Milyen okos égőt?

 ( fejesjoco | 2016. augusztus 27., szombat - 16:09 )

Philips Hue, LIFX, WeMo, és még random márkák tucatjai... melyik a jó?

Alapvetően egy olyan okos égőt akarok, aminek változtatható a fényereje és a színe is, és az égőn kívül nem kell hozzá spéci hardver (pl. hub), sima E14/E27 foglalat.

Az a legnagyobb gondom, hogy viszonylag sokféle szabvány van még, és nem tudom, melyiket szeressem. Fontos szempont, hogy az égő ne csak és kizárólag a saját appjával működjön, hanem össze lehessen lőni mással is a jövőben, és/vagy legyen nyílt API-ja. Egy távoli IoT/okos otthon projekt első alapköve lenne.

Ott van például az IFTTT, meg a Weave, meg stb., amik nagyjából ilyen metaprotokollok akarnak lenni. Sok égő tudja egyiket-másikat. De van egy olyan aggodalmam, hogy ezek csak nagyon alapvető dolgokat tudnak (pl. kapcsolj fel, kapcsolj le), és az égő összes képességének kihasználásához (pl. RGB állítás) továbbra is muszáj a saját appja. Van valakinek evvel tapasztalata?

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

En a xiaomi yeelightot nezegettem, de nem szantam el magam a vasarlasra meg :)
up a temanak.

---------------------------------------------------
Hell is empty and all the devils are here.
-- Wm. Shakespeare, "The Tempest"

Félig off: Ezekkel az okos égőkkel az a bajom, hogy ha lekapcsolom a sima kapcsolót akkor nem okos, az viszont, hogy le/föl tudjam kapcsolni az égőt kézzel is, mondjuk egy okostelefon nélkül, de utána vissza lehessen kapcsolni okos telefonról is szerintem nem elhanyagolható feature. Ezért is tartom furának az égő okossá tételét (jó tudom a kapcsolónál nem szokott lenni nulla...) a kapcsoló okossá tétele helyett. Szóval szerintem hosszú távon ezek ki fognak halni.

jó tudom a kapcsolónál nem szokott lenni nulla...
Nem jól tudod. Van olyan, hogy a kapcsolónál
- egy fázis és egy vagy több kapcsolt vezeték
- +nulla, esetleg védőföld
- se kapcsoló, se a fentiek, csak nyomógomb amely törpefeszültséget kapcsol - ugyanakkor a kapcsolást a "központban" kétállású relé végzi (régi NDK rendszer)
- nincs semilyen vezeték, mert a kapcsoló elemes és rádiós (pl. Kopp)
- lehet akár törpefeszültségű egyenáramú rendszer is
- meg ami még nem jutott eszembe.

Tehát elképzelhető, hogy az okos égőt nem az eddig rendszerekbe célszerű helyezni.

Az esetek nagy részében a kapcsolónál itthon nincs nulla csak a fázis, mert azt kell úgyis megszakítani, vagy több fázis vezeték. A nulla csak fönn megy, a doboznál a kapcsolóba ha nincs ott konnektor nincs lehozva, éppen ezért nem lehet a kapcsoló helyére közvetlen behelyezni elektronikát, mert nem tudnád ellátni táppal.
Elemes megoldást szerintem nem jó ötlet, kb. annyi értelme van mint a vezeték nélküli billentyűzet/egér ha lemerül akkor csak a gond van vele...
"se kapcsoló, se a fentiek, csak nyomógomb amely törpefeszültséget kapcsol - ugyanakkor a kapcsolást a "központban" kétállású relé végzi (régi NDK rendszer)" Igen valahogy így lenne érdemes megoldani, valamilyen IoT eszköz, ami távolról is vezérelhető, de rá van kötve egy nyomógomb meg egy relé, és így kézzel is kapcsolható mindenféle külső eszköz, illetve internetes hálózat nélkül.

Csak tisztázás végett: Ezeket nem most találtam ki, hanem mind régesrég működő megoldás. A nálunk tipikus rendszer - az egy kicsit mérvadó - de akkor még fénycsövek se nagyon voltak, amikor kialakult. Tehát szabad a pálya a rendszerváltás előtt! ;)
Az elemes megoldás azért működhet, mert nem okostelefont, hanem csak egy igen rövid szakaszokban működő távirányítót lell ellátnia. Ha nem így lenne, akkor a tv távirányítóját is dughatnád a konnektorba. :)
nem lehet a kapcsoló helyére közvetlen behelyezni elektronikát, mert nem tudnád ellátni táppal
:))) Erre azért ne fogadjál! Szomorú hírem van: 1983-ban kezdtem a Videoton Fejlesztési Intézetben (gépészmérnöki diplomával) mint (villamos) fejlesztőmérnök. Sőt, jelenleg is hivatásszerűen űzöm.

No, komolyra fordítva a szót.

A plafonon üldögélő okos eszköznek illik állandón villanyt kapnia, mert enélkül nem fogod tudni távirányítóval bekapcsolni. Az alapkapcsolást itt láthatod. Az áramkör primitív, csúnya és veszélyes, de megoldható. Külön méretezni kell a kikapcsolt/bekapcsolt állapot és a vezérlő szerkezet fogyasztása alapján. A fogyasztó a kondenzátorral párhuzamosan lehet, esetleg a kondenzátort szét kell osztani.
Helyette pici trafó is szóba jöhet. Azért mindegyik megoldás gány, érdemes helyette fent fixre kötni, és a kapcsolt ágon a plafonról levezetni a nullát.
Az NDK megoldás tényleg figyelemre méltó. A trafót+reléket és/vagy a nyomógombokat vezérlő szerkezetre cserélve rögtön lehet mindent okosítani. A nyomógomb két vezetékén is el lehet vezetni a táp+vezérlő jeleket, így nem kell nagy teljesítményű ethernet vagy wifi áramköröket táplálni.

Livolo kapcsolocsaladom van, nem kell neki nulla. Az egon atfolyo minimal aram eleg hozza. Led vilagit benne (kek/piros ki/bekapcsolt allapot). Van belole 315mhz-es taviranyitos is.

Akkor kell egy kulon egyseg ha 5w alatt van a fogyaszto (led ego), ekkor kell az egohoz egy "ellenallas".

(Kinabol rendeltem, mukodik)

Jópofa, de drága.

de okos

Termeszetes hogy az okos ego allandoan felkapcsolt villanynal okos csak :)

Tévedés. Van aki már úgy született. :)

Ez arra vonatkozott ha nincs nulla, persze lehet trükkösen, ilyen megcsapolósan, de az bonyolult (kell valami aksi). A nulla vezeték behúzása, vagy az eszköz felső dobozba helyezése és alulra csak alacsony feszültségű nyomógombos cucc vezetése mint az NDK-s megoldás jónak tűnik.
Talán az NDK-s megoldás másolása okos eszközzel a legcélravezetőbb. Egy alap wifis board ma már az $5-os ársávban mozog, az teljesen elég a vezérlésre.
Ilyen közvetlen kapcsolásokkal az a baj, hogy mindenképpen jól kell leszigetelni, és bármikor lehet vele probléma, megoldható, de a kicsi kapcsoló üzemű táp valahogy mégis barátságosabbnak tűnik.

"plafonon üldögélő okos eszköznek illik állandón villanyt kapnia, mert enélkül nem fogod tudni távirányítóval bekapcsolni" Igen ezt vetettem fel eredetileg az okos égőkkel kapcsolatban...

Még egyszerűbb, ha a plafonon van a táp és csak a wifi "megy fel". Ezzel mindjárt törpefeszültségű lámpákat is lehet használni. (A kapcsoló helyére egy-egy okostelefon saját aksival. Nem is hülyeség. ;))
A wifi modul inkáb <2$ ársávban mozog. Hozzá a táp - ha van DC - 1$ körüli. Aztán irány barkácsolni!

A 230V->kapcsolóüzem biztonságos szigeteléssel jó, de mégsem. Ezek általában dugasztápok - lehet igen kis méretű primer oldalon vezérelt, vagy fémházas "ipari" táp. Kicsi az esély, hogy befér a kapcsoló mögé, és nem ilyen szivárgó áramok megcsapolására készült. De hát a villanykapcsoló sincs mindig tökéletesen szigetelve - hátulról. Ha mondjuk kicsit beázik a fal akkor nem szabad nagyon ráznia.

Ez az opció nekem azért nem tetszik annyira, mert simán lehalhat a wifi. Meg kell maradnia a kézzel kapcsolás lehetőségének, sőt úgy lenne érdemes bekötni, hogy egy gomb kapcsolhatja magát a relét teljesen analog módon meg az okos eszköz (ami képes detektálni, hogy épp van-e világítás) is. Így ha van áram mindenképpen kapcsolható a lámpa.
Egy sima mobil tápnak ház nélkül be kellene férnie, azok amúgy is nagyon kicsik.

Én most a felújításnál mindenhova véstem a kapcsolók alá egy kis dobozt a falba, illeve mindenhova alternatív kapcsolókat vettem. Ha lesz felesleges időm, bistabil dpdt reléből és ESP8266-ból tervezek hozzájuk okosítást csinálni. Így ha valami gond van (nem megy a Wi-Fi, tönkremegy az elektronika, ...) még mindig tudom a hagyományos kapcsolót használni.

A hobbielektronikán van olyan mozgalom, hogy kompakt fénycső tápjából csinálnak ún. "rezonáns tápegységet". Találkoztál már ezzel, illetve ha igen akkor mi a véleményed erről?

Amatőr mozgalom: Valami egyszer már működött, majd megbuheráljuk. :)
1) Fórum
A fórumokra általában olyanok jutnak el, akik az adott témához egyáltalán nem értenek. Ezért az esetek igen nagy részében lehetetlen megfelelő információt beszerezni. Ha mégis megjelenik a pontosan a keresett információ, az többnyire elveszik a sok lényegtelen között.
2) Kapcsolóüzemű tápegységek
Szemben az egyszerűbb analóg vagy digitális áramkörökkel a kapcsolóüzemű táp nangyon komoly technológia. A tervezéshez és beméréshez az alapos szakmai és anyagismeret nélkülözhetetlen. Ráadásul a profi oszcilloszkóp nélkül általában reménytelen, mert nem látod mi történik.
Lehetséges akár tudás nélkül is összerakni tápegységet, de ehhez precíz, minden részletre kiterjedő leírás és topolológia szükséges, és természetesen ezeknek a betartása.

Az amatőrökkel az a probléma, hogy nincsenek a szükséges ismeretek birtokában. Ha megfigyeled, kiderül hogy még egy induktivitás paraméterei is általában ismeretlenek maradnak a kapcsolás közlésekor. Transzformátor esetén meg pontosan rajzzal kellene megadni a tekercslést, különben veszélyes és/vagy rossz hatásfokú lesz a rendszer.

Ezt a két anyagot érdemes végignézni és összehasonlítani, hogy miről is van szó!
Magyar profi/amatőr leírás (van több folytatása is): Rezonáns kapcsolóüzemű tápegység
(A második oldalon a kész tápegységben a leírás szerint a C6, C7 megfelelő, de a fotón egy másik tűzveszélyes típust látok. :)
Méretezés: Designing an LLC Resonant Half-Bridge Power Converter

Rátérve az eredeti kérdésre, a véleményemet inkább Erich von Däniken féle kérdésekkel fejezném ki. ;)
Ha a kezedbe kerül egy elektronikus ballaszt egy kiégett fénycsőből, akkor vajon milyen állapotban van benne az élettartamra méretezett elkó?
Egy Philips vagy egy kínai fénycső tápja vajon egyforma? (És jövő héten is ugyanaz a kapcsolás garantált?)
Van pontos leírásod az elkészítendő transzformátorról és biztonságos-e? Ugyanehhez mennyiért tudod beszerzni a magot+csévetestet?
Be tudod-e mérni az elkészült kapcsolást? Van-e kellő tapasztalatod és tudásod ahhoz hogy értelmezd a szkópon látottakat? És van-e szkópod?

Bár nem tudom mi a cél, de fogsz-e ennél többet költeni rá, amíg elkészül?

Úgy igazán: Mi lehet a célja ennek a "mozgalomnak"?

Igen, ez a skori féle történetet olvastam több helyen is, elvileg az a cél hogy olcsón kihozzanak relatív nagy teljesítményű tápot. Én nem álltam neki, mert se tudásom se műszerem hozzá, de érdekelt a véleményed erről.

Értem én, csak akkor miért azt kérdezted, hogy görögdinnyével lehet-e repülni? ;)
Inkább a kívánt paramétereket írd ide, és mondok rá valami okosságot!
Tehát
- feszültség
- áram
- a terhelés folyamatossága
- hol fog működni
- mi a célja
- hogyan kell működnie
- élettartam (!)
- stb.
A relatív az nem elég konkrét mérőszám.

A skori féle írások olykor jók, de se kezdőnek se profinak nem tesz jót, ha csöpögteti az infót. Esetleg az utolsó fejezetben tér ki olyanra, ami az első kapcsolásnál is már fontos tudnivaló lett volna. (Közben a tűzoltók már elmentek. :)
Hozzá képest a Texas Instruments vagy hasonló cégek tervezési példái precízek és általában minden szempontot figyelembe vesznek.

Azért kérdeztem, mert eszembe jutott :)
De komolyan, más célom nem volt vele. Most amúgy két dolog izgat "tápilag", ha már úgyis offolunk akkor le is írom.
Az egyik egy óra etetése, amire 5V 40 mA-t fogyasztást ír az ibéj. Jelenleg egy telefontöltőről megy, de annak lenne helye máshol is. Itt igazából kis teljesítményű hálózati táp kellene, majdhogynem ingyen mert amúgy 5V táppal el vagyok látva :)
A másik téma egy rpi táplálása, amit jó lenne PoE megoldani. Erre van poe splitter 5k körül (ez táplálná), de nincs kedvem sokat költeni rá. Mivel gigabit ezért valszeg _nem_ az a módszer, hogy a kihasználatlan érpárra rázúzza a tápot. Bár a pi úgyis csak 100 megás és annyit se bír kihajtani, szal nem lenne hülyeség megvágni az UTP-t, 2 érpárat kivenni a játékból és azon vinni zeuszt neki. 5+x V táp a switch-nél, a túloldalin pedig egy dc-dc converter, abból úgyis van otthon egy csomó.

Az 5V-os kínai dugasztápokkal (<1000-Ft) jó tapasztalatom van. Az élettartam miat célszerű 2A-es típust választani! Ezek általában az 5.5/2.1 dugóval készülnek és nem árt, ha árnyékolt kábelt használnak.
A dugasztápnál lényegesen olcsóbb ez a típus, bár még nem próbáltam. A link csak példa!

A poe splitter gigabitre annyit tesz, hogy a szimmetrizáló trafó közepére viszi be a villanyt. A 100Mb esetén nyugodtan leválaszthatod a nem használt vezetékeket, aztán jöhet a forrasztópáka. Nem túl hosszú vezeték esetén 12V-os tápot és egy ilyesmit használnék, a potmétert fix értékre cserélve, a kábel végein rövid lábakkal szerelt vagy felületszerelt ferritgyönggyel kiegészítve. Ebből nagyjából a >=30 Ohm/100Mhz típusok jók. Pl.: ez vagy ez.

Puszta kíváncsiságból, számítva arra, hogy kb. mit fogok kapni rendeltem egyszer én is egy ilyesmi olcsó telefontöltőt.
5V 1A volt ráírva. 400mA-rel terhelve megolvadt a háza. Nem ajánlott... :)

Sztálin mondta: Egy ember halála tragédia, milliók halála statisztika. ;)

Ha az eladó megkapta a megfelelő visszajelzést, akkor már nem szúrtál ki a többi vásárlóval!
Tudtad-e, hogy a 2A-es "ipari tápot" tartósan csak 1,5A-re lehet igénybe venni? Oda van írva a speckóba, csak nem olvastad. Ok, amit leírtál az durva.

Pontosan ezért írtam a 40mA terhelésre 2A-t.

Két féle 2A-es dugasztápot vizsgáltam be, mert saját termékek mellé tesszük. Az egyik rövid idejű 1,2..1,5A, a másik tartósan 0,3A terheléssel megy. Eddig kb. 50 darabból mindegyk kifogástalannak bizonyult.

Három másik fémházas tápot rendeltem. Az eredmények:
12V/2A - Primitív tranzisztoros, nem túl jó hatásfokkal.
24V/3A - Modern vezérlő, FET-es.
24V/10A - Közepes tranzisztoros, tűzveszélyes alkatrészek, a dupla porvas gyűrűt rögzítő takony leszakadt, a hővezető paszta sok helyere jutott, csak a tranzisztorok alá nem. 5 órát dolgoztam rajta, amíg be mertem kapcsolni. Biztosan lassú vagyok. :(

Hazai beszerzés: 12V/2A ipari táp - természetesen kínai. LED sorhoz használtam (0,8A terhelés). Egy év után gerjedni kezdett - villogtak a LED-ek. Tapasztalat: Modern egy IC-s táp, a gyártó előírásainak megfelelő nyomtatott áramkör. A kiálló lábak talán flex segítségével rövidre vágva, aminek eredményeként a lábak jó része csak elhajlott. Valami értelmetlen hajlított lemez hűtőborda is volt, amit kidobtam, mert valószínűleg nem csinált semmit. :) Egy felületszerelt kondenzátorra fagyott cindarabot megmelegítettem és folyattam, a görbe és le nem vágott lábakat lecsípkedtem. Azóta működik.

Tehát nem rizikómentes a kínai beszerzés. Ennek ellenére a második (amit még nem próbáltam) fajta tápot is merem ajánlani. A mérete, alakja és terhelhetősége alapján valószínűleg modern vezérlő áramkör van benne, ami a csak a primer oldalon intézi a szabályzást. Vagyis nem az évtizedek óta gyártott elavult tranzisztoros gagyi.

Ha nincs bent mind a 0, mind a fázis, akkor vagy elemes kapcsolót veszel, vagy behúzod magadnak. Szerencsés esetben van csatorna és egyszerűen megúszod, rosszabb esetben pedig marad az elemes. Elemesből viszont van olyan, ami megcsapolja a tápot akkor amikor átfolyik rajta az áram és visszatölti


// Happy debugging, suckers
#define true (rand() > 10)

akkor az nem elem, hanem akku.

A lényeg hogy te is megtaláltad a lényeget :)


// Happy debugging, suckers
#define true (rand() > 10)

Ja :)
Ugyanakkor nem tartom jó ötletnek hogy valaki hozzá nem értő _elemet_ kezdjen el tölteni, ezért is szólok az ilyen elírásokért.

Ebből a szempontból viszont jogos :)


// Happy debugging, suckers
#define true (rand() > 10)

„Ezért is tartom furának az égő okossá tételét (jó tudom a kapcsolónál nem szokott lenni nulla...) a kapcsoló okossá tétele helyett. Szóval szerintem hosszú távon ezek ki fognak halni.”

Az első részhez elég ismerni egy kicsit a világítástechnika „történelmét”.
Volt egyszer a hagyományos világítástechnika. Aztán valakik kitalálták, hogy szabályozzuk az izzók fényerejét. Ehhez nem kellett mást tenni, mint kicserélni a kapcsolót. Az ismeretségi körben szétnézve, és ez után általánosítva, kb. a lakások 1–2%-ban van 1–2 ilyen kapcsoló. Ahol van, ott is a kapcsolók többsége (konyha, fürdő, kamra,…) hagyományos maradt. A gyártók szempontjából ezt semmiképpen nem nevezhetjük átütő sikernek. A sikertelenségnek két oka lehetett:
- az emberek egy részének nem volt igénye rá,
- az emberek egy részének egy kapcsoló cseréje van annyira bonyolult (+ esetleg fél a „villanytól”), hogy nem mer saját maga belevágni. Ha szerelőt hív, akkor viszont sokkal többe fog kerülni. Az esetleges meghibásodásnál a javítás hasonlóan problémás ennek a rétegnek.

Hogy a két ok közül melyik volt a meghatározóbb, azt nem tudom, de talán nem is lényeges. Valószínűleg a világítástechnikával foglalkozók levonták a következtetést: olyan megoldás kell, ami nem kíván semmilyen hozzáértést és szerszámot.

Ilyen előzmények után született meg az okoségő. Ha a gyártók piaci sikert akarnak elérni (= sokat adnak el belőle), akkor egyértelmű, hogy az 1 perc alatt, átlagember által is cserélhető izzót kell felokosítani. Persze az átütő sikerhez az is kell, hogy legyen rá piaci igény, de ez már kisebb probléma, mert mostanában nagy divatja kezd lenni az okosakármik vásárlásának.

Ha a kapcsolót okosítják fel, akkor azzal kell számolni, hogy sokkal gyakrabban fog meghibásodni, mint egy hagyományos kapcsoló. Viszont ha a többség továbbra sem lesz képzett villanyszerelő, akkor a kapcsoló javítása elég sokba fok kerülni (szerelési költség + kiszállási díj + új kapcsoló). A villanyszerelők többségének nincsenek olyan ismeretei, amik egy okoskapcsoló javításához szükségesek lennének, így aztán csak a csere marad. Egyébként egyáltalán nem biztos, hogy a csereként berakott új kapcsolóval kompatibilis lesz a telefonon eddig használt szoftver, ami tovább bonyolíthatja az életünket.

A kapcsolók okosítása technikai szempontból sokkal jobb lenne, de nagyon kevesen vállalnák, hogy átvezetékezik a lakást. Nálunk az adottságok miatt nem mindenhol lehetett csövet betenni a falba, így például a szobákban vésés nélkül nem lehetne megoldani. Ami viszont sok koszt és port, utána pedig festést jelentene. Tehát sokáig tartana, de legalább drága is lenne.

Van egyébként olyan próbálkozás is, hogy a foglalatba be lehet csavarni egy közbetétet, ami megvalósítja az okos funkciókat, így az izzó cseréje olcsóbb lesz, illetve az okos eszköz meghibásodása esetén sem kell szakember a cseréhez.

Jós nem vagyok, így nem tudom, hogy ki fog-e halni a mostani rendszer. Talán akkor, ha az új lakások többségének villanyszerelését már másként képzett épületgépészek fogják megtervezni, és szintné megfelelően képzett villanyszerelők fogják kiépíteni. Utána 30–40 év alatt (talán) kicserélődik a lakásállomány kb. fele, és akkor már gondolhatjuk azt (már aki megéli azt a kort), hogy megkezdődik a kihallás. Bár azon sem lennék meglepődve, ha 40 év múlva már azt tartanák erről az egész okosakármis próbálkozásról, hogy a fejlődés egyik költséges zsákutcája volt.

Mindig is voltak olyanok, akik igénye nem esett egybe a többség igényeivel. Számukra marad az, hogy vésőt/forrasztópákát/számítógépet/… ragadnak és nekiállnak a saját igényeik szerinti rendszer kialakításának. Ha nincs meg a szakértelmük, akkor a feladatok egy részét, vagy az egészét szakemberekre bízzák. Ha ehhez nincs elegendő pénzük, akkor életük végéig álmodoznak a számukra ideális rendszerről. De ez a réteg nem elég széles ahhoz, hogy a tömegtermelés ráálljon az igényeik kielégítésre. Esetleg hibernálják magukat, és 100 év múlva felébredve megtapasztalhatják, hogy…

Van egyébként olyan próbálkozás is, hogy a foglalatba be lehet csavarni egy közbetétet, ami megvalósítja az okos funkciókat,
Szó sincs okosságról. Berakod az elemet a kapcsolóba, felragasztod a beteg, ágybanfekvő nagymama ágya mellé a tapétára, becsavarod a közbetétet. Kész. Nincs vésés, kábelezés, ráadásul a költség is alacsony.
Ha meg a nagymama már elaludt, a felébresztése nélkül lekapcsolhatod a villanyt.
Semmi okosság, csak egy távirányító. Viszont több évtizedes technológia.

Olyan is van. Meg van másfajta is. Google -> „smart socket” vagy „smart bulb socket” vagy valami hasonló.

A technológia olyan régi, hogy még Google sem létezett. ;)
Ha meg az újra vagy kíváncsi, akkor felejtsd el a "smart" cuccokat! Sokat fogyasztanak.
Inkább ezt olvasd el. Az a baj a mai IoT eszközökkel, hogy mindig 1W körüli teljesítményt igényelnek. Ez viszont nem járható út, mert ha minden okosság+=1W és jön a globális felmelegedés, akkor igencsak izzadni fogunk. :D

„A technológia olyan régi, hogy még Google sem létezett. ;)”

Az, hogy valami régi, még nem jelent semmit a „szolgáltatás” minősége szempontjából. Akinek az általad említett fel/le kapcsolás elegendő, annak a régi rendszer is bőven elegendő. Akinek más igénye is van, annak nem árt valami modernebb után nézni.

Hiába felejtem el a smart cuccokat, attól még megvehető termékekről van szó, és úgy tűnik, igény is van rá. A 1 GHz alatti sáv használatának is vannak előnyei. És hátrányai is, amit a linkelt marketing anyag nyilvánvalóan nem emel ki. Az anyag végén, az „Order the…” kezdetű résznél egyértelművé válik, hogy egy termékcsalád reklámját olvastuk. Ettől még legtöbb megállapítása helyes, de csúsztatásokat is tartalmaz.

A fogyasztáscsökkentéssel elért megtakarítást (és környezeti hatásait) lehet számolgatni, de a nagyságrendekkel vigyázni kell. Ha valaki venne a 10+ éves hűtője helyett egy modern okoshűtőt, akkor lehet hogy csökkenthető az okos rész fogyasztása 1 GHz alatti sáv használatával, 1 W helyett akár 0,001 W-ra is, de az újonnan vett hűtő legalább 20–30%-kal kevesebbet fog fogyasztani, mint a régi (ugyanakkora hűtőtér mellett). Például 2 kW helyett csak 1,5 KW-ot. Hasonló a helyzet, ha valaki a 60 W-os hagyományos izzóját cseréli ki egy LED-es okoségőre. A rádiós rész fogyasztása a fogyasztáscsökkenés mellett el fog törpülni. Más a helyzet, ha valaki a LED-es égőt cseréli LED-es okoségőre. De a nagy többségnek nincs még LED-es, sőt kompakt fénycsőves világítása sem.

Egyébként az adaptert azért említettem meg, mert problémaként merült fel, hogy az izzó/led/… meghibásodása esetén az egész smart cuccot ki kell cserélni, ami miatt drága lesz a csere. Erre lehet egy megoldás a világítótest foglalatába helyezett adapter. Ha csak az izzó égett ki, akkor elegendő azt cserélni, így sokkal olcsóbb lesz a „javítás”. Ebből a szempontból lényegtelen, hogy az adapter X [M|G]Hz-en kommunikál a vezérlő eszközzel.

a slampher az pont ez (egy foglalat)
ezek az okoscuccok amúgy sztem nem feltétlenül fogyasztáscsökkentésre, inkább komfortnövelésre alkalmasak.

--
Gábriel Ákos
http://ixenit.com

Becsületedre válik, hogy tényleg beleolvastál! Csak nem értetted mit olvasol. :(
Meg azt sem láttad mi az amit order. :) A TI nem egy cég, aki az ebay keretén belül a sokadik kínai gagyit árulja. Vagy fél évszázada csipgyártó/processzorgyártó és a technológiák jó része innen (persze is) származik. A "order" a viszonteladók raktárkészletére irányul, illetve fejlesztőrendszert is lehet vásárolni. Tehát mégegyszer:
okoskonnektor -> ebay
mi lesz egy-két év múlva az okoskonnektorban -> TI
Ez utóbbit láthattad.
Ugyanott számtalan dokumentum a fejlesztőknek. Megint egy apró eltérés! Ha veszel valamit, akkor talán kapsz hozá használati utasítást. Egy csipgyártó oldalán meg pontosan elolvashatod mit tud az adott technológia és mi történik belül. És természetesen egy gyártó a saját termékét tolja. Erre szükség van, mert nem az egyetlen gyártó a világon, így valószínűleg más gyártók is éppen most tartanak ott, hogy elkészültek valamivel, amit még nem tudsz boltban megvenni.

A megvehető termékekre természetesen "van igény". Ez csak az eladhatóságát jelenti. Remélem nem azt gondolod, hogy ami megvehető az mind a legjobb! Így van ez a smart cuccokkal is. Nem azért van wifi meg bluetooth, mert az a jó, hanem az van az okostelefonokban amit mindenki símogat - ezért sokkal jobban eladható. Sőt, pulzáló szivárványszínben tündökölhet a lakásod, kerted amit saját kezűleg szerkesztettél az imént letöltött appal! Ez egy jó termék, hiszen a legmenőbb mobil-mogulok jó ideig a csengőhang letöltésből származó bevétel révén születtek szerte a világon.
Tehát azok a dolgok amire "igény van" általában csak az eladóknak hasznosak.

Nem világos a régi=="nem jó a szolgáltatás minősége" honnan ered. A 20 évvel ezelőtti Conrad által forgalmazott 3db távirányítható konnektor+távirányító filléres technológia volt már akkor is. Ha a konnektorok helyére lámapafoglalat kerül, némi - szintén olcsó - kiegészítéssel akár rgb fényerőszabályzás is kialakítható. További kiegészítéssel mehet bele időzítő funkció is. És volt is ilyen, csak nem volt ennyire népszerű. Mi a tanulság?
- A technológia 20 éve is létezett.
- A fenti példát a ma használatos elektronikai elemekre cserélve még olcsóbb lenne.
- Eladhatatlan, mert nem "smart" (hogymivan?), és se wifi se bluetooth nics hozzá.
- Nehezebben valósítható meg a szivárványszínben pulzáló lakás. (Ez vajon a reális felhasználás hány ezred százaléka lehet?)

Modern okoshűtő vs. 10+ éves hűtő. Nekem meg teljesítménymérőm van, még grafikont is rajzol. :D
Ennek alapján az 1998-ban vásárolt hűtőt sem érdemes lecserélni! Nagyon nem fog 20-30%-kal kevesebbet fogyasztani.
Hacsak nem az okos funkció miatt. Mitől lesz okos egy hűtő? Biztosan lehet néhány dologra majd programozni, de az okosság elsősorban az okostermosztáttól függ. Felmerül a kérdés, hogy egy termosztátért érdemes-e az egyébkénk hibátlanul működő kétkompresszoros szerkezetet kidobni? Szerintem elég a - természetesen kínai termék - kapilláris termosztátot egy elektronikus hőmérőre cserélni, sőt mindjárt kettőre. A másik a külső hőmérsékletet méri. Így már a ki-bekapcsolgatás idejének a megváltoztatásával lehet optimalizálni a szerkezetet a töltéshez tartozó munkapontra. (Általában egy betű a típus végén.) Ezzel biztosan több megtakarítás érhető le, mint a hűtő cseréjével.

Olcsó javítás? A compact fénycsövekben ott a tápegység. Cserekor kidobod az egészet.

A +1W nem a világmegváltó rezsicsökkentés miatt szempont. A tervezéskor ezt a hőmennyiséget el kell tenni valahova az útból és ez bizony eléggé növeli a költségeket.

Mi lenne, ha a mobilba kerülne a <1GHz távirányító? Egy fél kisujjkörömnyi felületnövekedés, a fogyasztás nem nő, az okosság nem változik. (Az emberölésre alkalmas péklapátokba biztosan beleférne.) Ha igény lesz rá, akkor ez is jön majd.

„Becsületedre válik, hogy tényleg beleolvastál! Csak nem értetted mit olvasol. :(”

El kell hogy keserítselek. Tudomásom szerint a TI sok mindent gyárt, de a termékeinek a jelentős részét nagykereskedőkön keresztül adja el. Illetve más gyártóknak árusítja. Tehát nem gondoltam azt, hogy ez egy végfelhasználóknak való termék. Ettől még a cikk egy marketing anyag.

Hogy mi lesz egy két év múlva a bármilyen konnektorban, arról nem vitatkoznék, mert nem vagyok jós.

Újra elolvastam a korábbi posztomat, és nem találtam benne olyat, hogy „régi=="nem jó a szolgáltatás minősége"”. Annyit írtam, hogy újabb igények felmerülése esetén újabb technológiákat kell keresni. Például van aki nem szeretne egy újabb távirányítót az asztalra. Mivel a telefon legtöbbször mindenkinek kéznél van, így felmerülhet az az igény, hogy mindent azzal irányítsunk. A konkrét példa esetén ez azt jelentené, hogy be kell építeni egy wifi, vagy egy buetooth modult a korábbi hagyományos rendszerbe. :-) Esetleg az okostelefonokat is elláthatják egy újabb adóval, ami képes a régi kapcsolókat vezérelni. Ez utóbbi nem tűnik túl jó ötletnek. Ráadásul a távvezérelhető kapcsolók esetén ahány gyártó, legalább annyi megoldási mód. Tehát nincs egy egységes szabvány.

Az okoshűtő csak egy példa volt. Bármi mást felhozhattam volna példaként. Termosztát-hőmérő csere: ez is hűtőcserével jár, mert azért kevesen vállalnak be ilyen átalakítást otthon. :-) Az egy dolog, hogy te a termosztát lecserélését tartod fontosnak, de a többség azt sem értené meg, hogy miről beszélsz. Azt megérti, hogy van benne wifi, távolról lekérdezhető a hőmérséklet, jelzi a tojástartó kiürülését,… Ilyen dolgokkal lehet eladni egy új terméket, nem pedig a termosztát cseréjével. Az nem baj, ha azt is kicserélik, de ez a szakembereken kívül senkit nem fog érdekelni.

Ha egy kompakt fénycsővet dobok ki, az még mindig olcsóbb, mint ha egy IoT-vel szerelt kompakt fénycsővet (LED-es égőt) dobnék ki. Nem azt kell számolni, hogy mennyiben kerül a szükséges IoT modul, mert a modullal szerelt és az anélküli, egyébként egyforma termékek ára között nem ekkor a különbség lesz.

Mint írtam már, jós nem vagyok, így csak egy tipp: Majd akkor kerül 1 GHZ alatti távirányító a mobilokba, ha már látható lesz a piaci sikere a terméknek. Te erre 1–2 évet vizionáltál, szerintem ez egy nagyon optimista becslés. Én inkább 5–10 évet saccolnék az 1 GHz alatti eszközök jelentős elterjedésére. Ha egyáltalán elterjed. A technika fejlődése alapján azt mondhatjuk, hogy nem elég az, hogy egy termék jobb a másiknál, az is kell, hogy megfelelő időben jelenjen meg. Pl. a C-64-nek is volt néhány kihívója, volt amelyik jobb is volt, de mire megjelent, a C-64 már letarolta a piacot. De érdekes a Betamax-VHS küzdelem is, hiszen a VHS jelent meg később, és ráadásul gyengébb minőségű is volt.

Tehát akkor a marketing anyag != parasztvakító reklám.
Újra elolvastam a korábbi posztomat, és nem találtam benne olyat, hogy „régi=="nem jó a szolgáltatás minősége"”.
Bocsánat, én értelmeztem a következőt: Az, hogy valami régi, még nem jelent semmit a „szolgáltatás” minősége szempontjából. Akinek az általad említett fel/le kapcsolás elegendő, annak a régi rendszer is bőven elegendő. Akinek más igénye is van, annak nem árt valami modernebb után nézni.
Ha nem is 20, de 10-15 éve boltban kapható mindaz, amit modernnek hiszel. Szó sincs arról, hogy a régi csak a fel/le kapcsolást tudta volna! Akkoriban normál és (kisfeszülségű) halogén izzókat, motorokat stb. tudtak dimmelni nem egy külön megvásárolható kütyüvel, hanem kapcsoló család/rendszerrel, <1GHz rádiós távirányítással. Abszolút nem volt újdonság vagy érdekesség.
Ami ehhez képest új, hogy elterjedt az okostelefon, megjelent az IoT és eléggé csökkent a LED-ek ára.
Ennek ellenére a fenti kapcsolórendszer továbbra is létezik. Haladva a korral természetesen LED is jöhet, mert elektronikus transzformátoron keresztül már régen is tudott dimmelni.
Mivel a telefon legtöbbször mindenkinek kéznél van...
Mivel a mellékhelységben lila homályban szeretek üldögélni (mert megérdemlem!), megjelent előttem a kép, amikor bevonulok okostelefonnal ÉS akkupakkal (mert a hülye telefon lemerülhet). Erre igény van és életszerű. :)) Már 15 éve van olyan telefon, amin az infraport betanítható távirányítónak. Manapság egymillió okostelefon közül vajon hányat használnak a tévé bekapcsolására? Azt meg vesd össze a tévé/okoségő tulajdonosok számával! A világításhoz használt távirányítók valószínűleg nem kevésbé szabványosak, mint az egyéb távirányítók. 20 éve még vastag füzetke alapján kellett bepötyögni a gyártó+típushoz tartozó kódot. Ma meg internet, adatbázis, app, mi is kell még? Pl. egy Logitech Harmony, klubtag lehetsz, 100kHUF alatti árak. Kevesebb csilivilivel ugyanez csak 2400HUF, meg nincs színes kijelző, usb, és klubtagság. Megkockáztatom, hogy az olcsóbbikkal a gyártó is többet keresett, a felhasználó meg nem dobott ki egy halom pénzt felesleges funkciókra. De igazad van: igény van rá és eladható.

Egyébként az adaptert azért említettem meg, mert problémaként merült fel, hogy az izzó/led/… meghibásodása esetén az egész smart cuccot ki kell cserélni, ami miatt drága lesz a csere.

vagy
Ha egy kompakt fénycsővet dobok ki, az még mindig olcsóbb, mint ha egy IoT-vel szerelt kompakt fénycsővet (LED-es égőt) dobnék ki. Nem azt kell számolni, hogy mennyiben kerül a szükséges IoT modul, mert a modullal szerelt és az anélküli, egyébként egyforma termékek ára között nem ekkor a különbség lesz.
És akkor most igen, nem, vagy nemigen? ;)

Hűtőszekrény. Kevered az eladhatóságot a műszaki paraméterekkel. (Lásd: csengőhang) Az elsődleges a hatásfok. Ha valaki pink színűt szeretne venni, annak meg úgy is mindegy. A többiek meg odafigyelnek a sok AAA betűre.

Majd akkor kerül 1 GHZ alatti távirányító a mobilokba, ha már látható lesz a piaci sikere a terméknek.
Ebben egyetértek. Viszont pont itt értetted félre a TI marketing anyagát. Ők sem most találták fel a az 1GHz alatti távirányítást, hanem ennek a jól bevált technológiának és a többinek az összekötésére biztosítanak megoldást. Bár ez már egy másik marketing anyag, de érdemes elolvasnod:Building a gateway to the Internet of Things
A <1GHz technológia meg több mint 20 éves, ma is létezik, azaz több mint -20 évet kell várni rá. Szerintem elég sikeres. ;)

Jós én sem vagyok, inkább követő a stratégiám. Amit vizionálásnak gonolsz, arra mondok egy példát:
Mekkora diszket érdemes venni a boltban? Goto IBM server -> meg kell nézni melyik a legnagyobb amit árulnak. Annál esetleg "egy számmal" nagyobbat érdemes. A sokkal nagyobbakról meg indul a fórum, mert még nem elég kiforrott technológia. Ugyanígy érdemes megnézni a legnagyobb gyártók legfrissebb fejlesztéseit, mert ők adnak el legtöbbet és ezért a legalaposabb piackutatást is végzik.

A Betamax példa frappáns - tudok én is ilyeneket. Ennek ellenére a vízióm az, hogy az egyedi IoT égő megoldások a Harmony sorsára jutnak. Lesz mindig egy réteg, akik szívesen játszanak ilyennel, de csak ennyi. Ha beérik az "okos lakás", akkor a központi integrált megoldások lesznek általánosak. Ugyanúgy, ahogy a rpi is roppant népszerű, de valószínűleg vajmi kevés ráhatása van a világ szerverpiacára.

"Mivel a mellékhelységben lila homályban szeretek üldögélni (mert megérdemlem!), megjelent előttem a kép, amikor bevonulok okostelefonnal ÉS akkupakkal (mert a hülye telefon lemerülhet). Erre igény van és életszerű. :))"

Erre van igény és életszerű is, már a sarkítást leszámítva. Mert ha lemerült a telefon akkor lemerült, de a, ott van a budiban a powerbank; vagy inkább b, máshogy is működik. Ez a telefonos téma csak extra, ami sokak számára hasznos.

"Hűtőszekrény. ... Ha valaki pink színűt szeretne venni, annak meg úgy is mindegy. A többiek meg odafigyelnek a sok AAA betűre."

Csak ugye a sok A betűvel ott tartunk, hogy van mondjuk egy A kategóriás páréves hűtőm, ha ezt lecserélem AAAAAAA++++ kategóriára, akkor spórolok mondjuk évente 5 ezret, a régi hűtőt el tudom adni 30-ért az új pedig 130. Szóval azt dobja a matek, hogy nem éri meg lecserélni.
Viszont ha az új hűtő tudja pl. azt - és innen elképzelt az egész - hogy amikor berakom a szeletelt sonkát akkor a telefonnal rögzítem a vonalkódját és a lejáratát, majd ha legközelebb a lidl-ben járok akkor jelez nekem a telefon, hogy vegyél szeletelt sonkát, mert a régi lejárt vagy elfogyott vagy annyiszor vetted ki hogy mindjárt elfogy, akkor...
Na akkor meggondolnám...

Erre szoktam ajánlani megtekintésre a ROGOPAG-ot, magyar címe Agymosás. Különös tekintettel a kapirgáló csirkére. ;) Hiába 53 éves a film, tökéletesen megállja a helyét a fogyasztói társadalom leírásában.

A matek tetszik. A hűtőm meg 18 éves és megmértem. Semilyen csere soha nem térülne meg, tehát érdemes feltöltetni vagy kompresszort cserélni, ha kell. Szóval 130 befektetéssel spórolok 5-öt. Ha a fagyasztót lekapcsolom, akkor évi 12 a megtakarítás. Tehát a fagyasztót néha használva és új árát 10 évre elosztva (ami alatt úgy sem térül meg!) a régi hűtő okosan használva "jövedelmez" évi 20-25-öt! Ez már nem csak megtakarítás, hanem pénzteremtés! :))

A fogyasztói társadalomra utalásomnak van némi oka. Ezek szerint sem egy okoshűtőt, sem egy okostelefont nem tudnék kihasználni. Nem járok a lidlbe, nem veszek előrecsomagolt árut, általában semmi olyat, ami vonalkóddal rendelkezik. (Van néhány lényegtelen kivétel, de az csak erősíti a szabályt!) Nem nézek Való Világot, sem tévét. És még sorolhatnám.

Sőt, annak ellenére, hogy éppen egy multifunkciós (meg nagyképű is vagyok:) IoT szerkezetet készítek, nem látom sok értelmét az okoségőnek - a vitatott formában. Talán éppen a fentiek miatt.

Hűtője válogatja, van amelyiknél egy kompresszor csere összemérhető egy új beszerzésével, különösképpen ha azt is figyelembe vesszük, hogy az új hűtőre van garancia/jótállás/whatever ÉS még kevesebbet is fogyaszt.

Ave, Saabi.

Pont az a matek, hogy lényegtelen a fogyasztás csökkenése.
Remélem az én hűtöm nem a horror kategóriába tartozik. Bár kicsit más szerkezet, de most újítattam fel a mosogép motorját egy huszasért. Egy év garancia, és 24 órán belüli javítás. 10 éve akciósan 85 volt. Nem is olyan rossz arány. A hibakódot meg kiírta az ATMEGA. ;)

Hűtőcsere: nyilván mérni kell. A fenti matek csak hasraütéses játszadozás, de általában hasonló a téma.

Fogyasztói társadalom: ebben élünk. Vannak szempontok amikben az okostársadalom tagja vagyok, többek között van okostelefonom és tévém. És persze van amiben nem, mert nincs az okostelómon fb app telepítve és az tévémen nem tévéműsort nézek, hanem az általam összeválogatott dolgokat.

Rólad elhiszem, hogy okos vagy, de a társadalomról... ;)

A hűtőcsere pontos számítását kicsit lejjeb megtalálod.
De most megintelek! ;)
Lehet, hogy hülye a humorom, vagy nincs is, de műszaki adatokkal nem szoktam tréfálni! Szó sincs hasraütésről. A mérés kellően pontos teljesítménymérővel készült, amely a havi és éves költséget is számítja. Mégpedig olyan körülmények között, ami nem kedvez a hűtőnek, igy a mérés a legnagyobb fogyasztást mutatta - nem számítva a gyorsfagyasztó üzemmódot.

Todod, én mérnök vagyok, és azilyen fajta mindent megmér. :D

A hasraütés félreértés: _én_ írtam ezt: "van mondjuk egy A kategóriás páréves hűtőm, ha ezt lecserélem AAAAAAA++++ kategóriára, akkor spórolok mondjuk évente 5 ezret, a régi hűtőt el tudom adni 30-ért az új pedig 130. Szóval azt dobja a matek, hogy nem éri meg lecserélni."

Ez volt a hasraütés, ez nem mérés alapján ment. Bár anno méregettem valamilyen A (vagy B?) osztályú 200 liter körüli kombi hűtőt, de hirtelen nem találom a táblázat.

"A matek tetszik. A hűtőm meg 18 éves és megmértem. Semilyen csere soha nem térülne meg, tehát érdemes feltöltetni vagy kompresszort cserélni, ha kell."

És külön még hőszigetelted? Mert ha nem, akkor nagyjából kétszer-háromszor többet fogyaszt, mint egy jelenleg kapható... 18 év alatt a fogyasztás különbözetéből vehettél volna három újabb hűtőt, amelyek kevesebbet fogyasztanak.

Nem jó a matekod.
A jelenleg kaphatót nem lehetett 10 éve kapni. :)
A leírt használati mód alapján a szorzó 2-3 helyett 1,2-1,7.

Számszerűen (a - jel két oldalán a 100%-os és a valós, kb.66,5%-os használati mód):
Jelenlegi fogyasztás: 24-16 eFt/év
Új hűtő: 8-5,33 eFt/év ->fogyassza a harmadát!
Új hűtő ára: 120eFt
Megtakarítás: 16-10,67 eFt/év
Megtérülés: 7,5-11,24 év

Tehát egy A+++ hűtő több mint 11 év alatt térülne meg.
Csavarjuk ki egy kicsit ezt az adatot: Valószínűleg az első 10 évben nem lett volna gazdaságos kicserélni a régi hűtőt. Kb. akkoriban vezettem be a részleges használatot. Ebből következően a következő 8 évben sem volt érdemes. Úgy vélem, egy fillért sem vesztettem. (Nem igaz, mert egyszer cseréltem benne 1500Ft-os termosztátot.) Ráadásul 130 eFt beruházással sem nyernék semmit a következő 10 évben. Mit számoltam el?

Valószínűleg a régi hűtő új korában sem volt alsó kategóriás.

Egy 173 literes A+ hűtő fogyaszt 205kWh évente, az 8000 forint és 50e forintba kerül. Ha fagyasztóval együtt 24 ezret fogyaszt a hűtőd, akkor az évente plusz 16 ezer forint, _három_ év alatt megtérül (Zanussi 18100WA), fagyasztó nélkül maximum hat év alatt térül meg, ha nem lehet kikapcsolni az új hűtőben a fagyasztó részt. Nem biztos, hogy jobban jársz az A+++ hűtővel, de biztos, hogy jobban jársz egy A+ hűtővel.

"Mit számoltam el?"

Légből kapott számokkal könnyű kihozni a várt eredményt, tények alapján kijön a matek papírforma szerint. De a Te életed, ott rontod el, ahol akarod... :)

Légből kapott számokkal könnyű kihozni...
Bizonyára annak tűnnek számodra, mert annyi fáradságot sem vettél, hogy elolvasd amit odaítam. :(
A mérések <2% pontosságú teljesítménymérővel készültek, a hűtő töltését feigyelembe véve kedvezőtlen körülmények mellett. (N klímaosztály, és a mérés >32 fokon történt.) Így a mért értékkel számított éves fogyasztásnál kevesebb a valós fogyasztás.

Viszont tényleg elkövettem egy súlyos hibát: A mérés idejében aktuális energiaárral számoltam.
Ezt a hibát kijavítva az általad ajánlott hűtőnél (felfelé kerekítve) évi 5500Ft megtakarítás jött ki. (És nem lehet kikapcsolni a fagyasztó részt!)
Így a megtérülés legalább 9,5 év.

Apró eltérések: Az hűtőm alulfagyasztós, kétkompresszoros és nagyobb. Méghozzá a hűtő része nagyobb, amit viszont kihasználok.

A pontosság kedvéért: Zanussi 18100WA legolcsóbb ára ingyenes kiszállítással 53e, és a pontos fogyasztása 215kWh/év.

Hát ennyit a légből kapott számokról.
Úgy is lehet mondani, hogy az 1998-ban megtörtént 80 ezres befektétés szépen megtérül. :)

Álljunk meg azért... specifikációt hasonlítasz méréssel és kilowattórát forinttal? Mi a hűtőd pontos típusa? Hasonlítsunk specifikációt specifikációval vagy mérjünk azonos körülmények között két hűtőt... ha már mérnöknek mondod magad, de nem viselkedsz úgy, ha hitkérdést kell megvédeni... :/

"Így a megtérülés legalább 9,5 év."

Legfeljebb... és onnan indultunk, hogy "Semilyen csere soha nem térülne meg [...]", ez ilyen evolválódó matek?

Ez egy 18 éves hűtőnél marhaság lenne. A specifikáció 18 éve volt, azóta koptak a csapágyak, szökött a hűtőközeg, romlottak a szigetelések, stb.

El kell fogadni azokat a a szabványokat, ami alapján a gyártó valamit állít. (Ha meg nem, akkor miről beszélünk?) A hűtők amit összehasonítottam N klímafatorral rendelkeznek, ami 16..32 fok környezeti hőmérsékletet jelent. Nyilvánvalóan a hűtő fogyasztási adatait nem +100 vagy -100 fokon mérik, hanem jobbára az üzemi hőmérséklettartományon belül. Ennek a mértékegysége kWh/év.

Előveszem az aktuális villanyszámlát. Mivel a hűtővel vagy anélkül a havi fogyasztás alig változna, ezért fogadjuk el azt, hogy számomra 1kWh ára a számlaérték és a havi fogyasztás hányadosa.
1) Ezt az egységárat megszorzom a meg nem vásárolt hűtő specifikációjában szereplő adattal, így kijön az éves költség.
Ez évi 8050Ft
2) A saját hűtőm fogyasztását megmérem néhány órán keresztül, majd ezt a fogyasztást átszámítom egy évre és szintén megszorzom az egységárral. (A mérés pontossága 2%) Ennél az értéknél minden bizonnyal kevesebbet fog fogyasztani ez a hűtő, mert éppen a klímafaktor szerinti optimális üzemi hőmérsékletartományon kívül végeztem a mérést. (Ekkor a hűtő hatásfoka rosszabb - nevezhetjük worst case mérésnek.)
Ez évi 20900Ft, de a fagyasztót legfeljebb az év 1/3 részében használom, ezért legfeljebb 13950.

A kettőnek a különbsége: 5900Ft.
Az új hűtő 53000Ft.
A megtérülés: 53000/5900=9év (Ezt talán elszámoltam. ;))

Eddig nem látok sem hitet, sem vallásháborút. ;)
Egy műszeres mérés összehasonlítása egy katalógusadattal teljesen normális dolog, hiszen az utóbbit is műszeres mérés alapján állapították meg.

A valóságban ennél jobb az eredmény, mert a hűtőmet az üzem hőmérsékleten kívül mértem, és ez nem áll fenn egész évben. Persze ilyen öreg szerkezetnél nagyobb a katasztrofális meghibásodás esélye, és akkor buktam!
Sőt, az új hűtő akár túlteljesítheti a gyári specifikációt, és akkor kevesebb lesz a megtérülés ideje.

A szakértők szerint 10 évenkénti hűtőcsere térül meg. Semilyen csere soha nem térülne meg ..., az előbbi a kijelentésre volt egy tréfa, miszerint egy 18 éves hűtőt sem érdemes kicserélni, mert még az sem térülne meg. Hiszen közel 10 évig nem térül meg!

És semmiképp, mert a két hűtő nem egyforma, az enyém nagyobb.
Az egészben egy csúsztatás van, mert nem használom mindig a fagyasztót. Ez olyan, mint amikor az én autóm kevesebbet fogyaszt, mert mindig a garázsban áll. ;) Pedig igaz, mert a havi költségem ettől még lehet kisebb.

Én még azt is megmondom, hogy miért jött ki ennyire "jó" eredmény neked: a fagyasztó az igazi mumus fogyasztás szempontjából, mivel ott fontos igazán a hőszigetelés, és ott szokott az öreg készülék műszaki elavulása kiütközni (eleve nem is volt jó a hőszigetelés, plusz még le is romlott). Egy fagyasztó nélküli hűtőnél nem lesz akkora különbség fogyasztásban, hogy az indokolja a cserét. A fagyasztó miatt viszont lesz.

Ezért jutottam el a fagyasztó korlátozásáig. Bolti terméket nem érdemes belerakni, mert akkor saját költségen raktározhatom tovább. A boltok meg két lépésnyire vannak. Nem beszélve arról, hogy bennfelejtődik valami, és egész odáig jó pénzért hűtöttem. :(
Tehát csak időszakosan használom a fagyasztót ritkábban beszerezhető nyersanyag, vagy ünnepek környékén keletkezett többlet ideiglenes tárolására.

A véleményed alapján is az látszik, hogy érdemes a kétkompresszoros változatra beruházni. Ezzel a mumus lekapcsolhatóvá válik. ;)

"Ez egy 18 éves hűtőnél marhaság lenne."

18 éves hűtőnek is van specifikációja. Szóval mi a pontos típusa?

"A saját hűtőm fogyasztását megmérem néhány órán keresztül, majd ezt a fogyasztást átszámítom egy évre és szintén megszorzom az egységárral. (A mérés pontossága 2%)"

Na, ez így nem mérés... a mérőeszközöd pontossága kettő százalék, nem a mérésed pontossága, néhány óra egy hűtőnél nem kettő százalékos pontosság lesz.

"Ez évi 20900Ft, de a fagyasztót legfeljebb az év 1/3 részében használom, ezért legfeljebb 13950."

Egyrészt fentebb még 24 és 16 ezer volt. Hogy lett ebból 20,9 és 13,95 ezer? Másrészt így nem 5900 forint a különbség, hanem (4 * 20900 + 8 * 13950 / 12) - 8050 = 8216. A megtérülés pedig már csak hat és fél év, mindössze három hűtő ára a 18 év alatt... Te ezt nem is akarod valójában kiszámolni, ugye? Van egy prekoncepciód és ahhoz próbálod hajlítani a tényeket. :/

Ám legyen:Zanussi-Lehel ZLK 260 = 170l hűtő, 53l fagyasztó, két kompresszoros. Sajnos az eredeti papírjait nem találom, és letölteni sem tudtam semmit.

A mérés pontosságával kapcsolatban nem ide írtam, egy kicsit lejjebb. Ha nem érted, nyugodtan kérdezz!

A régi mérésnél az jött ki, hogy a hűtőgép fogyasztása:
- hűtő: 1000Ft/hó
- fagyasztó: 1000Ft/hó

Mint írtam: Viszont tényleg elkövettem egy súlyos hibát: A mérés idejében aktuális energiaárral számoltam.
Akkoriban másik lakásban laktam és mást dolgoztam. (otthon) Ezért a havi fogyasztásom 350kWh volt, a tarifa nagyobbik része esett a II. zónába, azaz 43Ft/kWh jött ki. A havi fogyasztásom most 200-220kWh, amely 37,44Ft/kWh árat eredményez. Mivel az a kérdés, hogy most érdemes-e hűtőt cserélnem, ezért a jelenlegi fogyasztás mellet keletkező megtakarítást számoltam ki. Ez okozta a 24000->20900 Ft eltérést.

Mivel a hűtő/fagyasztó fogyasztásának aránya 1:1, ezért a (12x1+4x1)/24 képlettel 2/3 azaz 0,67 szorzóval számoltam.

Ez egészből az jön ki (lásd a linkelt mérési elvet), hogy az általam számított 9 év megtérülés abszolút minimum. Tehát nem prekoncepció, hanem műszaki-gazdasági számítás.

A helyzet viszont nem ennyire rózsaszín. Sajnos a műanyag alkatrészek sokkal jobban avulnak, mint a kompresszor vagy a szigetelés. Másrészt a hűtő őrület ezen a szálon úgy alakult ki, hogy az eredeti fostalicska termosztátra nem akarok egy fillért sem költeni, és nem akarok egy drága hűtőt sem venni azért, mert abba hátha jobb a termosztát. Előbb-utóbb házi barkácstermosztát lesz a megoldás. Nevezhetjuk akár "smart" termosztátnak is. ;)

Pont ugyanilyenem van... :D

Nálam 24 év után kifingott a termosztátban a kapcsoló (zárt állapotban 53kohm). A boltban őszinte csodálkozással néztek rám, amikor elmondtam, hogy hány éves az etalon, amit a kezükben tartanak...

Úgy néz ki, ez egy atomstabil darab - kivétel a termosztát. Az okoscuccos fiatalok meg nem értik... :)
Nálam túlterhelés esetén lefagy a termosztát. Általában nagyon párás idő esetén, amikor piacról megérkezve megrakjuk a hűtőt akkor fordul elő. Gondolom az erős hűtéstől a kici kinajiak által gázba csempészett folyadék belefagy a kapillárisba és úgy marad.
Ebből vagy egy elektronikus hőmérő, vagy egy K típusú hőelem lesz mikrokontrollerrel. Ha mérem a külső hőmérsékletet, akkor még optimalizáni is tudom a munkapontot. És akkor 1000 évig nem kell lecserélni! :D

"A mérés pontosságával kapcsolatban nem ide írtam, egy kicsit lejjebb. Ha nem érted, nyugodtan kérdezz!"

Amit ott leírtál, az ötletszerű körülmények között a kijelzőről leolvasott érték papírra írása volt csak, nem mérés; a reprodukálható méréstől is nagyon messze esik, nemhogy a két százalékos pontosságtól.

"Viszont tényleg elkövettem egy súlyos hibát: A mérés idejében aktuális energiaárral számoltam."

Ennél sokkal több súlyos hibát elkövettél a mérésnél... ez már csak hab a tortán.

"hogy az általam számított 9 év megtérülés abszolút minimum"

Nem, ez a maximum.

"Tehát nem prekoncepció, hanem műszaki-gazdasági számítás."

Messze van ez a valós műszaki-gazdasági számítástól... :/

Mint már fentebb írták, minél rövidebb ideig mérsz, annál nagyobb lesz a mérési hiba.

Nálam a műszer 30 napon keresztül rögzítette a fogyasztást. Ebből számoltam az éves fogyasztást.

Ha havi 50 kWh-át fogyaszt a hűtőd, és ezt 2%-os pontossággal méred meg, akkor havi +/-1 kWh, azaz 40 Ft lesz az eltérés.
Ha havi 50 kWh-át fogyaszt a hűtőd, és ezt 4%-os pontossággal méred meg, akkor havi +/-2 kWh, azaz 80 Ft lesz az eltérés.
Éves szinten kb. 500 forintos különbséget okozhat maximum a két műszer közötti eltérés.

Kb. 1,3%-os hibát okoz az, ha az éves fogyasztást úgy számolod, hogy a havi fogyasztás szorozva 12-vel. Például:
50 * 12 = 600 kWh
50 / 30 * 365 = 608,3 kWh
Ez kb. 332 Ft-os eltérést okozhat. Ami már összemérhető a fogyasztásmérők közötti eltéréssel (a fenti példa szerint).

Ha eddig nem derült volna ki: 40 Ft/kWh-ás árral számoltam.

Míves és rímes! - Ahogy Bruce Willis mondaná. ;)
Sajnos nem nyert!
Ha figyelmesen olvastál, akkor kiderült, hogy nem a hűtő éves fogyasztását mértem meg!
Az átlagos normál üzemi körülményekhez képest egy annál rosszabb, szélsőséges állapotban történt a mérés.
(Oda volt írva.)
Részletesen:
A normál hűtő rész felső polcán 8 fok az előírt hőmérséklet. Lejjebb alacsonyabb, mert gravitálunk. :)
A klímafokozat (16..32fok) felső értékét tekintsük a 100%-os teljesítményhez tartozó hőmérsékletnek!
A hőmérséklet külöbség ekkor 32-8=24 fok - ennek "áll ellen" a hőszigetelés. A hűtőgép meg a szigetelésen beszivárgott hőmennyiséget pumpálja ki.
Ha a mérést 35 fokon végeztem, az átszivárgó hőmennyiség (24+3)/24 ->112,5% teljesítményre van szükség.
(A mérést több mint 35 fokos környezetben végeztem.)

Ha ezt elhiszed, akkor máris átvertelek! :D

Ugyanis kis lakásainkban egyetlen perpetuum mobile található: a hűtőszekrény! A hatásfoka > 100%. Tudtad?

Ez úgy jön ki, hogy a befektetett elektromos energiánál nagyobb a munkavégzés, mert a hőcserélő kívülről kapja a "segítséget" a hűtéshez.

Szóval fogadjuk el a következőket:
- Nem az átlagos fogyasztást mértem, hanem a gyártó által megadott optimumon kívül, ahol
-- további fogyasztás lép fel
-- a hűtő körfolyamat hatásfoka romlik
- A fenti számításnál sokkal rosszabb a valós helyzet, mert a hűtő alsó részén 6 fokkal nagyobb a hőlépcső, a fagyasztónál meg további 20 fokkal nagyobb. De azért ott is (32+(-18)+3)/(32+(-18))=1,06, azaz 6% az eltávolítandó többlet hő.
A fentiek miatt, meg amennyivel a mért érték az átlagos fogyasztásnál nagyobb, a 2% mérési pontatlanság valószínűleg tökmindegy. (Tudományosan: elhanyagolható.)

Természetesen lila fingunk sincs a hűtő éves átlagos fogyasztásáról. Ezzel szemben van egy felső korlátunk, amiről belátható, hogy az egész éves fogyasztás ennél biztosan kisebb, hacsak nem jóval kisebb!

Még egy gondolat a rövid idejű mérésről. A hűtőgép szakaszos üzemű, ezért nagy hibát okozhat, ha a mérés két szélén van a bekapcsolt vagy kikapcsolt állapot. Gondosan ügyeltem arra, hogy egész periódust vegyek figyelembe, mert az nem csak 2% hibát okozott volna.

A fagyasztó rövidebb periódusokra kapcsol be, de sűrűbben.
Még azt is tudjuk, hogy a hütö és fagyasztó részek fogyasztásának aránya 1:1.

Az előző hozzászólásomnak két lényeges gondolata lett volna, de sajnos ezek egyikére sem reagáltál a válaszodban.

1. Egy apró eltérés a számítási módszerben nagyjából elviszi azt az előnyt, amit a mérőműszered pontosságával esetleg elértél. És akkor a pontosság, a mért érték, és a valós érték közötti kapcsolatról még nem is beszéltünk. Az már régen rossz, amikor a mérés nem „ideális” körülményeinek hatását számítással akarod korrigálni.

2. A hosszabb idejű méréssel egy rakás bizonytalanságot el tudtál volna „tüntetni”.
- Ha nincs otthon senki, akkor senki nem nyitogatja a hűtő ajtaját, tehát elvileg kevesebbet fogyaszt.
- Egy héten belül sem mindig egyforma a hűtőben tárolt áru mennyiségben. Van amikor kevesebb, van amikor több étel van benne. Ez is befolyásolja a fogyasztást.
- Az extrém magas hőmérséklet a mérési intervallum egy kis részében lett volna jelen, így nem kellene azzal foglalkozni, hogy az átlagosnál rosszabb körülmények között mértél.
- Minél többet mérsz, annál kevesebbet kell saccolni és számolni, így a számítási hibák esélye is kisebb lesz.

Nem, nem akarom korrigálni.
Töredelmesen beláttam, hogy nem tudjuk mennyit fogyaszt a hűtő.
Azt viszont nem sikerült megértened, hogy normál/átlagos esetben a mért értéknél lényegesen kevesebbet fogyaszt.
Biztosan hiányoztál az egyenőtlenségeknél. ;)
Ez most nem pontos példa lesz, de hátha megérted:
A hűtő átlagos üzeméhez képest olyan munkaponton mérünk, - ha az átlagos fogyasztás 100%, - ahol a hűtő 135%-ot fogyasz és a mérési hiba miatt +-20%.
Igaz -e hogy a 135+20>100 és a 135-20>100?
Biztosítható-e a fenti pontosság <2% pontosságú műszerrel rövid idejű mérés esetén?
Ha bármelyik kérdésre nem a válaszod, akkor gondold át!

Ha eddig beláttad, akkor meghatározhatunk egy minimális megtérülesi időt, aminél rövidebb időre nem gazdaságos a csere.

A fentiek miatt nem is akartam eltüntetni a bizonytalanságot. Hiszen minél rosszabbul mérek, annál inkább nekem kedvez. ;)

A biszonytalanságok:
- A hűtő ajtajának rövid idejű nyitása elhanyagolható, mivel a levegő felmelegítéséhez szükséges energia (ha jól emléxem, mert már vagy 44 éve tanultam) olyan 4 nagyságrenddel kevesebb, mint a vízé.
- A hütőben tárolt áru mennyiségétől a fogyasztás nem változik.
- Ha friss, hűtetlen árut raksz a hűtőbe, azt bizony le kell hűteni. Heti egy nagy piacnap esetén tényleg egy-két órát dolgozik a hűtő. Összevetve az egész hét időtartamával <2% - bele kell férnie az eredeti mérés többletébe. A fagyasztót meg ritkán nyitogatjuk.
Természetesen, ha naponta 30 fokos áruval újratöltöd az egész hűtőt az más. Én a bevált módszert alkalmazom: a meleg ételt vízzel lehűtöm, és úgy kerül a hűtőbe. (És dög vagyok, a vízfogyasztást nem adom hozzá a hűtő fogyasztásához, hiszen hűtőcsere esetén is így járnék el.) Ja, és ritkán főzünk.

Minél többet mérsz, annál kevesebbet kell saccolni és számolni, így a számítási hibák esélye is kisebb lesz.
Sokadszor: nem a pontos fogyasztás érdekelt. Ha a mérés pontossága sokkal jobb, mint a mérés "túlzása" - itt mondjuk +30-2% - akkor legfeljebb +28% ami biztos. És? Ettől nem lesz a 130-ból 80.

De a puding próbája... Úgy felcsigáztatok, hogy mindjárt bedugom a teljesítménymérőt! Tényleg régi az a mérés, amivel hencegek. A hűtő se lett fiatalabb. Valamelyikünk meg fog lepődni. :D

A poén: Délelőtt beszéltem egy ismerősömmel a piacon. Fiatalka Siemens hűtőjén végeztek eg 30 rugós javítást. Elszökött a gáz. Kapott egy Zanussi hőcserélőt! Nekem is Zanussi a hűtőm. ;)

"Fiatalka Siemens hűtőjén végeztek eg 30 rugós javítást. Elszökött a gáz. Kapott egy Zanussi hőcserélőt! Nekem is Zanussi a hűtőm."

Nagyjából ez az igen irritáló "érzés" jön át minden hozzászólásodból: amid éppen van, az a legjobb, mindenki más a végletekig hülye.

Ha egy 18 éves Siemens hűtőd lenne és az ismerősödnek egy fiatalka Zanussi vagy Neked lenne egy fiatalka Siemens és az ismerősödnek egy 18 éves Zanussi, akkor pont az ellenkezőjét írnád... nem azért, mert a Siemens vagy a Zanussi hűtőt objektív alapokon összehasonlítottad, hanem egy múltbeli döntésedet véded vehemensen és jelentős szubjektivitással.

Számomra egy mérés objektív. Fordítsuk meg a dolgot! Ha nem erre az irritáló érzésre figyelnél, még tanulnál is valamit. Kissé följebb valaki említett egy ugyanilyen típusú 24 éves példányt, ahol a nálam is problémás "gyenge láncszem", a termosztát nyiffant ki. Ez azért érdekes.
Légyszíves olvasd el az alábbi hozzászólásomat is!

"Ha nem erre az irritáló érzésre figyelnél, még tanulnál is valamit."

Én folyamatosan tanulok, mondjuk épp Tőled ebben a szálban nem sikerült semmi jót, a rosszat meg nem tanulom meg. Röviden: attól még a mérésed nem lesz se jó, se pontos, hogy próbálod magyarázkodni és racionalizálni.

Töröld a sztekket! Elmesélem röviden, előről.

Olvastam, hogy a "Hűtőket 8 vagy 10 évente gazdaságos lecserélni".
Éppen volt egy teljesítménymérőm.
Megmértem, hogy a fenti állítás igaz-e.

Az elvégzett mérés a fenti kérdés eldöntéséhez jó.
A mérés pontatlan!
Ennek ellenére az összes körülmény figyelembevételével a fenti kérdésre adott válasz megfelelő.


Úgy gondolom nem érted amit leírtam. Vagy csakazértsem akarod megérteni. Ez nem az én dolgom.
Csak annyit mondhatok, hogy igen kevésben különbözöl a főnökömtől. ;) (Ez most naaagy sértés akart lennni. :))
Egész véletlenül pár éve motordiagnosztikai műszerek tervezésével foglalkozom. A főnök leírja az egyes jellemzők mérésénél milyen az elvárt pontosság pl. 5%, 1% vagy 0,2%. Minden terméknél megkérdezi: Miért kell hitelesíteni? :D
A mérés és a mérőeszköz tervezésénél ugyanaz a folyamat, mint a hűtő mérése esetén. Az apró eltérés csak annyi, hogy az egyik esetben a hiba legyen <0,2%, míg a másik esetben >10év igen/nem. Ehhez kellő számú jellemzőt kell figyelembe venni, vagy megbecsülni és természetesen mérni.

Magyarázkodtam? Igen! Több évtizedes gyakorlattal már másképp mér az ember, mint a laborgyakorlaton. Saját magamnak is be kellett látni, hogy a becslés helyes volt!

De ne csüggedj! Megint kíváncsi lettem, a mérés zajlik. Ha már lesz értékelhető adat kirakom egy blogba.

Közben rögtön rájöttem mi az "igazi" fogyasztó. Az eredet 15W-os izzó. Ha kinyitom az ajtót többet melegít és fogyaszt, mint a beáramló meleg levegő. Itt az ideje kicserélni egy transzformátor nélküli tápra és 2db LED-re!

"Az elvégzett mérés a fenti kérdés eldöntéséhez jó."

Kiszedek kulcsszavakat a "mérési jegyzőkönyvedből":
- nem az éves fogyasztását mértem meg
- szélsőséges állapotban történt a mérés
- felső értékét tekintsük
- fogadjuk el a következőket
- lila fingunk sincs a hűtő éves átlagos fogyasztásáról
- belátható
- azt is tudjuk

Ez nem mérési jegyzőkönyv, ez nem reprodukálható mérés, ez lófasz tejszínhabbal sztaniol papíron, kérlek alássan. Minden más meg lekezelő magyarázkodás és alaptalan ötletelés, komolyan én szégyellem magam, hogy mérnöknek nevezed magad.

Csak nem gondolod, hogy ha magamnak megmérem az én hűtőmet, akkor mérési jegyzőkönyvet fogok készíteni. Indigóval! ;)
Nem csak tanárok, hanem számos esetben öreg mérnökök is tanítottak. Meséltek a háború utáni újjáépitésről. Akkor, amikor vasdarabokból rótták össze az ideiglenes hidakat, és a mérnök mutatta meg mit hova szerlejenek. A becslés, elhanyagolás, határértékek megítélése mind része a szakmának. Akkor is, a nincs ilyen gyakorlatod, és akkor is, ha nem érted.

A mérés reprodukálható:
- >=35 fok hőmérséklet.
- Legalább 4 óra mérés.
- A mért adatokat egész évre vetítve,
- ki kell számolni egy azonos képességű új hűtővel összehasonlítva a megtérülés idejét.

Én azt állítottam, hogy ennek alapján megkaptam a kérdésemre a választ. Szerinted lófasz. ;)
Nos, a teljesítménymérő ketyeg.
Mérek egy évet, addig nem is érdemes tovább okoskodni! A paraméterek adottak, keress egy 170/53 kétkompresszoros hűtőt, de elfogadhatom azt is, amit ajánlottál. Az összehasonlítást kidolgozzuk.
A teljesítménymérőnek van egy "Forecast" menüpontja, ahol azonnal számolja az éves költséget. Néha majd "leközlöm".

Ok, a fekete billentyűk hangosabbak.

??

„Úgy felcsigáztatok, hogy mindjárt bedugom a teljesítménymérőt! Tényleg régi az a mérés, amivel hencegek. A hűtő se lett fiatalabb. Valamelyikünk meg fog lepődni.”

Ezzel kellett volna kezdeni. Dugd be a teljesítménymérőt, és mérj egy hónapon keresztül. Utána térjünk vissza az eredményre.

Én biztosan nem fogok meglepődni, mert előzetesen semmilyen eredményt nem szoktam elvárni egy méréstől. Ha tudom, hogy mi lesz az eredmény, akkor pedig nem mérek.

Sok évvel ezelőtt tanultam: Előbb mérünk, utána megpróbáljuk megmagyarázni a mérési eredményt. Fordítva nincs értelme. Ha nem sikerül az eredményre magyarázatot találni, akkor végezzünk újabb méréséket. Ha az újabb mérések után sem tudjuk megmagyarázni az eredményt, akkor az elméleti tudásunk hiányos.

Be is dugtam.
Sőt találtam egy olyan mérést, ami több, mint 2 napig tartott.
Egész pontosan 2008.04.03 18:00-2008.04.05 18:00 között kiértékelve:
- Az éves fogyasztás 17898Ft
- Az egységár a jelenlegi 37,44Ft/kWh
- 100%-os üzem.
A korábban leírt szempontok szerint - 1/3 fagyasztó használatra átszámitva - 13,2 év megtérülést eredményez.
Megállapítom, hogy
- A korábbi becslés helyes: 17900 < 20900
- Az átlagos fogyasztás ennél nagyobb lehet, mert az április hónap nem túl meleg. ;)
- A mérés csütörtök-pénteki napon történt. A pénteki fogyasztás kicsit magasabb, mint a csütörtöki, mert akkor szoktam anyagot beszerezni.

További pontosítás: a műszer 1% pontosságú, bár nem hitelesített.

Sok évvel ezelőtt tanultam: Előbb mérünk, utána megpróbáljuk megmagyarázni a mérési eredményt.
Ezzel a kisiskolásoknak szánt okoskodással már rég beledőlhettem volna a jatagánomba. ;)
Úgy dolgozom, hogy kapok egy specifikációt és egy mérési tervet. Ehhez kell megfelelő anyagokat és mérési módszer választanom és megvalósítanom. Az a cél, hogy a specifikációban előírt mérési pontosságon belül dolgozzon a szerkezet. Nem csak egyszer, hanem a sorozatgyártásban előforduló hibákkal együtt, bármelyik legyártott példány ugyanazt a dolgot az előre megadott hibahatáron belül tudja megmérni. Persze a mérés része az adatábrázolás és számítási eljárás is, amely nem ronthatja le az eredményt.
Tehát, ha megfigyeled: nem mérek és okoskodok, hanem a megtervezett mérési folyamat és az abban használt eszközök adatai alapján egy felső korlátot határozok meg, aminél pontosabb és ismételhető lesz a mérés. Néha iterációs a folyamat, mert a választott eszköz túl drága. Ekkor el kell dönteni, hogy a pontosság rovására rakjunk-e be olcsóbbat.
Ebből annyit fogsz érzékelni, hogy veszel egy műszert, aminek odaírták a pontosságát és az üzemi tartományát.
Nekem viszont azt tanították, hogy először meg kell tudni becsülni a várható eredményt. Ha nem így teszel, akkor vagy elfüstöl a műszer, vagy a méréshatár töredékén inkább csak a zajt méred - aztán utólag magyarázhatod. ;) Éppen most "korszerűsítettem" (terveztem újra) egy olyan műszert, amit a nagytudású elődöm hasonló hozzáállással készített. A végtermék ára fele, a pontosssága 16x jobb. Nagyon gáz, ha valaki megvásárolja és "magyarázni" kell mit is mért. :D

Unalmasak vagytok. :)

Egy ~jól működő készüléket anyagilag kb. sosem kifizetődő lecserélni kizárólag az energiahatékonyság miatt, csak ha sokat van használva. Tök mindegy, hogy hűtő, izzó vagy autó. Szerintem ennyi.

:)

Nézd, itt van a nappaliban 5 darab 50 wattos halogén izzó, 300lm, 2000 óra élettartam, 600 forint darabja. Kicsit több fényre vágytam a nappaliban, szóval rendeltem ugyanilyen foglalatú öt darab 7 wattos LED világítótestet, 560lm, 25000 óra élettartam, 1500 forint darabja. A halogén izzó 2000 óra alatt kerül 23 ezer forintba, az új világítás 2000 óra után 10.300 forintba kerül... és ott van még potenciálisan 23000 üzemóra (~15 év), amely alatt 264,5 ezer forintot spórolok meg és ez csak egyetlen szoba világítása, naponta átlag 4 órát használom a világítást a nappaliban, fél év alatt megtérül és két év garancia van a termékre...

...ha gondolod, akkor odaadom ingyen a régi halogén izzókat (GU10 foglalatúak), fogyasszanak nálad energiát, ha már nem hajolsz le a garanciaidő alatt biztosan megtakarítható közel 30 ezer forintért. Hm?

És ugyanezt végig lehet számolni egy csomó dolog esetén... nem mindig az az ökologikus, ha nem cserélsz le egy terméket vagy technológiát.

Hiszek neked. Számomra a napi átlag négy óra világítás per helyiség már soknak számít. Biztos jó helyen lakom, azért alakult ki bennem ez a szubjektív képzet. Nálunk egyetlen lámpa világít naponta négy óránál hosszabban, és ott LED-es megoldás van izzó helyett. Szóval nem volt annyira frankó a bemondásod, csupán arról van szó, hogy számodra napi négy óra világítás nem sok.

Sok mindent végigszámoltam, azért írtam amit.

Hogy jön ide az ökológia? :)

:)

"Biztos jó helyen lakom, azért alakult ki bennem ez a szubjektív képzet."

Nézd, ha Magyarországon laksz, ahol nyolc hónapon át fél nyolc előtt megy le a nap, vagyis hétkor már sötét van annyira, hogy kell a fény és ha este tizenegyig fenn vagy, mint én és este héttől többnyire már otthon vagy, mint én, akkor nyolc hónapon át négy órát fogsz világítani, a többi hónapban is legalább két órát, mert kilenc után pár perccel már kell a világítás a leghosszabb napon is, plusz hétvégén még többet világítasz. Nem olyan sok az az átlag napi négy óra. :)

Ha valaki állandóan otthon van és a nappaliban éli az életét, akkor ez felmehet a duplájára is, ha az egyik családtag korán kel, a másik sokáig fenn van, akkor pláne.

Nálam a négy óra továbbra is a sok kategóriába esik, hiszen a legtöbb helyiségben jóval rövidebb ideig használjuk a világítást. Neked is ott érte meg váltani, ahol sokat használod a világítást, és ez összhangban van azzal, amit korábban írtam.

:)

"Nálam a négy óra továbbra is a sok kategóriába esik, hiszen a legtöbb helyiségben jóval rövidebb ideig használjuk a világítást."

Nyilván. De mint írtam volt, nagyjából 1000 óra alatt visszajön a LED világítás többlet ára, az pedig a budiban is csak öt év és akkor csak napi harminc perccel számoltam...

G9-es elfekvő izzóid nincsenek? :)
Mert nekem kéne vagy 4, a 28W-os halogén kerül 260 Ft-ba (ha nem elírás, mert az összes többi 520 Ft, 20-60W között), a LED pedig 1300 Ft. Ha napi átlag 10 perc felkapcsolt idővel számolok akkor az már túlzás, főleg hogy a 6 foglalat 2 körön van. Így nekem az jön ki, hogy 6 izzó árával számolva csak a fogyasztáson a kezdeti befektetés 17,4 év alatt jön be.

Persze itt már 6350 órás élettartam jön ki, ami valszeg túlzás a halogénre, de a LED-nél a huszonezer órára mi a garancia? Mert papíron persze örök élet meg egy kicsi, de ebben a gyártónak nincs biznisz.
És egyszer jöjjön egy olyan áramingadozás, ami a LED tápját kinyírja, akkor máris 8k a pótlás, míg a halogén lehet túléli...

Én erre azt szoktam mondani, hogy ha már csak egy kis helyen nem éri meg valami kicserélni, amit mindenhol máshol már kicseréltél, akkor már csak azért is érdemes kicserélni, hogy egyforma legyen a többivel, főleg, ha az a valami pár száz forintos költség.

Én meg azt szoktam mondani, hogy amit nem éri meg azt nem éri meg.
Párszáz Ft-tól kicsit szerintem több az 7800 - 1100 Ft (mert ugye 6-ból 2 halogén jó, és egy olyan helyre kellene költeni ahol alig használom, így spórolnék vele max. 350 Ft-ot évente. Nem éri meg.
Pláne hogy egyforma se lenne, mert G9, GU10, E27 és E14 is van, szóval őskáosz.

Amúgy a többi helyiségben egyből cseréltem mindent LED-re, mert ott használom is. (Kivéve ahol hasonlóan keveset használom _és_ nem tudtam leszedni a lámpabúrát, mert E27 LED "izzóm" van elfekvőben pár darab, szóval itt ingyen lett volna a csere.)

Egészen jól számolsz. ;)
Már tizenéve nem használok izzót.
Most egy kisebb lakásban lakom, amelynek a világitása
- 6x11W kompakt fénycső
- 4x20W kompakt fénycső (ezeket cserélni kell)
- 2x9W LED
- 20W halogén - ez csak egy pici asztali lámpa, nem is használom
- 10W LED - majd elfelejtettem a halacskát :)

Összesen 80%-a sincs a (régi) napplaidnak. ;)

A LED-re átállás folyamatos, de mint a Luca széke. Annyi eltéréssel, hogy 1500Ft-ból kb. 900lm és 30-50000 óra élettartamot fogok kihozni - bár kicsit macerásabban. A megtakarítás egyértelmű, de ebben az esetben meg kell lépni a beruházást. Sajnos a kompakt fénycsövek gyakran kevesebbet bírnak ki mint egy izzólámpa! Már nagyon meguntam.

Amit mindenféle számítás nélkül is tudok: a villanyt több mint 50% arányban a számítógépek fogyasztják. Ebben benne van, ha a tévé helyett számítógépről nézünk filmet. No, meg 2004 óta otthon dolgozok, gyakran éjszaka is. Ami még szóba jöhet, az a mosógép, de az nem eszik olyan sokat. (energia és víztakarékos)

Bevallom, fogalmam sincs, mit látok.

:)

Rájöttem! :D
Szar ügy.

A Philips Hue-nak kell egy bridge, bár szerintem ez minden normálisabb okoslámpás rendszernél így van, mert nem WiFi-t használnak. Bár olvastam Bluetoothos modellekről. A kapcsolókról folyó értekezésről annyit, hogy forgalmaznak "okoskapcsolókat" melyekkel az okoslámpák kapcsolhatóak. A Philipsnél ez ráadásul lehet teljesen beépített áramforrás nélküli, mert a kapcsoló a megnyomásával generált árammal működik. Előnye, hogy tetszőlegesen elhelyezhető, illetve konfigurálható, hogy mely lámpák reagáljanak a kapcsolására. Hátránya, hogy drága.
A Philips Hue távirányítható OpenHAB és Home Assistant alól is, van API és SDK(http://www.developers.meethue.com), tehát jó alapja egy okos otthonnak. A Hue bridge-el elvileg bármilyen ZigBee eszköz vezérelhető, bár a Philips eljátszotta egyszer, hogy csak a saját és a haverok (Friends of Hue) eszközét lehetett elérni, de akkora volt a felhasználók részéről a felzúdulás, hogy meghátráltak.

Ave, Saabi.

A Philips Hue fizikai kapcsolóinak a másik hátránya az áron kívül, hogy az egyiknek csak témaválasztás/off, a másiknak csak on/off/dimm funkciója van (egy db TAP switch önmagában vagy 80 frank volt, értékeltem volna, ha tud fényerőt változtatni. amikor vettem a dimm kapcsoló még nem létezett, csak appból lehetett fényerőt állítani). Egyébként szeretem, egyre jobb a saját appja, fejleszteni is könnyű rá (nem sokat foglalkoztam vele, de jónak tűnt az SDK/API), van millió app hozzá és támogatja az ébresztőóra alkalmazás amit használok :)

sonoff / slampher ?
--
Gábriel Ákos
http://ixenit.com

Hopp sorry, nem ide

Nem egészen értem, hogy mire vágysz, de ha azt gondolod, hogy egy átalakítás nélkül, normál 220-as izzófoglalatban használható valami tud jó lenni, akkor nem érted a lényegi műszaki problémát: nem létezik olyan technológia, ami 220-ról képes üzemelni, elfér akkora helyen, mint egy normál izzó, és műszakilag rendben van. Akkora helyre egész egyszerűen nem fér el semmi elektronika normálisan (érsd: tudjon hűlni, ne dögöljön meg benne az elkó pár év használat után), elektronika nélkül meg max. az izzószálás égő tud menni, ami azért manapság már eléggé elavult dolog.

Ezzel mit szerettél volna? Nem látom, hogy a termékre a meghirdetett élettartamának megfelelő garanciát vállalna a kedves gyártó... "Vedd meg paraszt, aztán majd vagy bírja, vagy nem."

Valoban nincs...
De nem egetvero koltseg - nezd ez kb 7k HUf forintnak megfelelo dolog, ha egy evig megy, de szerintem tovabb is, akkor gyakorlatilag havi 500+ HUF-ert van egy intelligens eszkozod... A hazautomatizalas draga moka es lehet valasztani az olcso es garancia nelkuli de mukodik, vagy meregdraga es akkor rohannak javitani opciok kozott... A fenti sztem egy korrekt kozeput...

Sziasztok.

Kerdeztek masik topikban is hogy mondjam el mik a tapasztalataim hogyan van nalam megvalositva a hazautomatika, hat ime egy rovid leiras.

Sokat foglakoztam es keszulodtem a temara a felujitas elott, nem szerettem volna mokolt es innen-onnan osszerakott alkatreszekbol dolgozni - igyekeztem a standardizalt protokollokat, megoldasokat alkalmazni amennyire lehetett...

Protokollban tudomasom szerint a piacon tobb fo szereplo van (enOcean, X10, Z-Wave, LightWave stb...) Az X10 mar kicsit korosodik, tul sok kabelezest kivan, Lightwave nem elegge jo - nincs visszzajelzese, aknowlegdment, sok esetben statuszinfo, nem nekem valo. Az enOceant egy kicsit egzotikusnak talatam es nehezkesnek - tul sok szakertelmet kivavonak a megvalositast. En a Z-Wave mellett tettem le a voksomat az alabbiak miatt: Nagy elterjedtseg, sok gyarto, Mesh Network (nem nagyon van black spot a radioknak), korrekt visszajelzes, aknowledgement, status info, nyilt protokoll legalabb 6-8 vezerlorol tudok.

Miutan a protokoll megvolt jottek a jatekszerek.

Az alaktreszek meg kell mondanom nem olcsok - soot, de ez egyebkent is egy penzigenyes szorakozas :)

A kapcsolok moge akcios aron bevasaroltam egy csomo Qubino termeket (Dimmerek, switchek, rolo allitok, stb...) http://www.vesternet.com/smart-home/technologies/z-wave/qubino

Minden kapcsolo moge beepitesre kerult egy kisebb gyufasdoboz meretu eszkoz ami az intelligenciat adja. Innen kezdve a kapcsolo allapotatol fuggetlenul megy a vezerles - a tulajdonkeppeni aramkort a Qubino eszkoz szakitja meg vagy zarja, es ez vezerelheto a hagyomanyos fali kapcsoloval ami moge be van epitve, vagy radion a ZWave protokollal. Az aramkor allapota mindig lekerdezheto. Van par Fibaro eszkozom is...

Futesvezerlesre a HomeMatic eszkozoket hasznalom (6 darab homeros radiatorcsap, 5 Homematic Rele a padlofutes vezerlesre, 2db HomeMatic Termosztat)

Van ezen kivul egy Aeonlabs ZWave USB eszkozom a HP G8 microserveren futo virtualis vezerlomre dugva.

Vezerlesre szinten kismillio szotware-s es hardweres megoldas letezik (Domoticz, Homematic, Vera stb)

Az en valasztasom az FHEM projetre esett - teljesen nyilt forrasu, perl-alapu majdnem minden eszkozre letezo pluginnal (LG,Samsung TV-k, Onkyo, Denon stb erositok, Kodi, Zwave, Riasztok, X10, stb) http://fhem.de/fhem.html

Miutan az eszkozok beepitesre kerultek (0 vezeteket kellett huzni a kapcsolokhoz, de az egyszeru volt) es betanitottam a halozatot es az USB sticket, elkezdtem a logikat az FHEM-ben.

Az FHEM integralva van a riasztommal is igy mindig lathato az aktulais zona allapota (ajto, ablak, mozgaserzekelo stb - 48 zona)

A jelenlegi allapot ott tart hogy a futes automatizalt olyan szinten hogy pl ha az ablakok ki vannak nyitva (riaszto) es az adott szobaban megy a futes akkor 3 perc utan lezarja az adott radiatort, hogy ne futsem az utcat ha szelloztetek.

A folyoso es furdoszoba lampa ejszaka a riasztobol jovo mozgaserzekelore dimmelt fennyel 20%-ra kapcsol. Este az agybol - van egy dedikalt zwave kapcsolom egy gombnyomasra megy minden lampa aludni es a riaszto Stay-Armed - periferikus vedelemre, de szol ha valamelyik ablak nyitva maradt.

Ha este erek haza sotetben es nyilik a garazsajto kapcsol a garazsvilagites es 3 perc utan ha nincs mozgas lekapcsol, ha van akkor ujraindul a szamlalo... Eloszobaba belepeskor szinten.

A lakasban a TV musor a szinten Microserveren futo TVHeadened/Plex mediaserverrol jon, minden TV-re Amazon Fire TV kodival van kotve (regebb Raspi Pi volt, de azon nem tudok Netflix-et, amazon-Prime-ot es egyeb DRM-es cuccot hasznalni ugy hogy maradtak a Fire TV stickek - Olcsok mint a Pi es Kodi is megy veluk.

Lakasban van 5 kici-occo kinai tablet ami csak a hazautamatikat potyogteti ha kell (multimedia vezerles, vilagitas, futes)

Egyeb aprosagok, hogy ha beriaszt a riaszto akkor felkapcsolnak a lampak es a TV-k egy elore felvett AVI-t kezdenek lejatszani :) Ez meg nem kerult kiprobalasra de jol szorakoztam amikor kitalaltam :)

A kapcsolok moge epult relek es switchek ezenkivol a fogyasztast is merik igy vegtelenul pontos, szobara leboltott fogyasztasi statisztikam is van mellesleg...

Ha megszolal a bejarti kapucsengo akkor a Kodi megallitja az aktualis musort es az elso kamera kepet Picture-in-Picture-ban kirakja a TV-re.

Van nehany okosegom is mert pl ahol sima ZWave rele van ott meg a fenyerot az egobol szabalyozom.

A fentiekben az alkatreszeken kivul csak az en idom van benne es leven hogy nyilt semmi gondot nem jelent okositgatni es ujabb dolgokat belerakni (a parom szerint tiszta hujeseg az egesz, de nagyon hamar megszokja es hasznalja az uj feature-oket, sot mar volt eset ra hogy amiatt volt bosszus ha nem ment valami - pedig akkor csak a regi - okositas elotti helyzetbe kerult vissza)...

Ez egy elég korrekt leírása egy elég hightech rendszernek :) Mennyi időd (a pénzt meg se merem kérdezni) ment erre rá?
Jó home projekt. Minden értelemben :)

--
TH

Ez egy futo projekt ...

Egy csomo minden megvolt elozetesen - TVheadend, mediaserver, kodi. A kamerarendszert mindettol fuggetlenul ki akartam epiteni - szintugy a riasztot - szoval azok a koltsegek benne voltak... Mivel futeskorszerusites volt a radiatorok es a radiatorcsapok szinten le lettek cserelve, es innen tovabb csak az en dontesem volt hogy h a buta tekeros helyett az intelligenset pakoltam fel... A riasztoban benne van a LAN kapcsolat, a modernebb futeseknel mar a kazanok, vezerlok is LAN kepesek. Ami extra moka volt ebben az egeszben a ZWAVE switchek, dimmerek es redonykapcsolok - asszem olyan 20-25 kerult beepitesre.

A tobbi az FHEM vezerlesen mulik amit pont a nyitattsaga miatt valasztottam es allandoan butykolok, van egy kis test installom es kiprobalok rajta dolgokat (dummy kapcsolokkal, eszkozokkel) aztan ha jok akkor mennek PROD-ba :)

A gyari vezerlok sok esetben bar egyszerubb katintos megoldasuak viszonylag keves protokolt es eszkozt ismernek es nem kepesek ennyifele dologgal elbeszelgetni...

Igazabol az alap kiepites - Riaszto - ugyis kell - kb 5-6nap - szakember szerelte a terveim alapjan. Kamerarendszer - CAT6e kabelezes utan mar az is az enyem volt...

Szoval - halozatepies, riaszto kabelezes (ezek igyis-igyis kelletek) illetve 20-25 kis bizbasz beepitese a kapcsolokba - kb 2 het munka igyis ugyis. Utana az alap logika olyan 6-8 ora konfigolassal kerult bele az FHEM-be, es hat persze azota is tart :) - Backupok, tavoli eleres olyan szinten hogy raspberry PI-re kuldott SMS-re tudjam Power-Cycle-zni a tuzfalat es a switchet. Ha e ketto el akkor a Microservert mar ILO-bol latom... Az SMS moka uj talalmany - volt mar ra pelda hogy a PFSense-t megnyakkantotttam kicsit csak az a baj hogy 3 ora repuloutra voltam tole...

Osszedva sok penz es ido, de ezek mind-mind kolonallo dolgok amiket igyis ugyis beepitettem volna de igy kis (fraszt - sok :) ) idobefektetessel integraltam ...

Az anyagiakat nem tudom konkretan erre lebontani - riaszto, kamerak, futes, kapcsolok, amazon fire-TV, microserver, NFC tagek, VOIP kapucsengo stb... Meg a idom de mind mondtam nekem ez hobby :)

Nem félsz, hogy a lakás egyszer öntudatára ébred, és kizár a lakásból? :D

Nem, mert számítógépekkel foglalkozó, értelmes ember tudja, hogy ez hülyeség.

Ave, Saabi.

számítógépekkel foglalkozó emberek szokták tudni, hogy a kettőspontnagydé-vel végződő kérdés nem komoly. ;)

Jogos, a smiley-n átfutottam, sorry...

Ajánlom Stanislaw Lem: 137 másodperc című novelláját. Jó pár évvel az internet előtt jelent meg!

Kinyitom az ajtot, kihuzom az egesz hobelevancot az UPS-bol es felkapcsolom hagyomanyos modon a villanyt... A lenyege hogy minden "backwards compatible" vagyis ugy intelligens hogy megmarad a hagyomanyos kezelhetoseg... Szoval nem felek ;)