kültéri wifi antenna parabolatkörrel laptophoz

Fórumok

Sziasztok!

Láttam vala egy WOK-ból készített wifi jelerősítőt USB-s antennához. Valaki kísérletezett és ezt megosztotta az interneten. Azután még sok egyéb találmányról olvastam, mind ehhez hasonló volt.

Ha mai 2011-es gyári külső antennákkal gondolkodnék, milyenből lenne jó egy hasonlót barkácsolni szerintetek?

Eddig arra jutottam, hogy ellenzem a WOK-os megoldást, inkább egy fél hengerpalást-tükröt tudnék elképzelni, melyet alulemezből vagy drótdarabokból hajlítanék, fókuszába helyezve a gyári wifiantenna antennarészét. Így lényegesen egyszerűbb lenne az elkészítése, mondjuk az x->(x^2)/2 fv segítségével lehajlítva a lemezt.

Az antenna vízi körülmények között lenne használva, az lenne a legszebb, ha át tudna hidalni minimum egy 10 km-es távot, mert akkor egy olyan szigetről is be tudnám fogni egy falvacska adóantennáit, ahol a csúcsragadozó egy tengeri sirályféle.

Tehát a kérdéseim (klasszikus módon Tar-ral) tömörítve:

---Kísérletezett valaki ilyen barkácsolmányokkal?
---Melyik a jelenleg legalkalmasabb usb-re köthető wifi antenna, amely a laptop áramellátásával használható lenne eme nemes célra?
---Drótdarabokból parabolatükröt hajlítgatva vajon ugyanazt a hatást el lehetne érni, mint síklapból hajlítva?

Utóhang:

A síklemezből készített, fentebb leírt parabolatükör kisgyerekkori bétájából (ez volt kb. 20 éve) akkoriban virslisütőt készítettem oly módon, hogy a Napra irányítottam, a fókuszban meg nem egy wifiantenna, hanem egy dróton forgó, standard virsli forgott, gusztusosan késsel bevagdosva, a tükör meg le volt fedve átlátszó plexilappal, hogy a szél se zavarja a kajám megsülését a tűző napon...

Hozzászólások

Rádióamatőr klubban az elmúlt 20 év alatt jópár alkalommal sikerült bármilyen gyári antennánál jobbat előállítani. Természetesen nem minden esetben, de volt jópár sikeres eset. Ez igazából affinitás kérdése. Ha nem szeretsz/tudsz ilyennel foglalkozni, akkor nem fog menni.

A legszebb hogy a 2.4 ghz-nek 124.9 mm a hullámhossza, 5.8-on ez értelemszerű.
Megnézem azt, aki egy jól felszerelt laborral felveszi a versenyt és maga rak össze egy nagy nyereségű antennát. (vagy nem látott még jó antennát).
Én a helyedben vennék egy yagi-t, vagy egy kis grid-et, pár ezer forintokról beszélünk, ami alá, ha normálisan megcsinálod/bedobozolod/kábelezed nem tudsz menni úgy sem.

jó, azért azt is tegyük hozzá, hogy a tisztelt rádióamatőr kollégák egészen más frekin is mozognak.
Jó esetben 60 centin még van forgalmazás de nem jellemző, SHF, ne adj isten EHF sávban meg már nulla.
10 méteren és alatta meg nem nagy művészet antennát barkácsolni, mivel vételre egy kifeszített acélsodrony is tökéletes (és itt jön egy szintén kedves rádióamatőr kolléga antennája, aminél az árbóc, amire szerelte az izéjét, szemlátomást sokkal jobban volt hangolva, mint maga az antenna amit rátett)

Igen barkácsoltam, kipróbáltam.
A legegyszerűbb a Cantenna, amely konzerves dobozból készül. Működik! Van már pár hasonló variáció sík jellegű antennákra is, azok is biztosan működnek (nem próbáltam mert más hullámhosszon is használt az elrendezés, tehát tuti jó).
Van egy nagyon spéci nagy nyereségű CD-nél kisebb méretű sík antenna amit ismerek, abból csináltam több darabot is, de annak a beállításához nagyon jó műszer kell, anélkül nem megy. A leírása nem teljesen pontos, nehéz megfelelő anyagokat kiválasztani, utána meg kihangolni stbstb...
Igen, drótból is lehet antennát fabrikálni de nagyon nem javallom, házilag borzasztó babrás, és szintén korrekt mérést igényel a beüzemelése.
USB-re ne köss antennát, az kiskutya és kismacska keverése! Külső antenna csatlakozós pcmcia kártyára esélyesebb!
A fenti hozzászóló javaslata jó. 2 ilyen antennával és 18dBm-es rádiós kimenő teljesítménnyel, korrekt rálátással menne a link 10 km-en.

A hangolás alatt gondolom a fókuszponba történő antennabehelyezést érted. Sok mindenen elgondolkodtam, elképzelhető, hogy valóban a legjobb megoldás egy kész antennát venni, és ha szükséges, azt tovább buherálni.

Külső antennákkal semmi tapasztalatom sincs, jelenleg egy belső atherosom van, amivel a kismet is elfutkos. Így egyelőre vakon szaladgálok, elkapkodni semmilyen vételt nem akarok, a barkácsoások 80%-a pedig kísérlet, örülni lehet, ha az eredmény 10%-a sikeres.
(lásd a Macskafogó 1. részét: "--Mennyibe került a kísérlet...?" )

---
--- A gond akkor van, ha látszólag minden működik. ---
---

Épp akartam írni. Nagybátyám egy netszolgáltató cégnek egyszer 250 ilyet adott el párezer ft/db áron. Saját célra csinált kettőt kutyakajás konzervről. Megmutatta egy fickónak a cégnél, annak megtetszett és bevásároltak. Mókás volt, mert év végére annyi bevétele volt konzerből, mint az éves nettója.

Hogyne.
Egy Cantenna behangolasahoz eleg egy tolomero, egy forrasztopaka, egy csipofogo, es egy 50-60 meterre levo masik router. A routerban/wifi kartyaban van automata impedancia illesztes es tereromeres. Mer egyet az ember a botantennaval, utana felteszi a cantennat 2-3 mm-e hosszabb dipollal es addig csipkedi mig a legnagyobb erteket nem kapja. Annyi a trukkje, hogy tudni kell, hogy hol alljon meg az ember...
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Minden lehetséges! Alumínium lemez is jó lehet, nem kell parabola csak egy henger palást megfelelő távolságban a sugárzó csutkától, ezeken a frekvenciákon, a rádióhullámok már nagyon hasonlóan működnek mint a fény. (Gondolom az világos, hogy a túloldalon is ilyet kell használni, és csak pont-pont összeköttetés lesz.) A drótos megoldás leginkább a vitorlázat miatt kell(het) egyébként komolyan ront a dolgokon.
A kivitelezésben a következő problémákat látom:
-- a lemez felülete nagyon sima kell hogy legyen - polírozott!?
-- az antenna csutka és a tükör arányos elhelyezése (nem mindegy hova lógatod a virslit).
-- stabil rögzítés úgy hogy betudd állítani a megfelelő irányt és mindez eléggé magasan.
Szerintem ez az utolsó kitétel a legnehezebb.
(esetleg meglehet próbálni valamilyen fém hálót - a szúnyogháló túl sűrű)

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

A rácsozat λ/4 -nél kisebb legyen, akkor nem ront, hanem sima felületként viselkedik. A visszaverő felület pedig ehhez hasonlóan minél kisebb egyenetlenséget mutasson a teljes felületen, annál jobb lesz a tükör minősége. Értsd a középpontból és a szélről visszaverődő jel λ/16 vagy annál kisebb mértékben térjen el egymástól ... érthető, pl a fázis kioltás miatt.
Valóban fény szerűen terjed, ezért az egyenetlenség azért annyira nem ciki, mert míg a hullámhossz itt 0.12m addig a fény hullámhossza pl 500nm, ami ugye 9 nagyságrenddel pontosabb megmunkálást kíván! (Hmm, fény hullámhossz -> λ/16 ?!? Na az a komoly! :) )
De az igazi ciki csak eztán következik! A kicsatolás a legjobb tükröt is semmissé teszi, és ennek a beállításához kell a komoly műszer!
Valóban nem mindegy hova és mit és mekkorát lóbálsz elé! :) Én tized millimétereket is tologattam, mert akár 4dB-el nagyobb lett tőle a nyereség! Az pedig ugye több mint kétszeres kimenő teljesítményt ad! Hozzávetőleges (értsd vonalzó-subler) beállítással 2-6dB nyereséget realizáltam csak, a hivatalos 15dB helyett. Ha nem mérem nem tudom, hogy működik-e, legfeljebb elhiszem, hogy igen, pedig gyenge esetben 3cm vezetékkel egyenértékű a nyereség egyenértéke! Akkor meg minek az egész! 13-14,2dB-nél abbahagytam, de elhiszem neki a 15-öt!

Nah igen. De lehetne még ezt ragozni az egészet mindenféle talpponti impedanciától kezdve, a kábelen kialakuló hullámimpedancián át végig.
Mert egy antenna nem csak akkor jó, ha szemlátomást jól van belőve, egy rossz illesztés, esetleg maga az antenna kábel mérete is hatalmas befolyásoló tényezővel bír. Egy nagyon rosszul illesztett antenna képes arra (mivel a talpponti impedancia és a tápvonali hullámimpedencia nem egyezik meg és reflexió jön létre), hogy hazavágja magát a routert.