Kiadja az MS az Office-t Linuxra?!

HUP cikkturkáló

Microsoft Considering A Linux Version Of Office In 2014

"Now this is a watershed moment — Microsoft is looking at offering a Linux version of Office in 2014..."

  • 14455 megtekintés

( carlcolt | 2013. 02. 07., cs – 20:38 )

"Microsoft has never offered a Linux version of its software."

MS SQL driver? Skype (4)?

Ez, de benne van a linux kernelben is, kb 2.6.32 ota, nem kell letolteni kulon. Nekem pl Debian Squeeze ala semmit sem kellett telepiteni, viszont tervezem egy backport kernel felrakasat, mert abban van a legfrissebb, Hyper-V Server 2012-hez valo integration services.

--
"Never trust a computer you can't lift."

( numen v | 2013. 02. 07., cs – 21:47 )

Ezt is Steamről lehet majd megvenni? :D

int getRandomNumber() { return 4; }  // ← aláírás
//szabályos kockadobással választva. garantáltan véletlenszerű.  xkcd

( persicsb | 2013. 02. 07., cs – 21:51 )

Legalabb lesz Linuxra is normalis szovegszerkeszto es tablazatkezelo.

Ez jó volt.. majdnem azt hittem komolyan mondod :D

Egyébként szerintem a LibreOfficeval semmi gond nincs. Az elődjével kezdtem anno 12 éve már és máig sose volt komoly problémám vele. Az MS féle officeval mindig többet szenvedtem annak a nyűgjei miatt. Persze, minden megszokás kérdése, nekem pl az MS officeféle irodai programok kényelmetlennek és "butának" hatnak a Libre után, még ha (elvileg) utóbbi többet is tud.

----
Dropbox tár: https://www.dropbox.com/referrals/NTY1ODc5OTQ5

Igazából azért fikázzátok az MS Office-t mert csak az alap feature-öket használtátok. Kíváncsi lennék, hogy az OO Spreadsheet mit kezd mondjuk 12 millió sornyi adattal. Nem tárolni kell, hanem szűrögetni benne. Ja és férjen el 20-25 MB-ban.

-----------
"640GB sokmindenre elég"

Tegnap egyik kolega panaszkodott, hogy egy kicsi excel táblából nem tud kitörölni 4 oszlopot... Mondom nézzük már meg, mekkora az a táblázat.
CTRL+End erre 1064xxx sor és QQA oszlop.. kevés az erőforrás... Mondom így nem is csoda. Ja, és nem alap vason szórakozva. I3+4G ram...

Lehet játszani a metforákkal, viszont az Excel az egy kifejezetten pro tool és a PowerPivot az csak egy dolog. Olyan többdimenziós kimutatásokat kattingatsz benne össze, hogy csak na, 0 MDX tudással. Mellesleg olyan statisztikai pluginok vannak hozzá, hogy lefosod a bokád.
Volt egy előadás (direkt nem írom le, hogy Microsoft-os, mert akkor rögtön mindenki lehülyézne), Excel 2010-ben többmillió soron scrollozott végig az előadó akadás nélkül egy low-end laptopon, majd bezárva lekérte a fájl méretét: 25 MB. Fogj egy XLSX fájlt, nevezd át zip-re, csomagold ki, majd az eredményt nyitsd meg Visual Studioban (de inkább Business Intelligence Development Studio-ban) és láss skodát :)

-----------
"640GB sokmindenre elég"

Anno volt olyan, hogy CubeCalc. alapvetően szimpla táblázatkezelő, de több dimenziós "kockákat" lehetett vele kezelni, számoltatni, etc. Attól, hogy egy alapvetően táblázatkezelőbe beraknak újabb adatkezelési/adatmanipulációs funkciókat, az nem gond. A gond ott van, hogy a bloatware kategóriához tartanak ezzel. Tökéletesen illik rá a mondás, hogy a funkciók 90%-át a felhasználók 90%-a nem fogja sohasem használni - marketing-vezérelt fejlesztés.
Többmillió soron simán lehet scrollozni - nem számított adatokon pláne - ha a teljes fájl belefér a cache-be. Az, hogy az office (MS és Libre/Open egyaránt) fájlok tömörített cuccok, az nem új dolog - anno az MS régi formátumaiban meg a FAT12 "köszönt vissza", igaz, akkor még tömörítés nélkül.

Nem baj, hogy nem érted. Az a 25M, de az egész kicsomagolt adatkupac elfér a memóriában, memóriából számokat megjeleníteni meg nem az a nagyon hűdenehéz kunszt. Pláne, ha a megjelenített oszlopokban egy fia számolt mező sincs.
Egy DB-lekérdezés az lassabb lesz, ez igaz, csak azt tetszik elfelejteni, hogy ott jóval több rétegen megy keresztül az adat - cserében viszont többen, többféle elemzést, lekérdezést is csinálhatnak vele.

Ez oké, de a CubeCalc-os megjegyzésed óta megint ott tartunk, mint egy másik szálon, hogy offtopic az egész vita. Lehet, hogy Te azt mondod, hogy nem nagy kunszt a PowerPivot, de szerintem (és még sokak szerint) egy nagyszerű találmány, főleg az örül neki, akinek offline módban kell tudni adatot megjeleníteni és prezentálni. Tudsz on the fly aggregelni, drill down-t nyomni, kifejteni egyes tételeket. Azt, hogy ezt nem számolja 12 billiószor újra, hanem eleve aggregálva tárolja, az a technológiához tartozik. Ja és mellesleg nem kerül annyiba, mint egy adatbányász eszköz. Mindegy, nem tépem tovább a számat (a billentyűzetemet). A CubeCalc-os progi licenszdíját idebiggyeszthetnéd mindenesetre.

-----------
"640GB sokmindenre elég"

Mutatványnak szép, ha dolgozni is akarsz akkor SQL szerver amit SPSS vagy SAS kérdez le és számol, esetleg Cognos.
---------------------------------------------------------------------------
Környezetvédelmi nyilatkozat: Ez a hozzászólás kizárólag reciklált elektronok felhasználásával íródott.

Tudsz olvasni is, vagy csak random ontod magadból a tudást? Arról volt szó, hogy a LibreOffice egyenértékű az MS Officeszal illetve, hogy mindkettő sz@r vagy csak az MS Office. Rávilágítottam, hogy az Excelnek vannak olyan feature-ei, amelyek LibreOffice-ban nincsenek meg pl a PowerPivot. Erre Te lefikázod, hogy az fos az SPSS/SAS/Cognos-hoz képest, holott eleve nem egy kategória a kettő (azaz 4). Kicsit úgy érzem, hogy Te azt hiszed, hogy tuningolt Trabival akarok indulni a Forma-1-ben, pedig nem erről van szó. Gondolom Te SPSS-t adnál mindenkinek, akinek kimutatásokat kell gyártani egy SSAS kockából...nice...atombombával verébre.

-----------
"640GB sokmindenre elég"

Excel 2007-hez telepíthető volt, Excel 2010-ben integrálták. Fejből mondtam, úgyhogy lehet, hogy hülyeség. Mellesleg ez csak 1 azaz egy darab példa volt a sok közül az Excel hasznos plugin-jeire. Ettől jobban nem tudom elmagyarázni.

-----------
"640GB sokmindenre elég"

Bocs, úgy tűnt, hogy már nem az alapkérdésről van szó, hanem az EXCEL van kikiáltva a számítástechnika csúcsának-- és nem csak a Te hozzászólásodban. Amúgy nem adnék SPSS-t mindenkinek, sőt az Excel/Calc tényleg bőven sok a felhasználók 90% -nak.
---------------------------------------------------------------------------
Környezetvédelmi nyilatkozat: Ez a hozzászólás kizárólag reciklált elektronok felhasználásával íródott.

Aham. Tehát mert az mso/excellel bizonyos munkakörökben 10+ millió soros táblázatokkal dolgoznak, ezért az ms office szuper jó. A libreoffice meg nagyon szar -még helyet foglalni sem jó a vinyón-, mert ezt nem tudja. Végülis van benne logika. Gondolom otthon te is 12 millió soros táblázatokkal hobbiexcelezel, és közben egy-egy combosabb szűrés után hangosan felnevetsz, ha eszedbe jut a szánalmas libreoffice. Jól látom?

Azért arra kíváncsi lennék, hogy az mso felhasználók hány százaléka használja ilyen komoly célra az excelt. És hány % az, akinek még egy wordpad vagy abiword is elég lenne magában a napi 5db feljegyzés elkészítéséhez (természetesen korábban lementett "sablon" átírásával), nemhogy egy libreoffice. Az excelt meg pontosan csak arra használja, hogy helyet foglaljon a gépén. A powerpoint meg a vicces (esetleg xxx) pps fájlok nézegetéséhez kell (meg a gyártásukhoz persze).

Részemről 12 éve openoffice-t használok, mondhatjuk hogy problémamentesen. Tipikus átlag home/home-office felhasználóként mindent el tudok vele végezni, amire szükségem van munkához és privát dolgokhoz (egyszer sem volt szükségem 12 millió soros táblázat kezelésére). Nem mondom hogy mindenhova és mindenkinek elég, mert nem. De az ellenkezője legalább ekkora hülyeség..

Ahogy a kolléganőm szokta mondani: magassarkú cipővel is lehet szöget beverni, de kényelmetlen...
---------------------------------------------------------------------------
Környezetvédelmi nyilatkozat: Ez a hozzászólás kizárólag reciklált elektronok felhasználásával íródott.

És hiába a nagy ISO/ECMA szabványosítás, még mindig ott tartunk, hogy ODF-et csak az Open/LibreOffice olvas rendesen, OOXML-t pedig csak az MS Office. Az utóbbinál a LibreOffice teljes táblázatokat tüntet el (igen, reportolom majd, ha van rá időm).

Így megette a fene a gyártófüggetlen szabványt.

Funkcionalitasaban nincs gond, de meg mindig ugyanolyan kenyelmetlen hasznalni. Ha nullarol kezdem el tanulni, szinte semmi nincs keznel, mig peldaul a ribbonos felulet pont azzal lepett meg a kezdeti idegenkedes utan, hogy 3 kattintas utan mindent megtalaltam benne, anelkul, hogy menukben kellett volna csaszkalnom. Sok cucc kepes volt egybol preview-et mutatni, hogy hogy fog kinezni a doksi/tabla a gomb megnyomasa utan.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

Persze a bohóckodáshoz, meg a családi költségvetés összerakásához jó, egyébként amikor az ember komolyabb irodai környezetbe kerül, és makrók, céges fejlécek, kombipanelek vannak a doksikban, az egész Libre*/Open*/akármioffice-t el lehet felejteni.
--
"Always code as if the guy who ends up maintaining your code will be a violent psychopath who knows where you live." John F. Woods 

Get dropbox account now!

Számomra a Word a mai napig egy "levelezőrendszer": max 1-2 oldalas levelek, és most már kis igényű technikai dokumentumok megfogalmazására. Aki nem ért egyet az gondoljon bele olyanokba, hogy mondjuk kémiai vegyjeleket kellene sűrűn írogatni bele, vagy matematikai képleteket, vagy mondjuk kiszerkeszteni egy memóriatérképet... stb. az a bizonyos sajtreszelő! De akkor is előkerül a sajtreszelő, ha kiadványszerkesztőnek nézi valaki és két-három hasáb, képek, képaláírások (persze ezek egy egységben kezelve)...
Semmi bajom nem lenne azzal, hogy nem alkalmas ezekre a feladatokra a Word, de sajnos sokan azt hiszik, hogy erre is alkalmas és megy a szopás vele.

A táblázatkezelés teljesen más téma.

A Word, (és legfőképpen a LibreOffice) alkalmas bonyolult kiadványokra, csak tudni kell használni. Tudni kell templatet készíteni, jól beállított stíluskészlettel, és utána tudni kell a stílusokkal formázni, nem pedig közvetlenül.

A LibreOffice ebben egy picit jobb, sokkal áttekinthetőbb, masszívabb a stíluskezelése, különveszi a bekezdés és karakterstílusokat, vagy szépen hierarchikusan képes megjeleníteni az egymáson alapuló stílusokat.

A matematikai képletek egy elég speciális alkalmazás, arra valóban a LaTEX az ideális.

Ami miatt a kiadványszerkesztéshez értők utálják, az az, hogy hozzá nem értő emberek képesek szóközzel sorközépre igazított, Wordartokkal telerondított dokumentumokat kiizzadni.

Ossze tudok benne rakni kiadvanyokat != kiadvanyszerkeszto. A ketto ket kulon szoftver. Markdownban is ossze tudok rakni kiadvanyokat, megsem lesz sosem markdown alapu kiadvanyszerkeszto, mert nem erre valo.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

De pont azert hasznalsz markdown-t, mert minimalis erofeszitessel igenyes dokumentaciot tudsz kesziteni. Erre alkalmas a LO/Word is, azzal a kulonbseggel, hogy beillesztett Excel tablazatos/grafikonos, screenshotos dokumentumot wordben egyszerubb eloallitani.

Nem kiadvanyszerkeszto, de a celnak megfelel, mint ahogy az Excel sem adatbaziskezelo, de en mondjuk 100 szerver adatainak tarolasara tudom hasznalni, es erre meg egy MSAccess adatbazis osszerakasa sem lenne erdemes.

Attól, hogy stílusokat tudsz definiálni, még nem lesz kiadványszerkesztésre alkalmas.
Mondjuk a staroffice/openoffice.org/libreoffice mindig is jobban odafigyelt arra, hogy TIPOGRÁFIA helyesen is lehessen vele dolgozni. Nem egyszer futottam bele abba, hogy kezembe vettem egy könyvet a könyvesboltban és megmondtam róla, hogy Worddel készült:
- tipográfiailag teljesen igénytelen és hibás margók, bekezdés távolságok stb
- kerning teljes hiánya
- ligatúrák teljes hiánya
- igénytelen fontkészlet választás és a fontok hibás renderelése
- hamis félkövér, dőlt, kiskapitális

Ezek nem profi elvárások, ezek csak egyszerűen elvárások ha kiadványszerkesztésről van szó. És ha valaki odáig megy, hogy kiad egy könyvet (ami azért nem olcsó), akkor miért sajnál egy kis pénzt arra, hogy egy szakember megcsinálja rendesen mondjuk egy QuarkXPress-szel? És itt jön az egyik gondom: egyrészt, mert nem ért hozzá, nulla a szépérzéke, nem lát és azt hiszi, hogy a Word képes rá. másrészt meg azért, mert "skót".

Na ja... Egy-egy könyvről szinte ordít, hogy azt mivel, hogyan, mennyire igényesen/igénytelenül/sóher módra tördelték. Bár sok esetben ki sem kell nyitni, hogy megmondjam, gagyi az egész - elég megemelni. Olcsó hulladék minőségű papíron, alapból túlhajtott laptükörrel (minimálisnál is kisebb margókkal), ráadásul gutter nélkül, de ragasztókötéssel ontják a "könyveket" egyes kiadók...
Szerencsére azért vannak kivételek - igaz, azoknak a könyveknek meg is kérik az árát.

Az igénytelen tipográfia nem a szoftver hibája, Writer és Word alatt is lehet szart csinálni.
Ugyanígy a ligatúrák, a kiskapitális és az igénytelen fontkészlet (a hamis kurzív, félkövér és kiskapitális is arra vezethető vissza, hogy a user igénytelen, és nem a szoftver).
Bár utóbbi esetben a szoftvernek meg kellene tiltani a kurzív/félkövér betű használatát, ha az nincs telepítve, és ne próbálja meg emulálni.

Ez egyáltalán nem Word-specifikus probléma, hanem felhasználói igénytelenségé. Én amúgy pont a hiányos fontkészletek miatt szoktam sűrűn Linux alatt készült igénytelen dokumentumokkal találkozni.

Linux libertine, Linux biolinum messze az élmezőny elején. Emellett persze léteznek még igényes és széles karakterkészlet-tartományt tartalmazó fontok és foncsaládok ingyenesen, de elég nehézkes összeszedni egy minden igényt kielégítő csomagot, ez tény. Pl. az openfontlibrary.org egy jó kezdeményezés, és most már egész jól lehet rajta böngészni és keresni is, de még messze nem kényelmes, és a "közepesen laikus" user nem fog vele megküzdeni.

En sem szoktam ezzel kulonosebben kuzdeni amugy, inkabb csak a kivancsisag vezet. A rendszereim default fontkeszlettel mennek, egyedul a monospace fontnak rakom fel a Microsoft Consolas fontjat - mert terminalban ez mutat a legjobban.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

A Word az uj C-betus fontjaival (Calibri es tarsai), az alap tablazat/diagram/SmartArt szinsemakkal es autoformazassal sokat tett az esztetikus kiadvanyok fele. Ha valaki csak az alap stiluskeszletet hasznalja, es semmit sem modosit, akkor maris igenyes irodai/technikai dokumentacio lesz az eredmeny. Konyv keszitesere valoban nem alkalmas.

A baj ott kezdodik, amikor valaki maga probal manualisan dokumentumot szepiteni.

Hiányos fontkészlet? Mit értesz ez alatt? Mondjuk, nem sűrűn készítek kiadványokat, csak saját használatra (levél, miegymás), de szinte kizárólag a Linux Libertine-családot. Nekem tetszik. :)

________________________________________
"The vision of Christ that thou dost see
Is my vision’s greatest enemy."

Amit írt is: Nincs kiskapitális, hanem a nagyokat nyomorítja össze. Nincs valódi kurzív, csak a normál (álló) betűket dönti meg, nincs félkövér, csak szoftverből vastagít úgy, ahogy, nincsenek korrekt ligatúrák, nincs normális alávágás... Oké, képernyőn elmegy, de nyomtatásban iszonyatosan rondán tud kinézni.
A Linux Libertine ezeket tudja, azzal (megfelelő szoftvert használva) nincsenek ilyen problémák.

"Én amúgy pont a hiányos fontkészletek miatt szoktam sűrűn Linux alatt készült igénytelen dokumentumokkal találkozni."
A TNR is az, ugye, de nem sok MS fontkészlet van, amely bírja ezeket.

________________________________________
"The vision of Christ that thou dost see
Is my vision’s greatest enemy."

( Uyuarasy | 2013. 02. 07., cs – 22:36 )

Elég nyitottnak tartom magam, az évek alatt többször próbáltam OOo-t majd LibreOffice-t, de egyszerűen nem tudom használni. Egy beadandót kellett írnom és inkább csináltam Google Drive-ban, mert egyszerűen nem ésszerű néhány funkció (pl.: a többszörös számozásnál vagy bekezdéseknél nem jegyzi meg az előzőt és lehet "szórakozni" előről..stb.).

Szóval én várom. :)

> pl.: a többszörös számozásnál vagy bekezdéseknél nem jegyzi meg az előzőt és lehet "szórakozni" előről..stb.).
Az újrakezdett számozáson jobb klikk-es menüből: "Continue previous numbering" és már vége is a nagy szórakozásnak. Billentyűzeten: (MenuKey+N)

Nem érteni bármelyik szoftverhez lehet. Ha ehhez ekkora tudás kellett valószínűleg MS Officeban sem bonyolultab...

Az a baj alapvetően, hogy a ms elhitette az emberekkel, hogy nem kell érteni a számítógéphez illetve a szövegszerkesztéshez. Pedig ez egy külön szakma! A munkahelyeken elvárják már átlag emberektől is, hogy elég összetett jelentéseket, összefoglalókat és minden szart megcsináljanak profi módon. A Word nyilván megpróbálja kiszolgálni és megkönnyíteni ezt az igényt (ahogy a többi szoftver is), de nem csinálhat meg mindent a felhasználó helyett, és hát elég összetett a téma.
Röviden: ezt legalább minimális szinten tanulni kell!

Az egésznek az a vége, hogy van egy bloatware tele olyan funkciókkal, amit a felhasználók 99,9%-a nem használ, mert egyáltalán nem is ért hozzá. A maradék kevés felhasználó miatt meg nem költ túl sokat az ms arra, hogy a többi funkcionalitást alaposan kidolgozza, szakmailag helyes legyen és még karban is tartsa verzióról verzióra. Személy szerint úgy vélem, hogy ezen funkciók jó részét egyszerűen ki is szedhetnék belőle és akkor egyértelmű lenne mindenkinek, hogy a kiadványszerkesztés, a technikai és tudományos dokumentumok írása az más lapra tartozik.

Biztos velem van a gond, de továbbra sem megy a többszörös számozás. Nem akarok egy MS kontra openszórsz flame-et ebből, de MS Office alatt csinálok egy számozást, majd azon belül egy másikat (1.1, 1.2 stb..) akkor blokkonként lép vissza a számozásban. LibreOffice-ban csak "Restart numbering" segítségével tudtam rábírni, hogy egyedi számozást csináljon, ne sima egészekkel jelölje; és ha egy új fejezet jönne és visszalépnék, akkor "kidob" az oldal elejére (vagy elfogadom az 1.x-es számot, amit ismét átnevezek, arréb rakom stb..)

Biztos meg lehet mezőkódokkal is csinálni (mint MSO-ban), de ne kelljen már egy sz*r beadandó miatt ilyenekkel tökölni, egy gomb elég lett volna erre is toolbar-on.

Ha meg nem felelne meg az MSO képletszerkesztője (lassú, viszont a LibreMath-al eléggé megszenvedtem a múltkor, hogy átemelje hibátlanul a Writer-be) akkor ott a LaTeX. Csak ennek megint annyi értelme lenne (esetemben), mint egy Bagger 288 használata a virágoskertben talajjavítás céjából.

"Csak ennek megint annyi értelme lenne (esetemben)"
Esetedben is annyi értelme lenne, mint általában a megfelelő eszköz használatának egy adott feladatra.
(La)TeXben megcsinálod a képletet, képként beilleszted az Office-dokumentbe.

De ez a tőled fentebb idézett félmondat jól példázza azt a megalkuvást, ami miatt az MSO annyira elterjedt. Szinte minden részfeladatra, amire használják, van jobb megoldás. Az MSO előnye, hogy egy csomagban kínál mindenre majdnem-megoldást, kb. egységes arculattal.

________________________________________
"The vision of Christ that thou dost see
Is my vision’s greatest enemy."

Anno tetszett az OpenOffice képletszerkesztője, hiszen hasonlóan a TEX-hez szövegesen írja le benne az ember a képletet, de a végeredmény tekintetében valahogy mégsem az igazi, úgyhogy +1 a LaTeX-ben szerkesztett képletekre - bár akkor már az egész doksit lehetne LyX-ben írni :)

Az Office egyenletszerkesztője is tud ilyet, csak minden egyenletre meg kell nyomnod még egy gombot:
http://stackoverflow.com/questions/2976243/microsoft-equation-editor-sy…
Szóval beírod szövegesen az egyenletet, kijelölöd, majd Instert Equation, és megformázza neked szépre.

A TeX-es képlet is csak akkor néz ki relatíve jól, ha a Computer Modern vagy az AMS Euler betűkkel használod.

De az alap LaTeX stílus pontosan ugyanolyan banális és gáz, mint a Times New Roman.

Valamint egy LaTeX-es doksi sem azért szép, mert aki írta, ért a kiadványszerkesztéshez, hanem azok, akik csinálták a makrókat, templateket, értenek hozzá. Általában aki LaTeX-el, ugyanúgy nem tudna szép doksit összerakni TeX-ben, mert nem ért hozzá.

Képletet képletbetűkből, természetesen.
Melyik dokumentumosztályra gondolsz, amikor "banális és gáz" jelzőket használsz? Ami tény és való, hogy egy LaTeX doksi "elrontásához" több tudás/hozzáértés kell, mint egy wysiwyg (ezt akartad, itt van, nesze) kattingatós cucc esetén, úgyhogy megfordítanám picit a dolgot: egy LaTeX-ben elkövetett dokumentum azért nem tud nagyon ronda lenni, mert aki csinálta, az nem ért komolyabban a LaTeX-hez :-D

"Valamint egy LaTeX-es doksi sem azért szép, mert aki írta, ért a kiadványszerkesztéshez, hanem azok, akik csinálták a makrókat, templateket, értenek hozzá. Általában aki LaTeX-el, ugyanúgy nem tudna szép doksit összerakni TeX-ben, mert nem ért hozzá."

Node pont ez a pláne a LaTex-ben: nem hazudja neked azt, hogy érteni fogsz a kiadványszerkesztéshez. A tipográfiai munkát nem bízza a szerzőre. Ha nagyon akarsz, belepiszkálhatsz, de nyilván csak nagyon indokolt esetben fogod csinálni.

En ertem mire gondolt. Tippre nem ismeri melyebben a LaTeX-et, legalabbis annyira nem, hogy helybol barmilyen kepletet ossze tudjoon rakni benne, ennek megtanulasa pedig nagyobb effort lenne, mint amennyi hasznot hozna.

Es az emberek tobbsege nem tud egyaltalan LaTeX-ul, ha megkerdezed toluk, mi az, rogton a muanyagra gondolnak (latex).
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

Elképzelem a helyzetet, mikor egy csak kalapácshoz értő ember hirtelen csavarokkal találja szemben magát. ;)

Nagyobb effort, ha egyszer kell ilyet csinálnia. De sanszos, hogy ha egyszer kellett, akkor többször is kell majd.
Az emberek szinte 100%-a úgy születik, hogy Wordül se tud. ;)

________________________________________
"The vision of Christ that thou dost see
Is my vision’s greatest enemy."

@hrgy84: Így van. Lényegében felesleges.

@tomtyi: Remélem félreértelek, de nem inkompetenciáról beszéltem; ha arról lenne szó, hogy valahol kiadványszerkesztéssel vagy valamilyen tipográfiai munkával tölteném a "rengeteg" időmet, akkor lenne értelme pár napot rááldozni a témára.
Egyébként pedig ha van szabadidőm és érdekel, akkor az megint más téma; igazából nincs túl sok haszna, de legalább elvertem órákat olyan dologra, amivel sohasem fogok semmit sem csinálni... :)

"valamilyen tipográfiai munkával tölteném a "rengeteg" időmet"
Ezzel nem kellene. Pont ezt csinálja meg helyetted. ;)
De egyszer csinálod, tanulod. Ahogy a Wordöt is elméletileg egyszer megtanultad, gyakorlatilag meg nem egyszer, hanem folyamatosan, de ezt már észre sem veszed.

"igazából nincs túl sok haszna"
Ennyi erővel notepad-ben is megírhatnád, formázatlanul. Mert utóbbinak nincs sok haszna. ;)

"amivel sohasem fogok semmit sem csinálni."
Amennyiben soha többé semmilyen nyomtatott irományt nem adsz ki a kezedből, akkor tényleg felesleges.

________________________________________
"The vision of Christ that thou dost see
Is my vision’s greatest enemy."

Tisztában vagyok a lehetőségekkel. Kollégista lévén párhavonta járok haza, az otthoni miniITX Debiant ssh-n piszkálom -ha kell- és örülök, hogy van terminál meg rengeteg CLI app (vi, htop, rtorrent, irssi stb.)

De mondjuk egy elektró/digit jegyzettel gyorsabban végzek ha valamiben (GDrive/MSO/LO) összedobálom a képeket meg csinálok két-három diagrammot a varázslóval és határidő előtt pár perccel el tudom küldeni.

Pl. szobatársam OriginPro-val szerkeszti ezekhez is a cuccokat; ez megint olyan, mint Xeon szervereken futtatni mondjuk egy NetHack szervert - két fő részére...:D

De így akkor no offense, túl sok hsz ment el erre. :)

Meg fogsz lepodni, nekem mindazon dokumentaciokra, amikre kell, a markdown egy tokeletes formatum - gyakorlatilag minimalisan formazott szoveg.

Es utoljara... hmm... talan masfel eve adtam ki a kezembol nyomtatott iromanyt... akkor doglott be veglegesen a nyomtatom.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

( sigellef | 2013. 02. 08., p – 00:17 )

Az MSOffice egyetlen dolog, amit a MS egész jól megcsinált. Hogy kiadja Linuxra, ezzel egy hosszú időre biztosítja magának a monopóliumot az irodai programok terén.
Valami ilyesmit már régóta vártam, remélem nem cseszik el azzal az ocsmány felülettel, ami a MSOffice 2003/2007-nek van.
Viszont bízom a soffice származékok fejlődésében is, mert azokban is van jó pár olyan hasznos funkció, ami az MSOffice-ban nincs benne.
-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.

Hááát... szerintem azért van ez a véleményed, mert még nem láttál olyan szövegszerkesztőt, ami valóban irodai feladatokra van kiélezve. Én láttam 1998-ban, úgy hívták, hogy wordperfect. Azóta se láttam olyan kézre állóan pl. egy hivatalos levél összeállítását sablonból borítékozással és mindennel. Emellett képes volt kezelni azt, hogy több hasábban képek vannak és a képaláírás a képekhez volt hozzárendelve, így ha arrébb húztam a képet vagy átméreteztem, meg hasonlók, akkor egy egységként ment vele. Még reklámozták is az egyetemen, ki volt plakátolva, kedvezményes meg lehetett volna venni, de nem támogatta a sajnos magyar nyelvet (angol volt a teljes kezelőfelület, nem volt helyesírás és elválasztó modul a magyar nyelvhez).

Annak idején én is nagyon szerettem a Wordperfecttel dolgozni!

Amit írtál (több hasábban képek, hozzájuk rendelt címmel, vagy aláírással, amelyek mozgatáskor, átméretezéskor is helyesen megtartják a címet, aláírást), az pl. a Libreoffice-al is szépen működik.

( hokuszpk | 2013. 02. 08., p – 00:40 )

na. aprilis elseje odebb van. elobb lesz halalcsillagunk, mint ms office linuxra.
mondjuk valahogy nekem nem is hianyzik.

( szalonna | 2013. 02. 08., p – 08:17 )

Nah ez lenne az utolsó, amit a Microsoft megtenne. Sok helyen (az egyik) oka, hogy kerülik a linuxra váltást, mert nincs rá "rendes office". Ha a Microsoft ezt meglépné, akkor csak a saját OS piacának tenne kb keresztbe, legalábbis szerintem megugrana a linuxra migrálók száma. Windows 8-at már most többen használnak, mint linuxot (NetApplications statisztikák szerint), attól függetlenül, hogy nem kapkodják, mint a cukrot.

---
hack the planet

En nem tudom az MS megcsinalja-e vagy sem, de valoban ez a jelentosege az egesznek, nem az, hogy a HUP-on szemelyesen kinek tetszik meg kinek nem az MS Office. Az Office a legnagyobb akadalya a valalati Linux desktop migracioknak. Jelenleg ahonnan migracios hirek jonnek ott Win+MSoffice -> Linux+LibreOffice atallas van, ha viszont ezt tenyleg meglepik, akkor lehet ugyanezt ketlepesben csinalni, vagy csak az OS-t levaltani, vagy olyan vegyes kornyezetet letrehozni ahol Linuxokon vegyesen van MS es LibreOffice. Bar ez utobbihoz nemtom mennyit kell fejlodnie a LibreOffice kompatibilitasanak (es azert a Librenek, mert nem hiszem, hogy az MS fog alkalmazkodni :) ).

Én azon csodálkozok, hogy a LibreOffice-ban ugyanott van mindenhol minden, mint az MS Office-ban, csak nem ugyanazok a feliratok, még az ikon is egyezik, az emberek viszont képtelenek használni. Értetlenül állok a dolog előtt.

Szerk.: A legnagyobbakat a Tündéren ordítottam :) Aki kitalálta, nem rossz humorérzékkel rendelkezett :)

-----------
"640GB sokmindenre elég"

Amúgy, ez lehet elég buta kérdés, de miért nem Win+MSOffice -> Win+LibreOffice -> Linux+LibreOffice a migrációs folyamat? Először megtanítjuk Gizikének a másik office-t, migráljuk a meglévő dokumentumokat, majd elvesszük a start menüt. Vagy ez így szokott lenni? Ennyire nem láttam még bele egy ilyen migrációba se.

---
hack the planet

Szerintem azert van igy, mert az OS-t lecserelni egyszerubb (lenne...) es tobbet is hoz.

A felhasznalok valoszinuleg nem lennenek annyira feszultek, ha minden hasznalt alkalmazasuk megmaradna, csak kicserelodne alatta az OS. Hiszen a napi munka soran valojaban nem az OS-sel foglalkoznak sokat, hiaba elvileg az az alap.

Es sokat hoz, mert uzemeltetoi szempontbol a valtas igy mar megiscsak megtortent. Innentol mar Linuxokat kell kozpontilag manage-elni. Az uzemeltetoknek meg az (majdnem) mindegy, hogy az OS-en milyen alkalmazasok futnak.

( legyes | 2013. 02. 08., p – 08:31 )

Ha az éven kijön Androidra - és ügye a zöld robot, valamint a pingvin barátok - akkor miért ne jöhetne ki Linuxra? Nyilván ezeket a változatokat a szokásos horror ár többszöröséért adja majd.
Hasonlóan, ahogyan a Dell teszi a "gyárilag" linux-szal szállított gépeivel. Az ingyenes szoftverért felárat kell fizetni, a drága M$ oprendszer helyett.

Elnézést kérek főmagyarságától, emiatt a Microsoft már nem is fogja kiadni a Linux változatot.
Egy dolgot tudsz jobban, és vagánykodsz vele. A feltűnési viszketegséget meg kezeltetni kellene gombaellenes krémmel.

Különben is falurú gyüttem, szal' fenntartom a jogot műveletlennek lenni.

> Ha az éven kijön Androidra - és ügye a zöld robot, valamint a pingvin barátok - akkor miért ne jöhetne ki Linuxra?
1) Mert ahonnan rengeteg pénz jön be a licenszdíjakból, az a marikanénik állami szférában levő desktop gépei, amire kell Office, és ezért Windows, ami újabb licenszdíj, szóval desktop linuxra nemhogy nem érdemes, de pénzkidobás lenne. Persze ki tudja.
2) Mert az androidos verzió megléte semmit nem jelent, ott egy Java-s API-ra kell programozni, a desktop disztribeken meg nem. Csúnyán és helytelenül leegyszerűsítve: android nemegyenlő linux.

Tokeletesen igazad van, csak felreertelmezted amit mondott. O nem mint platform tett egyenlosegjelet az android es a linux koze, hanem mint a Microsofttol (eddig) egyforman idegen platformkent. Ha ugy veszem, az Android supportja a WP mellett gyakorlatilag a konkurrencia supportja.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

( PDA_FAN | 2013. 02. 08., p – 11:42 )

Őszintén, minek? Hány Linux felhasználó fizetne azért, hogy Ms szoftvert használhasson Linuxon, amikor Windowsra sem hajlandó megvenni az Office-t? Ha meg fizet érte, nem mindegy, hogy melyik oprendszeren használja?

Továbbá ahogy a Microsoftot ismerem, Linuxra nem adna ki teljes funkcionalitást, mint ahogy OSX-en sem érhető el a teljes Office termékpaletta.

( timar | 2013. 02. 08., p – 11:48 )

Az MS Office-szal nem az a baj, hogy nincs Linuxra, hanem hogy nem szabad szoftver. Ez önmagában akkora hátrány, hogy sok helyen, ha a korrupciót és a butaságot kizárhatnánk a képletből, nem lehetne alternatívája a LibreOffice-nak. A sok hörgő yuppie gyerek vegye csak az Excelt, az a jó, legyen hatékony, keressen még több pénzt. De teljesen felesleges, hogy minden gyámügyi előadó vagy iskolatitkár gépén is ott figyeljen.

Az Ms Office az érdekes magyar hozzáállás miatt (t.i.: már az óvodában is csak ezt tanítják) a Word meg az Excel annyira beleivódott ez egyszeri felhasználó tudatába, hogy képes garanciális panasszal élni, mert a vadiúj Win8-assal vett laptopján ez nincs rajta, holott szerinte az a "számítógép része".

Attol, hogy valami szabad szoftver, meg nem feltetlen jobb is. Tehat az, hogy egy szoftver szabad vagy nem szabad, az fontos lehet pl. licensz szempontbol, de altalaban egy szoftvert nem elsosorban ez alapjan itelunk meg.

Nalam peldaul az, hogy valami szabad szoftver vagy zart, valahol a sor vegen kullog a szempontok kozt. Egy hasznalhatatlan szabad szoftver sokkal kevesebbet er a szememben, mint egy jol hasznalhato, kezreallo, de zart. Mert a napi munkam soran, amikor szivok a szoftverrel, nem leszek boldogabb a tudattol, hogy egy szabad szoftverrel szivok.

Es messze nem allja meg a helyet az a mondas sem, hogy a szabad szoftver azert jo, mert ott a forras, ha nem tetszik, modosithatod. En ezt a mondast gyokerestul irtanam ki, mert borzasztoan karosan hat. Nem mindenki tud programozni, minosegi kodot eloallitani meg kevesebben tudnak. Tehat a szabad szoftver nyilt forrasa nem elony (igaz, nem is hatrany).
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

Még szép, hogy egy munkás a lehető legjobb szerszámmal akar dolgozni, de hogy megéri-e megvenni azt, az a gazdasági vezető hatásköre. Különösen szép feladatod ad nekik a Microsoft azzal, hogy igen sokféle csomagban vehető/bérelhető az Office. :)

Nem mondtam, hogy a szabad szoftver azért jó, mert a user átírhatja magának. Megkérhet, megfizethet mást is a módosításra, nincs kiszolgáltatva a gyártónak. A demagógia és a hamis mítoszok ellen fel kell lépni, de a szabadságot nem kellene elutasítani a kényelem kedvéért.

Kerdes, hogy ez a "felkert" ember mennyire a) alkalmas a feladatra b) kepes a feladatot megfelelo minosegben megoldani.

Ha ugy veszem, az, hogy bekuldok egy issue-t, az ugyanilyen "megkeresnek" minosul - tehat erre ugyanugy vonatkozik a fenti.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

"...Mert a napi munkam soran, amikor szivok a szoftverrel, nem leszek boldogabb a tudattol, hogy egy szabad szoftverrel szivok..."

Ugyanakkor tegyük hozzá, hogy nincs is szebb annál, mikor egy halom pénzt fizetsz valamiért, ami ígéri magáról, hogy alkalmas bizonyos feladatok ellátására, és amikor belefutsz abba, hogy mégsem úgy működik, vagy esetleg nincs is rendesen dokumentálva az a feature, akkor a Hotline csak vaktában szórja az ötleteket, majd miután ellőtte minden puskaporát, kárpótlásul küld neked egy céglogós egéralátétet :-)

És nincs más lehetőséged, hiszen zárt a szoftver, maximum olvashatod a fórumokon, hogy mások mit szívtak a szoftverrel, és reménykedsz, hogy még a nyugdíjazásod előtt kiadják a javítást, ami után képes lesz a drágán vett cucc ellátni azt a feladatát, amire vetted.

Opensource eseten sincs nagyon ez maskent am. Mert lehet hozongeni a forumokon/bugtrackerben, de a support eloszor szorja az otleteit, aztan a jobbik esetben ker toled olyan infot, amit nem tudsz prezentalni (mert nem ertesz hozza, mert nem tudod, hogy kell, akarmi) es lezarjak NEEDINFO -val, a rosszabbik verzio szerint meg a bug ott rohad meg a trackerben, mert a kutya nem nez ra.

Illetve a fizetos licenc eseteben van lehetoseged a hotline feletti szinten hozongeni, egy normalis cegnek fontos az ugyfelvesztes elkerulese, foleg ha nem egy 2-5 fos senkise vagy, hanem ket-harom nagysagrenddel nagyobb ceg. Valamint ha sokan szaladnak bele ebbe a bugba, akkro egy ido utan azert kijavitjak. Ingyenes/opensource termek eseteben erre nincs semmi garancia. A temaban lasd meg: PHP.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

Valóban, de ne felejtsük el az óriási különbséget, hogy míg az opensource ingyen van, tehát egyrészt nagyobb eséllyel találsz megoldást, másrészt nem áldoztál érte súlyos pénzeket, így komolyabb szívfájdalom nélkül válthatsz másra.

Ellenben a fizetős zárt szoftvernél egyrészt a gyártótól függ a megoldás, másrészt a saját céged vezetői is azt fogják erőltetni, hogy ha már egy kazal lóvét beleborítottak, akkor görcsölj addig, amíg végre működik.

A Microsoft pedig pont a legjobb példa arra, hogy magasról leszarják az ügyfélvesztést. Még ezres felhasználószám esetén is nagyobb esélyed van különböző problémamegoldásra szakosodott cégekkel, mint a M$ képviselettel. Ha meg KKV, akkor jobb, ha te idomulsz hozzájuk...

( Joejszaka v | 2013. 02. 08., p – 12:15 )

Reszemrol egy full kompatibilis felhos office-nak orulnek, ami mukodik minden platform alol.

Sajnos Excel-re szukseg van.

( azbest | 2013. 02. 08., p – 12:53 )

Gondolom majd ez a változat sem lesz képes vbscriptek futtatására, mint ahogyan a winrt változat sem... úgy pedig pont az üzleti felhasználók számára lesz haszontalan, mert nem futnak a makrók a megnyitott dokumentumokon. Ellenben majd, ha valaki megszeretné a linuxos officet és akadálynak érzi a makrók hiányát, talán átvált windowsra. (Némileg túlzó, de talán helyes gondolatmenet)

A "terv" szóra mindig az kattan be, hogy "LibreOffice development is patch driven, not plan driven". :) Nem tudok, hogy valaki szisztematikusan ezen dolgozna, az van, hogy ha SUSE-s ügyfél beküld egy makrót futtató dokumentumot, ami nem működik, akkor azt működővé teszi egy SUSE-s mérnök, így lassanként az üzletileg fontos funkciók meglesznek, illetve már most is megvannak.

Nem értem a felzúdulást. Szerinted hogy kell fejleszteni? Vegyük mondjuk a VBA támogatást.
a) Egy cég fejlessze le kompletten, költsön rá 10x annyi pénzt, amennyit megér, miközben a fizetős ügyfelek ezt nem igénylik.
b) Önkéntesek fejlesszék le ingyen, hobbiból. Ez jó lenne, de hogy vesszük rá őket?

Hogy egy klasszikust idézzek: "A product is as good as the plan for the product"

Ha ilyen "amilyen gond éppen van, azt javítjuk" elven zajlik a LibreOffice fejlesztése, az borzalmas.
Mert ez azt jelenti, hogy ez nem egy céltudatosan fejlesztett termék, a fejlesztőknek nincs víziója azzal kapcsolatban, hogy végeredményben mit fognak elkészíteni. Az ilyen víziónélküliség pedig demotiválóan hat.
A b) pontban pedig pont így lehetne elérni az open source közösség fejlesztői erőforrásait, de erről a Katedrális és bazár c. könyv nagyon jól ír, illetve érdemes megnézni ezt a rövid ki előadást az emberi motivációról:
http://www.youtube.com/watch?v=u6XAPnuFjJc

AZ a) ponthoz: ha egy cég azt mondja magáról, hogy a terméke az XYZ konkurens termékkel teljesen kompatibilis, akkor igenis fejlessze le kompletten a kompatibilitást, költsön rá. Vagy ne mondja magáról azt, hogy teljesen kompatibilis. Például most az a menő, hogy Publisherrel és Visioval vagytok kompatibilisek. Megnézném, hogy százalékosan feditek le a formátumokat.
Mert jelenleg ez a marketingduma:
"VISIO AND PUBLISHER DOCUMENTS?
We have these covered! You can retrieve and reuse your graphical content stored in these formats and edit it with LibreOffice's tools."

Az, hogy az ügyfelek mit igényelnek, pedig pont nem érdekes olyan szempontból, hogy ha terjedni szeretni a LibreOffice, akkor olyan funkcionalitással is rendelkeznie kell, amit a jelenlegi felhasználók nem használnak, de esetleges jövőbeni felhasználók meg igen.
Érdemes megnézni, hogy az Excel hogya ütötte ki anno a Lotus 1-2-3-mat.
http://www.joelonsoftware.com/articles/fog0000000052.html

Melyik klasszikust idézted, Paulo Coelhot? :)

Jó sok mindent írtál. A VBA supportról beszéltem végig, nem, nem az egész fejlesztésre jellemző, hogy csak bugot fixálunk. Azt sem állítja senki, hogy 100% kompatibilisak vagyunk XY versenytárs termékével, sőt épp ellenkezőleg, lásd ezt a mai Google+ postot: a LibreOffice nem MS Office klón, és nem is akar az lenni.

A Visio, a Publisher (és a CorelDRAW) kompatibilitás nagyon érdekes. Szerintem egy szabad szoftveres sikertörténet. Erről sem született központi döntés, egyszerűen valakiket érdekelt, és a szabadidejükben megcsinálták, illetve tavaly és tavalyelőtt dolgozott rajta 1-1 GSoC hallgató. A három fájlformátum olvasására született három library, amelyeket nem csak a LibreOffice, hanem mások is (Calligra, Inkscape) használnak már. Mindhárom formátum reverse engineering módszerrel lett visszafejtve. Azokon a példafájlokon, amelyek rendelkezésre állnak, azokon működik. Százalékot nem tud senki mondani a probléma természetéből fakadóan. Nagyon örülnek a fejlesztők olyan fájloknak, amelyeket a LibreOffice nem jól jelenít meg, ezek a libraryk továbbfejlesztéséhez segítenek hozzá. A fejlesztés során többször borult az addig felépített elmélet egy-egy nem jól megnyíló fájl miatt.

A szoftverfejlesztés módszerei miért lennének mások?
Pont ez a baj, a módszerességet nem látni a LibreOffice-ból, pedig aztán kormányzatoknak szeretnék eladni azt.
Gondolj arra, hogy a LibreOffice-t kormányzati minőségű szoftvernek állítják be, akkor a fejlesztés módszerességének legalább egy szintet meg kéne ütnie.

Az űrsiklónál emberi életek és igen-igen jelentős pénzek múltak valamennyi komponensen, így a szoftvereken is. Megtervezték, elkezdték megvalósítani, tesztelték, javítottak rajta, megint tesztelték, megint javítottak rajta - és sok-sok évvel az alapok lefektetése és a tervezés megkezdése után eljutottak oda, hogy élesben használható produktumot tettek le az asztalra. Igaz, hogy az eltelt idő alatt a tervezéskori hardver, de még a szoftveres megoldások is elavultak...

Nézd meg a Microsoft, vagy szinte bármelyik kereskedelmi szoftvereket is készítő cég termékeit. Naptár alapon jönnek ki a következő verzióval, nem pedig akkor, amikor "készen van". A funkciók jelentős része nem a felhasználók kifejezett igénye, hanem a "mivel lehetne még jobban eladni ezt a sz@rt" alapon kerül kitalálásra/lefejlesztésre, ami a bloatware-készítés szempontjából nagyon hasznos, de a tényleges igények lekövetése szempontjából meg nem.
A LO fejlesztésének is vannak céljai, elérendő mérföldkövei, de vannak olyan részterületek, ahol az ilyen "ezt el kell érni a következő release-ig" dolgok kevésbé relevánsak, ellenben az a mondás, hogy ott a felhasználói igényeket kell maximálisan lekövetni.

Nézd meg a Microsoft, vagy szinte bármelyik kereskedelmi szoftvereket is készítő cég termékeit. Naptár alapon jönnek ki a következő verzióval, nem pedig akkor, amikor "készen van".

Igen, mert az open source világban nem adnak ki egy csomó dolgot a naptárra hivatkozva, így féléves ciklusok sincsenek az Ubuntunál/Fedoránál. Amikor pedig a Fedora csúszik néhány hetet a féléves kiadási ciklushoz képest, akkor az a baj.

Hiába, ez már csak így megy.

"Megtervezték, elkezdték megvalósítani, tesztelték, javítottak rajta, megint tesztelték, megint javítottak rajta"
Kurvára nem. Olvasd el, az utolsó 11 verzióban a tesztelők összesen 17 hibát találtak. Szóval ez nem a "trial and error" módon működő szoftverfejlesztés.
Te hány olyan szoftvert írtál, amiben 11 verzió alatt összesen 17 hibát talált egy teljes tesztelőbanda?
Ja, a szoftver legyen kb. félmillió soros.

Érdemes elolvasni, mekkora versengés volt a tesztelő és a kódoló csapat között, annyira, hogy a kódoló csapat saját tesztelő részleget csinált magán belül, hogy még kevesebb hibát fogjanak meg a tesztelők.

"A funkciók jelentős része nem a felhasználók kifejezett igénye, hanem a "mivel lehetne még jobban eladni ezt a sz@rt" alapon kerül kitalálásra/lefejlesztésre"
Ez önellentmondás. Ha nem lenne igénye, nem lehet eladni.
"Naptár alapon jönnek ki a következő verzióval"
Én eddig csak open-source szoftvereknél láttam azt, hogy a fejlesztés kezdezén megmondják, mikor lesznek készen.
A többieknél pedig olyan készültség esetén mondanak határidőt, amikor már jól becsülhető (a különféle becslési módszerekkel) a szoftver elkészülte.

Csak az utolsora reagalnek: nem veletlenul. Ugyanis itt nincs kockazat benne, ha csusznak, senki nem fog rajuk kotbert verni, ha a pidgin vagy a libre nem marcius 5-en hanem csak 15-en jon ki. Ellenben egy valodi szoftverfejleszto garda ilyet nem vallalhat be, mert eleg dragak a csuszos napok.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

"This software is the work of 260 women and men"

"Bill Pate, who's worked on the space flight software over the last 22 years"

Nem akarom lekicsinyelni a munkájukat, de 22 év alatt 260 ember 460000 sornyi kódot fejlesztett és tartott karban. A LibreOffice 12864727 kódsor.

LibreOffice Commits

All Time 12 Month 30 Day
Lines Added: 89362345 3642138 85866
Lines Removed: 67827159 4224034 65632

Ez 500 fejlesztő 2,5 év alatt. Nyilván nem hibátlan, de azért látszik a két projekt közötti különbség.

________________________________________
"The vision of Christ that thou dost see
Is my vision’s greatest enemy."

Tekintettel arra, hogy nem a felhasználási terület összehasonlítása volt a téma, hanem a kód hibátlansága, így a két projekt ezen paramétereinek összevetése messze nem annyira vicces, mint a te reakciód az én hsz-emre, mivel az űrsiklót és az LO-t még csak nem is én hoztam össze. ;)

________________________________________
"The vision of Christ that thou dost see
Is my vision’s greatest enemy."

Annyi a problemam, hogy ha holnap a Novell ugy dont, hogy kiszall a LibreOffice tamogatasabol, mert talalt valami jobbat, akkor tobbe egy bitet nem fog fejlodni. Ha egy projektnek nincsenek onallo tervei, onallo celkituzesei, hogy mit kell megvalositani, akkor valojaban halott projekt, es mar csak a karbantartas megy. Semmi gond ezzel, csak jelenleg nem ez a kommunikacio.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

Abban a valószínűtlen esetben, ha kiszáll a Novell, és az egyetlen ember, aki ért a Basichez, elvész a projekt számára, nos akkor ez a terület egy kicsit meg fog torpanni. De ha igény lesz rá, majd beleássa magát valaki más. A fentiek alapján a LibreOffice-ba belelátni, hogy halott projekt, nem kicsit erős. :-D

( zsoltt | 2013. 02. 08., p – 14:23 )

Idézet a cikkből:

"Android, as you may already know, is a Linux-based operating system, meaning a lot of the porting work will have already been done — it shouldn’t take too much effort to take the next step and bring Office to Ubuntu, or whichever distro Microsoft favors."

Azért ez így elég komolytalan.

( handler | 2013. 02. 10., v – 18:07 )

Ez egy 'lufi' avagy egyszeru, es olcso modja az msoffice felmeres elkeszitesenek. Olvassak, osszesitik a cikkre adott reakciokat...