Raspberry Pi == programozás mindenkinek?

Egyértelmű, hogy a létező geek társadalomnak miért vonzó a Raspberry Pi: olcsó, kisméretű, széleskörűen hackelhető platform. De a Raspberry Pi alapítvány víziója ennél grandiózusabb: egy olyan, könnyen elérhető platformot szeretnének létrehozni, amely széles tömegek számára teszi lehetővé a programozás élményének megtapasztalását. A téma részletesen felboncolva, egy ex-bölcsész tollából itt olvasható.

Hozzászólások

"Az internet egyik legfontosabb vívmánya a tudás és az információ önkéntes megosztása."
"Növelik önrendelkezési lehetőségeinket. Szabadon választhatunk közösséget magunknak"

jaja. sokan választják pl. az "én-nem-tudtam-hogy-vírusos-a-gépem-és-hogy-spameket-küld" társadalmi csoportot.
Az információt tulajdonképpen megoszták, méghozzá önkéntesen... Végül is ők klikkeltek rá, nem?
Felelősség az nincs, de milyen jó, hogy nem kell érteni hozzá.

Több gondom is van ezzel a dologgal.

1. Minek hozzá Rasberry Pi?

2. Teljesen téves az az állítás (még ha maga Steve Jobs mondta is), hogy mindenki alkalmas a programozás elsajátítására.

3. A cikkíró teljesen félreértelmezi azt a jelenséget, mely szerint az informatikus szakokon folyamatosan csökken a ponthatár.

---
Science for fun...

2. Én ezt egyszer máshol (itt a HUP-on) már kifejtettem a programozással kapcsolatban, de akkor se arattam vele osztatlan sikert. A lényeg, hogy saját oktatási tapasztalataim alapján programozónak születni is kell, nem elég akarni. Az emberek egy részében nincs meg az algoritmikus gondolkodás képessége, ami azonban a köznapi életben nem feltűnő, mert számos ember esetében a legösszetettebb algoritmus, amivel valaha találkozik a mikrosütő vagy a mosógép "beprogramozása".

3. A zuhanó ponthatárok szerintem két dologgal magyarázhatók:

a; Az egyetemek fejpénzt kapnak, így nincs az az idióta, akit föl ne vennének. Aztán persze az illető ki fog bukni, vagy rossz esetben nagyon-nagyon lassan tényleg megszerzi a diplomát, de akárhogy is, az egyetemnek ez anyagilag hasznos lesz.

b; Maga az informatika mint szakma az idők során rétegzetté vált, így "elférnek" benne félművelt emberek is. Ma az a kijelentés, mely szerint valaki "informatikus" tulajdonképpen nem jelent semmit, ha nem teszi hozzá, hogy ezen belül mihez és mennyire ért. Összehasonlításként egy orvos azért mindig orvos, ha szemész, ha belgyógyász. Ott van valami nagy közös alap. Közös alap persze az informatikában is van, csak sokkal-sokkal kisebb. Ezért van az, hogy a SOTE ponthatára soha nem fogja megközelíteni az infószakokét. Legalábbis remélem...

---
Science for fun...

2 - máshogy látom, de tudom miért látod így, és elismerem tényként, hogy a jelen állapot így van, azt viszont nem, hogy ez születési kérdés

3 - ok, fejpénz, ezzel 100% egyet értek, de ez kb. akkor indult be, amikor a társadalom hülyítésével párhuzamosan benyomták a köztudatba, hogy "diploma nélkül semmit nem érsz"

Egyébként a Raspberry egyik nagy előnye a frankó GPIO csatlakozója. Ez az, ami a mai PC-ken, laptopokon sokunknak hiányzik.

Raspberry-n I2C, SPI, logikai RS232 és egyszerű GPIO jelvezetékek tömkelege van. Ez igen egyszerűen kapcsolgatható akár shellből (echo 1 > /sys/class/gpio/...), akár programozási nyelvekhez adott API-ból. Hogy csak egyet említsek: https://pypi.python.org/pypi/RPi.GPIO
Raspbian disztribúciónak is része és egyszerű használni.

A szabványos 1 raszteres tüskesorára kétsoros foglalattal akár próbaNYÁK-ra épített kisáramkör is ráilleszthető. Mindezek (próbaNYÁK, tüskesor, alkatrészek) elektronikai boltban megkaphatók, és már indulhat is a külső, kézzelfogható elektronika vezérlését lehetővé tevő játék.