgaltato tulajdon) + NIIF eszkozok halmaza (NIIF tulajdon)
2. A Legutobbi tenderen vert izzadak azt azt elokeszitok, hogy minden esetben alternativ megoldasok is legyenek ne csak a monopolium, ez szamos esetben sikerul is.
3. A topologia tovabb javult szamos redundans utvonal epul ki es szamos esetben a redundas utvonalak kulonbozo szogaltatoktol vannak berelve
4. Eleg nagy bevetelt jelentenek az akadeimai halozatok a vilag minden pontjan (pl Geant, TERANA) a tavkozlesi szolgaltatoknak ahhoz, hogy megkerulhetetlenek legynek ilyen szintu dontesek meghozatalakor. Ne feledjuk EU6 es NSF palyazatokkal tamogatjak az allamok az akademiai es uzleti szfere intelligens szinbiozisat, a fejlesztesek java resze az akademiai szfereban folyik ami aztan uzleti szferaban hasznosul (szigoruan nem magyarorszagrol beszelek ;) szoval itt azert egy kicsit ovatosabban kell eljarniuk.

( zoozo | 2006. 04. 04., k – 14:24 )

Valószínűleg megérezték a régi telekommunikációs dinoszauruszok, hogy már semmi szükség nics rájuk, és hamarosan kihalnak. Ez egy utolsó szánalmas kísérlet tőlük. A kábeleik sem képeznek már akkora részesedést a modern kommunikációban, mint fénykorukban. Ráadásul számtalan olcsó technológia van már amivel lakott területeken ki is váltható a kábel. Mikrohullámú net, fény-led alapú netkapcsolat stb.
Az érvelésük is röhej. Mintha nem kellene fizetni a sávszélességért, vagy talán az átáramló bitektől kopik nagyon az üvegszál? LOL :-)
A Voip kiszorítja őket a hagyományos telefonos piacukról, a wifi-vel kombinált viop pedig hamarosan betesz majd a mobil szolgáltatóknak a városokban, ahol forgalmuk nagyrésze keletkezett. Az internet szolgáltatásban betöltött szerepük is egyre veszít részesedéséből.
5 év múlva már nem fog létezni sem AT&T, sem T-com. Öszintén szólva nem is kár értük.

Illuzioba ringatod magad. Tavkozlesi szolgaltatok mindig is lesznek. Hiszen uzleti kommnikaciora megbizhato adatkapcsolat kell azt pedig droton uvegszalon alternativ utiranyokon redundas modon megy stb. Ezt egy kozosseg - beleetrven a 24h-s felugyeletet karbantartast, fejlesztest stb. - nem tudja megcsinalni plane nem igyen. Pl fog-e egy kozosseg muholdakat (fontos a tobbesszam) uzemeltetni felbocsatani (igen tudom, hogy most volt erre probalkozas de annak celja a kutatas demonstarlasa es nem az uzleti modell volt)
Szamos teruleten valo igaz, hogy lesznek altalad is emlitett kezdemenyezesek melyek lokalisak ugyan de alternativat jelenthetnek es mezei felhasznaloknak szamos esetben mukodokepesek is lehetnek.

( Ice | 2006. 04. 04., k – 14:25 )

Az ilyen fazonoknak az elmegyógyintézetben a helye ! :)

( shusaku | 2006. 04. 04., k – 14:42 )

Szóval ezidáig a nagylelkű cégek társadalmi munkában, ingyen építették a hálózatokat??? LOL

( mizu v | 2006. 04. 04., k – 14:53 )

:)))

Milyen kocsog pl. a cnn.com, mert masok ugyfelei az o halozatan keresztul rangatjak le a tartalmat. Meg ezt a zizi hulyeseget. Nem apr. 1-en jelent meg ez a cikk veletlenul?

( ashnur | 2006. 04. 04., k – 14:59 )

az a rohej, hogy pl a DT volt az aki nemtom hany evre a sajat befektetesebol ( valami euro milliardok ) epitett optikai halozatra megkapta az engedelyt a nemet allamtol, hogy megtagadhassa barkinek a berbevetelt is. ez igy alapbol termeszetesnek tunhet de ha valaki ert egy kicsit a gazdasagi versenyhez tudja mennyire szamit ez, es azert nem is altalanos hogy engedik. es akkor most kepzeljuk el mennyit fizet mindenki a buzi tseknek meg a tobbieknek :)
szoval nem ingyen. bar szerintem itt inkabb felre van ertve a dolog, mintha a cegekre lennenek begerjedve, hogy csak savszelesseget fizetnek es nem adnak kulon penzt a beveteluk utan ami a netbol jon.
imadom az IT -t az autokkal hasonlitgatni szoval most kepzeljuk el, hogy en epitek egy utat amit aztan miert-miert nem de sokan hasznalnak. erre jon egy alak, es epit az ut melle(tolem megveszi az engedely mint barki mas) egy bevasarlokozpontot. mindenki aki hozzamegy fizet nekem es o maga is fizeti a bert ami a sajat hasznalatabol kovetkezik. nah ha en az AT&T lennek akkor ebben az esetben odamennek a faszihoz hogy a bevasarlocsarnokod kurvasokpenzt hoz, adjal reszesedest mert az en utamon jonnek a vevok...hat ezert rohejes amit elkepzelnek. plane amikor hogy tuvabb eroltessem a hasonlatot, a vasarloknak es maganak a bevasarlocsarnokos alaknak is siman van annyi penze, hogy vagy legi uton oldjak meg a kozelkedest vagy egyeb utakat huzzanak oda.

a masik dolog hogy egy rakas halozatot nem ok huztak ki.

jah es legrosszabb esetben majd jon a GoogleNet :D
alig varom :>

( rigidus | 2006. 04. 04., k – 15:25 )

En peldaul a biciklimmel nap mint nap hasznalom a kozuthalozatot, a kerekparsavot, kerekparutat...
---------------------
Ригидус а бетегадьбол

Na es a közúthálózat miből épül? Na persze, hogy az adóból.

Szvsz attól, hogy korlátoznák az oldalak elérhetőségét maguk alatt vágnák a fát. Mert hogy működik most az internet? Emberkék jó pénzen beköttetik és megveszik az internetet, fizetnek a kisebb-nagyobb ISP-knek. Azok meg veszik a vonalat a nagyobb ISP-ktől és végül a pénz eljut ezekhez a szolgáltatókhoz. És miért köttetik be az emberkék az internetet? Mert vannak tartalomszolgáltatók, akik fizetnek a tárhelyszolgáltatóknak, akiknek szintén kell keríteni netet valahonnan.

De ha az emberkék nem érhetik el az oldalakat, akkor egyszerűen nincs miért netezniük és kiköttetik. De ha senki nem nézi a tartalomszolgáltató oldalát, nem veszi igénybe a tárhelyszolgáltatóét és az sem fog fizetni a netszolgáltatóknak és végül senki nem jár jól.

Amúgy a szituáció nem újdonság: egyszer volt a Motorolának az Iridium nevű műholdhálózata, még a mobilok előtt. Működött mindenhol, csak épp jött a GSM és pofátlan módon olcsóbb mert lenni.

Most is ez van. Az AT&T-nek egyedül az a baja, hogy felépített valamit és időközben eljárt felette a kor. Nem kell kábelezéssel szöszmötölni, fel kell húzni az antennákat és kész. Olcsóbb, újabb. Ez van. Miért nem lépnek ők is? Mindig újra és újra előjön ugyanaz a szituáció: egyes multicégek tovább akarják kiszipojozni az embereket, ahelyett, hogy dolgoznának és újat találnának ki.

Mellesleg a Wifi hálózatokat is el kell látni valahonnan nettel, szóval szerintem egyszerűen csak át kellene csoportosítaniuk a bevételi forrást. Vagy találjanak ki mást.

( rigidus | 2006. 04. 04., k – 15:25 )

En peldaul a biciklimmel nap mint nap hasznalom a kozuthalozatot, a kerekparsavot, kerekparutat...
---------------------
Ригидус а бетегадьбол

( lzrd | 2006. 04. 04., k – 17:52 )

Valamikor lehetett ingyen parkolni a belvárosban is...
--
unix -- több, mint kód. filozófia.

( Sanya v | 2006. 04. 04., k – 17:58 )

ott kezdődik a probléma, hogy ha én használom az internetet, akkor fizettem már a szolgáltatómnak, hogy tegye ezt nekem elérhetővé. ha még ezenfelül akarok valamilyen extra szolgáltatást, akkor azért fizetek(pl: zeneletöltés, programokat vásárolok, telefonálok, stb)
de, ha már egyszer kifizettem az internetelérés díját, és azon akármilyen tartalmat mozgatok meg, ami legális, akkor azért miért kéne pluszban egy harmadik szolgáltatónak fizetnem? persze, itt ingyenes letöltésről van szó, pl egy ingyenesen letölhető videófile-ról.

( danesdzsu | 2006. 04. 04., k – 19:49 )

Mi és a hálózatok tulajdonosai, valamint üzemeltetői dollármilliárdokat fektettünk be, és aki azt hiszi, hogy nem akarjuk a pénzünket viszontlátni, és eltűrjük, hogy egy magánember

Csak most szól, hogy netelérést biztosítanak? Kitől kell kérnem az ingyen vonalat?

( sb | 2006. 04. 04., k – 19:58 )

Huha! Na hat ez a legggggnagyobb lokottseg amit olvastam ebben az evben! ROTFL

( ruczati | 2006. 04. 04., k – 22:26 )

ez az egesz kb olyan, hogy a posta dijat akar szedni az internethasznalatert, mert neki nem megy a biznisz. Mondjuk ebben van egy kis csusztatas, mert az infrastruki nem a postae, mig a telkok eseteben az ovek :)

nezzuk a masik oldalrol: tobb bevetel a telkoknak, tobb eredmeny, tobb ado, tobb penz a kasszaban = a kormanyzat kicsit nem nezett oda, es tobb bevetele lett (persze ezt csak egyvalakitol lehet elvenni, de az mindegy).

Szerintem megcsinaljak.

Pedig érdemes. A magyar cikkből nem látszik ennyire egyértelműen a lényeg és itt azt is figyelembe kell venni, hogy Amerikában más a helyzet, mint nálunk.
Lényegében arról van szó, hogy a szolgáltatók nemzeti peeringeken viszonylag olcsón (vagy ingyen, a kölcsönösség elvében) cserélnek forgalmat egymással, jó vastag csöveken.
A hálózat vége felé pedig egyre drágább megteremteni a szélessávot, így az, aki betesz egy gigabites hostingba egy jó kis moziszervert és onnan néz mindenki filmet, azt végül nem ő, vagy az ő szolgáltatója, de még csak nem is a peeringeket végzők, hanem az access szolgáltató fogja megfizetni, mivel az ő kemény dollárjai vannak benne az utolsó kilométerekben.

Valami ilyesmiről szól a dolog, de ezt nehéz megérteni Magyarországról és úgy, hogy nem ezzel foglalkozik az ember, ezért is lehet fent olvasni jó sok félreértést (és persze az fn-es cikk sem a legjobb, sőt, kifejezetten rossz, mint azt a példa is mutatja).

( ha1dfo | 2006. 04. 05., sze – 11:42 )

Fiuk! A 44.156/16 -os ipcimeken folytatott adatatvitelert (es most szigoruan csak a megengedett tartalmakra gondolok!!) kinek lehet fizetni? IARU (iaru.org)? netan ARRL (arrl.org)? vagy netan jon az NHH (nhh.hu)?

--
"A herceg én vagyok."

( akovacs | 2006. 04. 06., cs – 23:07 )

Eléggé nagy marhaságok hangzottak el az NIIF hálózatáról itt a fórumban (kivéve szferi-t). Nem értem, hogyan mertek ilyen olyan állásfoglalásokat tenni miközben totális információhiányban szenvedtek:
1. Az NIIF Program távközlési szolgáltatóktól bérli az adatátviteli vonalakat, értsd: legtöbb esetben drót, DWDM csatorna, SDH áramkör, a legritkább esetben ATM vagy bérelt vonal.
2. Ezeken a vonalakon az NIIF saját eszközökkel, országos méretű IP, zárt Internet hálózatot valósít meg és tart fenn. Ennél a hálózatnál csak a Matáv Internet hálózata nagyobb az országban.
3. Az NIIF hálózat (HBONE) nemzetközi kijáratát az európai kutatói hálózatokat összekötő GEANT hálózat adja (ugyanúgy mint pl. a Matávnak a DT). A HBONE Budapesten cserél IP forgalmat a többi hazai szolgáltatóval (BIX).
4. Az NIIF IP hálózata tehát a legteljesebben független a távközlési szolgáltatóktól (persze a drótot leszámítva).

A cikkben szereplő cégek a következőkért sírnak:
1. Vannak az úgynevezett Tier-1 szolgáltatók, akinek világméretű hálózatuk van. Ezek általában több helyen összekötnek a Földön és ingyenesen szállítják - többnyire hasonló nagyságrendbe eső - egymás forgalmát.
2. Aztán ezután jönnek a Tier-2 szolgáltatók, akik valami regionális vagy országos hálózattal rendelkeznek. Ilyen pl. a GEANT, talán a HBONE és a Matáv is. Ők fizetnek a Tier-1-eknek, hogy az a "teljes" Internetet elérhetővé tegye számukra. A kisebbek a Tier-2-knek fizetnek és így tovább.
3. Ebből lesz szépen a Te havi előfizetési díjad egy része, amiért minden site-ot el tudsz érni az Interneten.
4. Tier-1 hálózatot építeni, hát rohadt drága. A cikkben azon sírnak, hogy ahhoz képest, hogy elosztott alkalmazásokkal mekkora összegeket keresnek, ami tk. az ő hálózataikon megy ingyen és bérmentve. Megértem. Viszont akkor a teljes elszámolási rendszer szépen le kell bontani és egy másikat csinálni helyette. De nem kell begyulladni, az egyéni felhasználó ebből nem fog semmit érezni.
5. Valami olyasmit kell itt elképzelni, hogy a DT azt mondja a Skype-nak, hogy öreg tiltom a forgalmadat, ami az előfizetőimhez megy, ha nem fizetsz... Kérdes, hogy ezzel a DT saját előfizetői mennyire lesznek elégedettek. :)

"Miért lenne az NIIF hálózata független? Az NIIF-nek nincs hálózata. Amit annak hívsz, azt egyes szolgáltatóktól bérli."
"Az NIIF hálózata nagyon is ki van szolgáltatva a szolgáltatóknak és az államnak, ha valamennyire is jártál a közelében ezt nagyon is jól kell tudnod." Az államnak igen, ebben egyetértünk.

Nem értem teljesen. A hálózatot bérli, tehát nem az övé. Ergo az első megállapítás (nincs hálózata, a fizikai értelemben) helyes.
A második: nincs kiszolgáltatva a szolgáltatóknak (az államot te is elismered)? Nincs (és nem is volt) egyetlen olyan szélessávú összeköttetés abban a hálózatban, amit csak egy szolgáltatótól tudott igénybe venni? Ha valahová el szeretne jutni az a hálózat, megteheti reális áron, ha nincs, aki oda drótot húzzon (mert amúgy nem rentábilis a kiépítése)?

Mielőtt félreértesz: én drukkolok ennek a warez és pornóhálózatnak, mert szerintem fontos, hogy a (felső)oktatásban és úgy általában elérhető legyen az internet. De nem tartom függetlennek, sőt saját hálózatnak sem.

( Testa (nem ellenőrzött) | 2006. 04. 07., p – 12:59 )

Lehett hogy hülye vagyok de a 30 gigás korlátom nem azt jelenti hogy adott adatforgalomért fizetek ???