Masat1

Offtopic

Biztos sokan hallottaatok rola, sajna en csak par napja.

Ha kicsit hamarabb ertesulok, akkor biztos adakoztam volna nekik valamilyen formaban. De majd akkor a masodiknal, remelem lesz meg!

http://cubesat.bme.hu/

Hetfon lesz a felbocsatas elore lathatolag!

  • 13514 megtekintés

( peep | 2012. 02. 10., p – 11:18 )

Nem vagyok egy űrkutató, keveset is olvastam róla(a sci-fi-on túl), de még a leírásában is nagyon tetszett. Eszembe nem jutott volna az irányításnak ez a fajtája, pedig annyira kézenfekvő és egyszerű! :)
Sok sikert nekik!

Nem, gondolom arra, hogy a muhold tajolasat a Fold magneses mezej segitsegevel vegzik.

Konyorgom egy 10*10*10 centis kockarol beszelunk, aminek az energiaellatasat teljes egeszeben a napelemek vegzik.
Nincs benne semmi hajtomu vagy arra emlekezteto resz, ezert nehez pontosan a BME folott tartani geostacionarius palyan.

Szerintem igenis hatalmas munkat vegeztek a sracok rajta. De gondolom ha barki lat valami olyan pontot, ahol lehetne rajta javitani az jelentkezhet naluk.

Érdekelne hogy ezt a mágneses tájolási módszert használják-e nagyobb műholdakon? Az utóbbi években kezd terjedni az ionhajtóművek használata helyzetszabályozásra. (Sokkal kevesebb hajtóanyaggal beérik, mivel a kiáramlás sebessége nagyságrenddel magasabb mint a vegyi hajtóművek esetében.) A tisztán mágneses elvű tájolás nem igényel üzemanyagot és az egyetlen mozgó alkatrész maga a műhold. Annyit tudok hogy kis erőket lehet így kifejteni, tehát a műhold elfordulása elég lassú. Ezen felül bizonyos esetekben használhatatlan a módszer akkor amikor pl. a műhold mágneses méréseket is végez. (Az ISS-en pedig pörgettyűket - giroszkópokat - használnak helyzetszabályozásra.) Tud valaki válaszolni?

( Joco8192 v | 2012. 02. 10., p – 14:56 )

Szerintem a 2 es verzióra simán lehetne kiírni alapitványi gyűjtést.

Amikor olvastam, akkor teljesen belelkesedtem a dolgon. Persze, addig voltam odaig erte, mig meg nem talaltam a weboldalt, ahol kitben lehet vasarolni:

http://www.cubesatkit.com/

meg mindenfele leiras van.

Aztan rajottem, hogy meg egy ilyen apro muhold is micsoda penzben van. Meg mennyi megoldasra varo problema merulhet fel epites kozben.

Ugyhogy a gyujtesben meg esetleg masban is szivesen segitenek majd a kovetkezo verzioknal nekik. Vagy ha alakulna egy masik project, akkor abba resztvenni (mar amennyire tudok).

szerk.: itt az arlista http://www.pumpkininc.com/content/doc/forms/pricelist.pdf

Bandi bácsival beszélgettem, amikor még csak ötletelés szintjén ment a fejében, hogy ilyet akar csinálni a Műegyetemi Rádió Clubban. Azt mondta, hogy ugyan a (nem jut most eszembe melyik) egyetemen a fiúk fogtak egy kész kézirádió elektronikát, amit meghajtottak egy saját egyszerű, nagyrészt szintén vásárolt mikrovezérlős modullal és azt monták, hogy mehet.

Ennek ellenére itt a célja Bandi bácsinak az volt, hogy minél többmindent a Műegyetemi Rádió Club mérnökjelöltjei majd fiatal mérnökei valósítsanak meg, ezzel is megtanulva a világűrbe való tervezés problémáit. Picit másabbak ott a feltételek. Például az ISS-re amikor terveztünk feljuttatni egy sokcsatornás CW riportgenerátort, akkor szembesültünk azzal, hogy a passzív hűtés ott nem működik, hiszen a meleg levegő nem száll fel. És hasonló apróságok, amik nem úgy viselkednek fennt mint itt a bolygónk felszínén.

Aztán hétfőtől indul a 70 centis rádióamatőr sávban a műhold jelének vadászata. Izgalmas lesz, ahogy legutóbb a SuitSat is ( http://suitsat.org ), amikor egy ISS-en "megúnt" űrruhába csomagolt rádiós motyót vadásztunk hol éjjel, hol nappal. Ugyanis az alacsonypályás űrobjektumok 1 - 1,5 órás periódusidővel járják körbe a bolygót, de mindig más hosszúsági fokon mennek. Tehát amikor "látható" a rádiós lenyomata (footprint), akkor lehet vadászni a jelét.

Most pedig reménykedjünk, hogy a ESA VEGA rakétájának ELSŐ TERHET SZÁLLÍTÓ útja fel is juttatja a kis kockát, és nem a tengerfenéken fog landolni, ahogy az MRC egy másik eszköze is járt.

Aztán hétfőtől gpredict és hasonló pályaszámítók elő, a rádiót pedig 437.345 MHz-re tekerni. Lehet CW-t füllel dekódolni, benne néhány valósidejű alapadattal és PC-s szoftverrel teljes telemetria adathalmazt dekódolni.

Jó játék lesz, ha nem robban fel a VEGA rakéta az első éles útján és a MASAT sem hibásodik meg felbocsátáskor.

Igen, sajnos SSB vevő kell. Ha netán van RH all mode vevőd, akkor érdekes lehet egy házi gyártású konverter elé.
A másik szintén ügyes trükk, hogy az FM vevő KF szűrője után megcsapolva a jelet, magad kevered le hangfrekire és PC hangkártya majd SDR vevő szoftver. DRM vételnél bevált ez a trükk, ott az AM vevő 455 kHz-es szűrője után kivett jelet 12 kHz-re keverve ment a DReaM demodulátor szoftverbe.

Vagy ... összefogsz valaki környéken élő rádióamatőrrel és közösen veszitek. Vételhez nem kell komolyabb antenna. A vezérléshez annál inkább hiszen a fent uralkodó zajt kell túlüvölteni. Erre épült a nagy antennapartk a BME E épületének tetején.

Bandi bácsi (HA5WH) szerint fellövés után leghamarabb is 4-5 órával lesz hazánkból vehető pálya. Tehát estére.
De addigra várhatóak előzetes pályaadatok is, így lehet számítani, hogy mikor lesz tőlünk vehető.

Lehet, hogy hülye kérdés, de hogy lehet az, hogy -ha jól látom- a PMR rádiók frekvenciájához közel (Masat1: 437 MHz; PMR: 446 MHz) és hasonló teljesítménnyel (Masat: 100/400 mW; PMR: max 500 mW) sugároz. A Masat1-et az űrből is lehet majd venni, a PMR meg alig visz el néhány km-re.

Más: engem nagyon érdekelne milyen mikrovezérlőt használnak. (Ilyen magasságban már nincs nagyon extrém hőmérséklet vagy valami spéci elektronikájuk van?)

A PMR -t mint low cost rádiót és a profi, ám rádióamatőröknek szánt készülékeket nem célszerű egy kalap alá venni.
Mértem pár éve, mit tudnak a mostani rádióamatőr készülékek:

- Székesfehérvár - Nagy-Kopasz (Budai hegység) kb. 60 km --> 50 mikrowatt 2 méteren normál FM vételre
- Budapest Zugló - Nagy-Kopasz (Budai hegység) kb. 20 km --> 0,1 mikrowatt 2 méteren normál FM vételre

Távíróvételhez a fenti teljesítményeked eloszthatod 20-szal, akkor is meglesz.

De izgalmas játékból van bőven: lődd meg 100 wattal és egy kisebb csoport Yagival a Holdat és próbáld a bolygónk túloldalával a Holdon pattanó jel segítségével felvenni a kapcsolatot. MŰKÖDIK !!! Visszajön annyi jel, hogy átmenjen a közlendőd.

A PMR-ek szándékosan vannak így építve: olcsó az előállítás, és a nem túl jó RF felépítés miatt kevésbé zavarja egymást az a sok ember, akit 8 csatornába akarnak beleszorítani. (szemben a CB rádiókkal, ahol minimum 40 csatorna van, de a rádiók többsége 80-120 csatornát is tudott)
Mérlegelésre még annyi, hogy egy kézi amatőr rádió a 100eFt-ot súrolhatja, amíg a PMR-ek 5-10000-ért már párban jönnek...

@raron

Nem hülye a kérdésed, kérdezés a tudás anyja. A sávközelség nem azt jelenti, hogy az PMR. A PMR sáv 446.00625-446.09375 sáv közt üzemel (8 csatornán). A földi adás-vételi viszonyok eléggé rosszak a PMR-nek. Ugye vannak tereptárgyak, akadályok...stb, míg eközben az űrből érkező jelek pont-pont kapcsolatot képeznek és nincs nagyobb akadály a légkörön kívül.

Én 2 W-al elérem a 13. kerületből paneldzsungel közepéről a pilisi PMR papagájt, kb 15km légvonalban. És azért van köztünk egy Hármashatár-hegy is :P
-------------------------
127.0.0.1 SWEET 127.0.0.1
AMD Athlon X2 245E@3,1 GHz OC, MSI Radeon 6770 1 Gb GDDR5, Seagate Barracuda, Windows 7 Enterprise

Azért egy pmr és a masat között lényegesen nagy a különbség,
antenna, moduláció is sokat számít, még ha az adóteljesítmény jó is,
érdemes felkutatni a neten FM -ben és USB (SSB) -ben rögzített adásokat,
már csak fülre is hatalmas különbséget fogsz tapasztalni.

@neutrino
a pilisi átjátszó is egy egész más eset, bár szerintem
nem igazán kéne gond legyen a Hármashatár-hegy, vagy a paneldzsungel,
mert a pilis-hegy azért nagyon magas.

"Jó játék lesz, ha nem robban fel a VEGA rakéta az első éles útján és a MASAT sem hibásodik meg felbocsátáskor."

Meg kinyílik a P-POD. :)

Egyébként a pályáját a honlapon levő google maps-en is lehet követni, vagy akár itt (bár erre kevés esélyt látok), nyilván egy rádióamatőrnek ez nem lenne izgalmas. :) De nekünk laikusoknak az. :)

De ne fessétek az ördögöt a falra. :)

A műhold pályája ki lesz rajzolva a Noradtól kapott TLE adatokból, úgyhogy követni lehet majd a főoldali térképen a jövőbeli útját is. Először számított, aztán – azt hiszem – néhány órával a pályára állás után már mért adatokkal. Ilyesmi lesz – GPL-es JS kód –, csak pár dolog ki lett gyomlálva, néhány bele lett téve illetve pár adat módosítva lett.

Egyébként gyertek el, ha érdekel, a BME Q épületében ott lesz a csapat és élőben lehet majd követni az ESA show-ját. :)
FB event: http://www.facebook.com/pages/Masat-1/195199945601

Lehet vásárolni - ez az egyszerűbb. Árban azonban 500 Euró alatt nem úszod meg - még gyári 70 centis sávnál csak vételre alkalmas SSB készülékkel sem.
Adó-vevő sem sokkal drágább, azonban rádióamatőr sávokon működő adó-vevő üzembentartásához a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság engedélyére van szükséged. http://www.nhh.hu/index.php?id=dokumentumtar&mid=3410&lang=hu

Az NMHH-nál tett rádióamatőr vizsga feljogosít a rádióamatőr sávokon működő adó-vevő berendezés saját magad általi elkészítésére is.
Így lehet a készítésével játszadozni - ez a rádióamatőrebb. De nem az ár miatt érdemes ezt választani.
Az elkészítése ugyanis nem napokban mérhető időt vesz igénybe. És nem is azért szeretjük a barkácsolást, mert olcsóbb lenne. Inkább az élvezetéért. Azért, mert így tudod megismerni valójában a rádió működését.

Előny: ha repülni fog a kis kocka, remélhetőleg sok-sok hónapig fog repülni, így sokáig lehet majd a vételével kísérletezni.

( ha5mi | 2012. 02. 11., szo – 23:25 )

Ha nincsen megfelelő rádiótok, használjatok WebSDR-t!
Egy 25m átmérőjű parabola azt hiszem megfelel a célra :)

http://websdr.camras.nl:8901/

Jó hallgatózást!

Update: Sorry, most szembesültem vele, hogy a vevőt nem lehet annyira elhangolni.
Ha valaki ismer más 70 centin működő SDR-t, ne tartsa vissza az információt.

Fel fogom vetni a rádió klubban az ötletet, hogy hostoljunk SDR-t a MASAT-1 frekvenciáján. Ha megvalósul, szólok.

( p2pking | 2012. 02. 12., v – 00:49 )

Storage Club esemenyen, volt egy egesz jo eloadas a masatrol, a projekt menedzsere tartotta, nagyon nagy hakkolasok vannak a motyoban, eszemeletlen mennyire otletesek ! A meroszalag vitt mindent, mikor pakoltak ki, halottam egy pattanast, es neztem, hogy ki es mit mer... :) Szinte csak ezert mentem el, hogy meghalgassam, az egesz jo volt, hogy borondkebe hoztak "demo darabot" is.

( Joco8192 v | 2012. 02. 12., v – 13:34 )

Bandi bácsi egy régi álma megvalosúlna a projectel.

( uid_6201 v | 2012. 02. 12., v – 19:01 )

Holnaptól ha a start sikeres lesz, igazi csemege várható rádióamatőrök számára.

ALMASat - http://www.amsat.org/amsat-new/satellites/satInfo.php?satID=73
PW-Sat - http://www.amsat.org/amsat-new/satellites/satInfo.php?satID=144
Xatcobeo - http://www.amsat.org/amsat-new/satellites/satInfo.php?satID=145
Robusta - http://www.amsat.org/amsat-new/satellites/satInfo.php?satID=146
e-st@r - http://www.amsat.org/amsat-new/satellites/satInfo.php?satID=147
Goliat - http://www.amsat.org/amsat-new/satellites/satInfo.php?satID=148
Masat-1 - http://www.amsat.org/amsat-new/satellites/satInfo.php?satID=149

A 2 méteres és 70 centis és 13 centis rádióamatőr sáv űrtávközlési szegmense tele lesz otthonról vehető jelekkel.

( 4fonya | 2012. 02. 13., h – 11:07 )

Már megvan a keringési sebesség, visszaesni biztosan nem fog. :-)

( Joco8192 v | 2012. 02. 13., h – 11:29 )

Bandibá mintha 650 KM magaságot mondot volna. Mikor lökik ki a saját pályára.?

( Joco8192 v | 2012. 02. 13., h – 11:43 )

S az a fizikában az elmozdúlás jele.

( 4fonya | 2012. 02. 13., h – 11:54 )

Úgy néz ki hogy van egy körpálya 1450 km magasságban, 6,96 km/s sebességgel.

( 4fonya | 2012. 02. 13., h – 12:14 )

Kint vannak a kis holdak.

[szerk.]

Az ESA mostmár elmondhatja hogy minden teljesítmény tartományban tud hordozórakétát kínálni. Szép munka. :-)

( 4fonya | 2012. 02. 13., h – 12:17 )

Mostmár "csak" a műhold működjön rendesen. :-)

( Replaced | 2012. 02. 13., h – 19:42 )

BTW, ezert ingyenes a felloves:

According to statistics compiled by the Ascend aerospace consultancy, 58% (11 out of 19) of new rockets since 1990 have experienced a major anomaly on their first flight.

--
NetBSD - Simplicity is prerequisite for reliability

Igen, és ezzel mind a masat és mind a fellovest vegzok tisztaban voltak. Ok teszteltek, nagy penzes projectet nem vallalt be senki, igy viszont kellemest a hasznossal, ingyen feljuthattak ezek az eszkozok is. Eddig a masat testvere egy polcon pihenve varta, hogy ha az elso megsem er celba, akkor marad a masodik terv (mert az elso indiai pslv hordozo kiloveset csusztattak), miszerint a Szojuz lett volna az, ami felviszi.

Az ám.

Végső esetben egy óriási csúzlival állították volna pályára éppen úgy mint a középkorban az első kínai űrhajótlan űrhajóst. :-)

Viccet félretéve a műhold kifejlesztése vitte el a sok energiát és pénzt, egy másodpéldány elkészítése már nem lehetett olyan drága.

http://cubesat.bme.hu/tamogatoink/
Itt le van irva, hogy a napelemcellak, a fejleszto kornyezet, az uC-k es a tobbi (pl.: a panelek legyartasa) mind-mind tamogatasbol erkezett hozzajuk. Sokan pedig anyagi tamogatassal segitettek a csapatot, vagy egyeb uton (pl az egykori NHH a radio modul mereseiben segedkezett).

igy van, ketto keszult. Elsonek az indiai-val ment volna fel (a baratsagos arcetli miatt), aztan mivel eltoltak a projectet 2013-ra, uj utakat kerestek. Ekkor jott a szojuz, viszont az o arcetlire vesett gondolatuk jelentosebben nagyobb, mint az elobbie. A mostanival ingyen feljutott, ha meg elpukkant volna, akkor maradt volna a szojuz, vagy varnak az indiai startra

Es az is felmerul, hogy csak igy lehet felvinni oket?
Multkoriban ket kanadai iskolas mobiltelefont es legot kuldott egesz magasra. Annyit meg en is ertek hozza, hogy egy 600km-es palyara mar lufival nehez feljuttatni a cuccot, es azt sem latom, hogy melyik a nehezebb resze a feljutasnak.

Alapvetoen ket problemat kell megoldani:
1. Fel kell jutnia a megfelelo magassagba
2. Ott el kell ernie azt a sebesseget amivel palyan marad

Aztan persze mind a kettohoz jonnek a "kisebb" reszletkerdesek, amiknek a megoldasa nem olyan egyszeru:
1:
- minel gyorsabbak vagyunk, annal jelentosebb a legellenallas
- minel lassabbak vagyunk, a hajtomu annal kevesbe hatekony
- allatira nem mindegy, hogy honnan indul a raketa (vagy akarmi). Az egyenlitorol inditas segit a 2. probleman, a magasabbrol inditas meg (minimalisan) az elson.

2:
- mindenkeppen tobb reszre kell esnie a raketanak, mert nem akarod az energiat (amit szinten valamilyen formaban fel kell vinned) arra pazarolnod, hogy a hordozojarmu teljes tomeget gyorsitsd
- azonnal rajossz, hogy egy ilyen kicsi muholdhoz ilyen hordozoeszkozt epiteni allati nagy pazarlas.

Friss TLE meg itt van: http://www.celestrak.com/NORAD/elements/cubesat.txt
A 2012-006E alatti 2 sor a Masat-1, illetve a Rádióamatőröknek oldalon is kint van, gyakorlatilag ugyanaz.

--
Ha valakinek nem válaszolok a fórumon, ne sértődjön meg. Valószínűleg csak trollszűrőre raktam.

( 4fonya | 2012. 03. 14., sze – 16:27 )

A műholdon kamera is van. Itt vannak a készített képek.

Ne rójatok meg érte ha rosszul tudom. Olyasmire emlékszem hogy egy ritkán alkalmazott CPU-t használnak. Kis fogyasztás, sugárvédett tokozás voltak a főbb kritériumok. Emiatt esett a választás egy bizonyos áramkörre. Volt ugyan hozzá fejlesztő környezet de elavult, ezért még emiatt is kellett görcsölni a programok írásakor.

Semennyit. Sokan gyártanak űreszközöket. A CubeSat egy jó kis szabvány. Fontos, hogy olcsó legyen, mert nem minden egyetem tudja zsebből kifizetni a költségeket, amik egy műhold fejlesztésével illetve feljuttatásával járnak, az egyéb költségekről nem is beszélve. Ha van, aki az előre gyártott kitből válogatni tud, mert megteheti és esetleg bizonyos dolgokra nincs emberes kapacitásuk, akkor jó pénzért kiegészíthetik a saját kockájukat. Ráadásul nem csak egyetemek fejlesztettek már CubeSatokat, hanem pl. a NASA és a Boeing is. Az indítékok között többnyire azonban ott van, hogy „meg tudjuk csinálni az egészet” – egyetemekről, oktatási intézményekről beszélünk ugye elsősorban, ahol a nagyon komoly referenciamunkával, a leendő hallgatók érdeklődésének felkeltésével a jövő mérnökgenerációjának a kiképzése a cél; a Masat-os srácok meg tudták csinálni ezt és még sokan mások is, bizonyítva, hogy bennük is és az egyetemükben is nagy jövő van.

--
Ha valakinek nem válaszolok a fórumon, ne sértődjön meg. Valószínűleg csak trollszűrőre raktam.