A The Document Foundation bejelenti a LibreOffice 5.1-et

Bejelentés

Azonnal elérhető Linux, Mac OS X és Windows rendszerekre

A The Document Foundation bejelenti a LibreOffice 5.1-et, a teljes funkcionalitású irodai csomagját, amely a kategória minden termékével versenyképes, miközben interoperabilitási szolgáltatásaival kiemelkedik közülük.

A LibreOffice 5.1 teljesen átszervezett felületet kínál, és számos továbbfejlesztett funkciót, amelyek a vállalati telepítéseket célozzák: jobb ODF 1.2 támogatás, interoperabilitás tulajdonosi dokumentumformátumokkal és fájlkezelés távoli kiszolgálókon.

A LibreOffice-t 120 milliószor töltötték le a 2011. januári bevezetése óta. Az irodai csomagot minden kontinensen nagy szervezetek használják, ezek sora nemrég az olasz hadsereg 100 000-nél is több gépével bővült.

A LibreOffice 5.1 újdonságai

Felhasználói felület: A LibreOffice 5.1 felhasználói felületét teljesen átszervezték, hogy gyorsabb és kényelmesebb hozzáférést biztosítson a legtöbbet használt funkcióihoz. Egy új menüvel bővült minden alkalmazás: Stílus (Writer), Munkalap (Calc) és Dia (Impress és Draw). Ezen kívül számos ikon és menüparancs helye megváltozott a felhasználói beállítások alapján.

Interoperabilitás: A tulajdonosi dokumentumformátumokkal való kompatibilitás fejlődött, a más irodai szoftverekkel való interoperabilitás javítására folyamatban lévő erőfeszítések részeként. Ezen kívül új szűrők kerültek hozzáadásra az Apple Keynote 6, Microsoft Write és Gnumeric fájlok kezeléséhez.

Táblázatkezelő funkciók: A Calc képletmotorjának új funkciói megoldják a strukturált táblázat hivatkozásokkal és ragadós oszlop/sorhorgonyokkal kapcsolatos korlátozásokat, javítják az interoperabilitást az OOXML táblázatokkal és a kompatibilitást az ODF 1.2-vel.

Fájlelérés távoli kiszolgálókon: A távoli kiszolgálókon, mint a Sharepoint, Google Drive és Alfresco lévő fájlok már a Fájl menüből is elérhetők olvasási és írási beállításokkal, külön ablak használata nélkül.

Magyar helyesírás-ellenőrzés: A LibreOffice az első magyar irodai programcsomag, amely támogatja a múlt szeptemberben megjelent és hatályba lépett új magyar helyesírási szabályzatot, felismerve a szabályzat 12. kiadásában szereplő új magyar átírások jó részét is, köztük az olyan gyakori szavakét, mint az ímél, szelfi, lájkol és csetel.

A helyesírás-ellenőrző a szabályzatnak megfelelően 2016 szeptemberéig, sőt a szabályzat készítői által javasolt módon a 2016/17-es iskolai időszakban is még elfogadja a megváltozott helyesírású szavak régi és új alakjait is. Ilyen szavak például az ésszerűsít – észszerűsít, irreverzíbilis – irreverzibilis, immúnis – immunis, taj-szám – tajszám, Mariannál – Mariann-nál.

A LibreOffice a szabályváltozásoknak megfelelően helyesen ismeri fel a következő, korábban kötőjellel írt adóellenőrzési, árfolyamfedezeti, díjvisszatérítési, készpénz­átutalási, kutatásmódszertani, munkaerőpiaci szóalakokat és sok ezer hasonlóan gyakori, megváltozott helyesírású szóalakot.

Az új helyesírás az eddiginél is szigorúbban veszi a latin betűváltozatok, idegen mellékjelek használatát. Most már nem írhatók a technológiai akadályokra hivatkozva idegen ékezetek nélkül az Ångström, Babeș–Bolyai, Camões, Chișinău, El Niño, Molière, œuvre, pietà, São Paulo, stb. idegen szavak a magyar szövegekben, így a LibreOffice az egyedüli ismert magyar irodai programcsomag, amely helyesen kezeli ezeket a szavakat és toldalékolt alakjaikat.

A LibreOffice 5.1 a „motorháztető alatt” is fejlődött, köszönhetően több száz közreműködő munkájának. Ez egy olyan nyílt forrású irodai csomagot eredményez, amit egyszerűbb fejleszteni, karbantartani és javítani. Noha ez nem látható a felhasználók számára, nagyon fontos a vállalati bevezetésekhez.

„A LibreOffice 5.1 egy újabb lépés víziónk kiteljesítésében, ami egy olyan irodai csomag, ami a felhasználói igényekre és elvárásokhoz van szabva” mondta Björn Michaelsen, a The Document Foundation (TDF) egyik igazgatója és vezető LibreOffice fejlesztő. „2010 óta számos fejlesztési cikluson mentünk át a kód tisztítása és válaszkészebbé tétele érdekében. Most közel állunk ahhoz, hogy jobb felhasználói felületet biztosíthassunk.

„A LibreOffice harmadik fejlesztési ciklusa egy új felhasználói felület koncepcióhoz vezet, ahol a felhasználó kiválaszthatja a képernyőn látható elemek számára legjobb elrendezését, hogy a legjobban kihasználhassa a képernyőterületet” teszi hozzá Jan Holesovsky, a TDF másik igazgatója, és a tervezőcsapat vezetője.

Platformkompatibilitás

  • A LibreOffice Windowson lehetővé teszi tetszőleges Unicode karakterek bevitelét a hexadecimális kód beírásával, és az Alt+X megnyomásával
  • A LibreOffice Androidon már flat ODF támogatást is nyújt

Teljesítmény

  • A LibreOffice Windowson jelentősen gyorsabb a korábbi verzióknál

Felhasználói felület

  • A menük átszervezése a Writerben, beleértve a Stílusok menü hozzáadását
  • A menük átszervezése a Calcban, beleértve a Munkalap menü hozzáadását
  • A menük átszervezése Impressben, beleértve a Dia menü hozzáadását
  • A Terület és Vonal tartalompanelek átszervezése a Tulajdonságok oldalsávon
  • Új Diagram oldalsáv a diagramok tulajdonságainak (korlátozott) szerkesztéséhez
  • A helyesírás-ellenőrzés helyi menüjébe bekerült az „Automatikus javítás beállításai” menüpont, az automatikus javítás helyettesítési táblázatának megnyitásához, ha nincs megfelelő javaslat a „Mindig erre javítsa” almenüben
  • A Helyesírás-ellenőrzés ablak mostantól tartalmaz egy speciális karakterek beszúrására használható eszköztárat

Interoperabilitás

  • A módosított VBA adatfolyam korlátozott exportálása bináris Microsoft formátumokba és OOXML-be
  • A „Távoli fájl megnyitása” elem hozzáadása a kezdőképernyőhöz és a Fájl menühöz a távoli SharePoint, Google Drive és Alfresco kiszolgálókon található fájlok megnyitásához
  • A „Mentés távoli kiszolgálóra” menüpont hozzáadása a Fájl menühöz, a távoli SharePoint, Google Drive és Alfresco kiszolgálókra mentéshez

Writer

  • Új kontúr és térközvezérlők hozzáadása a Tartalom körbefuttatása panelhez

Calc

  • Új statisztikai regressziószámítások: lineáris, logaritmikus és hatványkitevős, a kiszámításukra szolgáló új ablakkal
  • Formázott szövegek keresésének lehetősége a Keresés sáv és a „Keresés és csere” ablak használatával

  • Számos változtatás a strukturált táblázathivatkozások és ragadós végoszlop/-sor horgonyokon, a jobb OOXML interoperabilitás érdekében és a konzisztens viselkedéshez a régi táblázatokkal
  • A HÉT.SZÁMA és ISO.HÉT.SZÁMA függvények, szigorúan megfelelnek az ODF 1.2-nek (további, interoperabilitási célú változtatásokkal az örökölt HÉT.SZÁMA függvényekben)
  • Cella referenciaélének hozzáadása a Calc oldalsáv igazítás szakaszához
  • Cellastílusok hozzáadása a Calc oldalsáv Tulajdonságok paneléhez

Impress és Draw

  • Két új eszközkészletikon: a lapsáv ki/be kapcsolásához, illetve a munkamód kiválasztásához a lehetséges 7 közül. Utóbbi ketté van osztva: a felső félen a tartalom szerkesztéséhez (Dia, Jegyzetek, Vázlat, Diarendező), az alsó félen a mintaoldalakhoz kapcsolódó nézetek (Dia, Jegyzetek, Emlékeztető)
  • A mintaoldal nézet eltérő háttérszínnel rendelkezik, hogy látványosan elüssön a tartalomszerkesztő nézettől
  • Az Alakzat tulajdonságai ablak a bővített alakzatokhoz mostantól vezérlőpontokat jelenít meg, és lehetővé teszi a szerkesztésüket számértékek módosításával
  • Új gomb az előadói konzolon az időzítő újraindítására a diavetítés újraindítása nélkül
  • Az OpenGL átmenetek OpenGL 2.1+-ra lettek portolva, megszüntetve néhány nagyon régi videokártya támogatását, de lehetővé téve a korszerűek jobb kihasználását
  • Négy új OpenGL 2.1+ átmenet került hozzáadásra
  • A diaátmenetek csoportosítva lettek az egyszerű kiválasztás érdekében, egy új, ikon alapú paletta hozzáadásával az Impress oldalsávjához

Import/export szűrők

  • A Gnumeric fájlok importálhatók (nem működik Windowson)
  • Importálhatók a Microsoft Write (.wri) és Apple Keynote 6 (.key) fájlok

LibreOffice 5.1 kiadási megjegyzések angolul:
https://wiki.documentfoundation.org/ReleaseNotes/5.1

Elérhetőség és vállalati bevezetés

A LibreOffice 5.1 a csúcsot képviseli a nyílt forrású irodai csomagok funkcionalitása terén, és így a technikarajongóknak és tapasztalt felhasználóknak ajánljuk.

Vállalati szintű bevezetéshez az érettebb 5.0.x ágat (ebből hamarosan érkezik az 5.0.5 verzió) tartja fenn a TDF. A TDF minden esetben a LibreOffice bevezetését vagy a rá való átállást minősített szakértők támogatásával javasolja, akik 3. szintű támogatást, migrációs tanácsadást vagy képzést nyújtanak az elismert legjobb gyakorlatok alapján (http://www.libreoffice.org/get-help/professional-support/).

A LibreOffice 5.1 azonnal elérhető a következő hivatkozásról: http://www.libreoffice.org/download/. A LibreOffice felhasználói, a szabad szoftverek támogatói és a közösség minden tagja támogathatja a The Document Foundationt adományával a http://donate.libreoffice.org címen.

( uid_15480 v | 2016. 02. 10., sze – 14:51 )

Már csak valami jófajta UI kéne rá ami megfelelően skálázódik a különböző felbontásokon, figyelembevéve a képarányokat.
Más bajom nincs vele igazából.

Üdv. bnv

Érdemes megnézni, miért is lett Ribbon, és hogyan lett.
Tanulságos videó arról, hogyan kell UI-t tervezni: többmilliárd mérés, tízezer órányi videó a felhasználásokról stb.
https://channel9.msdn.com/Events/MIX/MIX08/UX09

És nem véletlen, hogy a LO is a Ribbon felé megy.
https://smehrbrodt.wordpress.com/2015/11/24/improving-the-toolbars-in-l…
Ebből a posztból kitűnik, hogy pontosan azok a problémáik, mint a Microsoftnak voltak az Office 2003-mal, és gyakorlatilag ugyanazt a választ adják rá. Végülis csak 9 évet késnek.
"We are not yet sure what will happen with the 38 other toolbars we have in Writer (e.g. for image manipulation or table tools). Currently they keep popping up at different places, and we would like to get some uniformity in there."

Ugyanebben a több milliárd mérésben volt az is, ami alapján kiderítették, hogy nem kell fájlkezelő a metroba? Vagy az másik több milliárdos mérés volt?
Az a fantasztikus érv, hogy az emberek ugyanazt az 5%-ot használják az Office-ból. Hát persze, emiatt aztán át kellett tervezni, mert az emberek annyira buták, hogy azt az 5%-ot mindig keresgélniük kell, nem tanulták meg hamar harminc éve.
Fantasztikus redizájn:
https://en.wikipedia.org/wiki/Ribbon_(computing)#/media/File:Office2007…
Elsőre nem is található a mentés ikon, mert a világos színnel kiemelt sávon kívül van. (A legegyszerűbb júzerek eszével gondolkozz!)
Kilenc évet késtek? Persze, hiszen a csempézést is mindenkinek azonnal követni kellett volna. Érdekes. Olyan nagyon lelkes azért nem volt a fogadtatás. De kilenc év épp elég volt arra, hogy az emberek beletörődjenek, megszokják és használják.

________________________________________
"The vision of Christ that thou dost see
Is my vision’s greatest enemy."

Végülis a Design wikiben ott vannak a jelek már.
https://wiki.documentfoundation.org/Design/ToolBar

Amúgy a blogra így jutottam:
https://wiki.documentfoundation.org/Feature_Comparison:_LibreOffice_-_M…
Itt szépen írják is, hogy NotebookBar in development, a Ribbon vs classic UI résznél.
https://wiki.documentfoundation.org/Development/NotebookBar
Ezen az oldalon pedig az idézett blogra van utalás, miszerint a NotebookBar már deprecated, helyette jön a ribbon-like UI.

Ezek szerint a hivatalos Wiki sem hivatalos? Szép kis project governance.

Amúgy ezen a Design Meetingen volt róla szó:
https://wiki.documentfoundation.org/Design/Meetings/2015-12-04
Ötletelések itt:
https://docs.google.com/document/d/1Pt1Psa4YDVwFOdYlLl6TXaK5LIK2uf1RKJk…

Persze, lehet, hogy én vagyok a hülye.

A wiki azért wiki, hogy mindenki szerkeszthesse. Én onnantól tekinteném a dolgot hivatalosnak, hogy valaki a master branchba betolja a kódot. Addig csak kísérletezés, ötletelés van. A design teamben Kendyt leszámítva egyetlen ember sincs, aki le tudná kódolni a szép terveket, így én nyugodt vagyok, hogy egy darabig nem lesz ribbon. Ha lesz is, csak úgy tudom elképzelni, hogy választható lesz. Sok komoly ellenzője van a projekten belül.

Az önjelölt designerek és UX expertek ténykedése valóban szánalmas, én nem örülök nekik. A "hallgattam fél év szoftverergonómiát, és most megmondom a tutit" típusú nagyon okos fiatalemberek nekem nem szimpatikusak. Pl. átrendezték a menüket, ezzel sok pluszmunkát okoztak a fordítóknak, a dokumentációíróknak, az oktatóknak és a régi felhasználóknak. Azonban amire te célzol azt nem érzem szánalmasnak. Miért kellene egy designernek kódolni is tudni? Még jó is, hogy nem tud, mert nem tudja olyan könnyen elrontani a dolgokat. A LibreOffice fejlesztői között vannak profik és amatőrök a szavak minden lehetséges értelmében, mint ahogy ez egy bazár típusú projektnél várható. A projekt alaptermészete befogadó, ez néha hátránnyal jár, de sokkal inkább élvezzük az előnyeit.

Ha a szánalmasan átrendezett menük a felhasználók gépére kerülő kiadásba kerülhetnek, nem csak pár emberrel van gond, hanem a rendszerben is van javítandó hiba. Már ha tényleg szánalmas és káros amit csináltak.

Egyébként tényleg bénák lehetnek, mert a keresés és csere ablak továbbra is ocsmányul nagy, és rajta van az egyéb beállítások gomb, ami felesleges is, és az állapotát sem jegyzi meg, és az ablak hiába méretezhető át, nem jegyzi meg a méretét, azaz ha nem alapértelmezett dolgokat akarsz csinálni, akkor katasztrófa a használata.

:)

Azt írtad, hogy egy ember (Kendy) képes lekódolni a "a szép terveket". Ebből az következik, hogy ha holnap elviszik az ufók, akkor kb. világvége.

Az is szomorú, ha a projekt körül "önjelölt designerek" rajzanak, de profik nincsenek.
Mert ha lennének (vagy komolyan foglalkoznának a LO-sszal), akkor már régen nem így nézne ki.

Szerintem réges-rég elmúlt már az az idő, amikor a FOSS szoftverek "romantikusak voltak" és nem volt baj, ha kicsit bénák meg kicsit csúnyák voltak, de legalább free-k voltak ésatöbbi. A világ rettenetes tempóban változik (és igen, a design is).

( khiraly | 2016. 02. 10., sze – 15:01 )

> HÉT.SZÁMA

Ezeket az Excel-es függvényeket, nem lehet úgy magyarítani, hogy csak a kijelzés magyar, de elmentve az angol van.

És a gui-n egy kattintással lehet a magyar és angol között váltani on-the-fly?

Tudom, későn szólok...

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Ez rég alapfunkcionalitás az Excelben, Language Accessory Pack a neve.
Fájl / Beállítások / Nyelv: https://onedrive.live.com/redir?resid=9FA394AC9E12E3CB!578761&authkey=!…
"Hogyan szerezhetők be további nyelvek...?" linket követed: https://support.office.com/en-us/article/Language-Accessory-Pack-for-Of…
Letöltöd, telepíted.
Ugyanezen képernyőn átállítod az alapértelmezettet, Excel restart.

(Én 2016-os verzióval csináltam, de bitre ugyanígy megy a 2013-al is.)

Üdv,
Marci

Azt ugye tudod, hogy ez a szal az Excel fuggvenyneveirol szol (Atlag, Szumma, median, osszeg). Office 2010-ben meg biztosan szar.

Es a rengeteg Visual Basicben megirt makrorol ne is beszeljunk....

De orulok, hogy a felulet nyelvet ingyenesen(?) at lehet allitani.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Már a 97-ben is szar volt, gondolom, amikor megjelent a lokalizált verzió, azóta agyhalott az egész. Nyilván aki kitalálta anno a függvények lokalizálását, az volt a legnagyobb agyhalott.

Hogy arról ne is beszéljünk, hogy amikor Visual Basicből beírsz egy számot egy cellába, akkor locale-függő, hogy azt hogyan fogja értelmezni. Ha magyar, akkor tizedesvessző kell neki, de ha angol, akkor meg tizedespont kell neki... Egyszerűen zseniálisak ezek a szoftverfejlesztők.

De nem az a probléma lényege.
Hanem hogy magyar nyelvű (felületű) Excelt akar az ember angol nyelvű függvényekkel!
Tehát lokalizált Excel, amiben a függvénynevek mégsincsenek lokalizálva.
Az tök nyilvánvaló, hogy egy angol nyelvű Excelben angol nyelvűek lesznek a függvények...

Es a magyar nyelven irt VB makrokkal mi a helyzet? Az hogyan angolosodik?

Ilyesmire gondolok:

st = Cells(Range("A1").CurrentRegion.Rows.Count, 1).Address(False, False)
Cells(s + 1, 1).FormulaLocal = "=IDŐSZAKI.KAMAT(A1:" + st + ")"

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

"Ha valamit sz*rul is lehet hasznali, szarul fogjak hasznalni. "
--troll on
Mindig tanul valami újat az ember!
--troll off

"Mikorra tervezitek belefejleszteni a notepad-ba az Unixos (\n) sortoresek kezeleset?"
Ki tudja? LXSS.SYS és LXCORE.SYS már van, úgyhogy akármi is lehet! :)

"(ami meg zavarobb, hogy program kimenetet tesz archivalas celjabol halozati megosztasra. Penzugyi elemzest, etc.
Elokerul, hogy valami hiba volt, a logot megnezi az ember.
Es akkor jonnek a word csatolmanyok....)"
Nem értem, amit írsz.

Üdv,
Marci

szerk. Erre válaszoltam: 


Ha valamit sz*rul is lehet hasznali, szarul fogjak hasznalni. 
 Nekem ez a velemenyem errol a lokalizacios mizeriarol.

A VB szkriptek temajahoz: 
 ha valahol ilyet latok ujrairom webes programkent (angularjs, React, Vue.js), ha tenyleg szukseg van ra.

egyebkent torlom es a helyet is soval hintem be.

Ami windows fejlesztes temajaban erdekel igy 20 ev utan:
 Mikorra tervezitek belefejleszteni a notepad-ba az Unixos (\n) sortoresek kezeleset? Tok zavaro, hogy egy Readme-t nem lehet windows 
 alatt megnyitni third-party nelkul.

(ami meg zavarobb, hogy program kimenetet tesz archivalas celjabol halozati megosztasra. Penzugyi elemzest, etc. 
 Elokerul, hogy valami hiba volt, a logot megnezi az ember. 
 Es akkor jonnek a word csatolmanyok....)

---
 Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

> "Mikorra tervezitek belefejleszteni a notepad-ba az Unixos (\n) sortoresek kezeleset?"
> Ki tudja? LXSS.SYS és LXCORE.SYS már van, úgyhogy akármi is lehet! :)

A szabad szoftver egyik előnye a rugalmasság. Ha én valamit akarok, hogy legyen, akkor megcsinálom (vagy megcsináltatom, lásd angol függvénynevekre visszaváltás a lokalizált LibreOffice-ban, ez a magyar közösségből induló kezdeményezés volt), és legkésőbb fél év múlva mindenkinek megvan. A notepad 1 soros változtatását évtizedek óta nem lehet elérni, és te elvicceled, mások megmagyarázzák, hogy miért van ez jól, meg ott a Wordpad stb. Azt gyanítom, hogy valójában egy microsoftosnak sincs fogalma sem, hogy hogy lehetne elintézni, hogy legyen kezelve a notepad-ben a \n, illetve olyan nehéz lehet átverni a rendszeren, hogy nem éri meg belekezdeni.

Ezt tapasztalom pl. az ODF Plugfesteken, ahol az Microsoft előadója lenyomja az előadást, de kérdezni már nem igazán lehet, mert semmire sem tud válaszolni, illetve semminek a megoldását nem tudja megígérni, nulla felhatalmazással érkezik. Ellentétben a többiekkel, akik az előadások utáni napon már hibákat javítanak az implementációjuk forráskódjában.

Vagy említhetném emlékeimet közel 20 évvel ezelőttről, szoftverhonosító koromból. Az MS szoftvereknél a régi fordításokat beemelték az update-be, de ha véletlenül egy string rossz volt (elírás, félreértés (pl. Volume lehet Kötet vagy Hangerő is), nem lehetett javítani, zárolva volt. Mert már átment a QA-n, jól van az úgy! Sőt, ha a glossaryba (szószedet a szakkifejezésekről) bekerült egy hülyeség, és egyszer el lett fogadva, onnantól azt kötelező volt használni.

"te elvicceled" - cseppet sem vicceltem el. Arra céloztam, hogy olyan lehetséges irányok sejlenek fel előttünk a Windows fejlesztésében, ami eddig legfeljebb viccelődés tárgya lehetett (LXSS, LXCORE).

"Ha én valamit akarok, hogy legyen, akkor megcsinálom" - ha pedig nem fogadják el a forrásfában, akkor forkolni vagy kénytelen vagy külön patchsetet tartasz fenn vagy mást használsz. A notepad-es helyzet ehhez hasonló: a gazdája nem fogadta el eddig az ilyen értelmű javaslatot, zárt forrás révén kénytelen vagy mást használni.

"Ezt tapasztalom pl. az ODF Plugfesteken, ahol az Microsoft előadója lenyomja az előadást, de kérdezni már nem igazán lehet, mert semmire sem tud válaszolni, illetve semminek a megoldását nem tudja megígérni, nulla felhatalmazással érkezik. " - szomorúan hallom.

Üdv,
Marci

szerk. Továbbá, hogy valami cselekvés is legyen a sok duma mellé, betettem a Notepad LF kezelésére vonatkozó javaslatot a Windows Feedback alkalmazáson keresztül. (Az ügy súlyát jellemzi, hogy előttem még _senki_ sem érezte ezt fontosnak a világon.)

kitoroltem inkabb, mert teljesen offtopik volt.

> Nem értem, amit írsz.
Akkor nem lattal meg html forrast wordben szerkeszteni...
Az ugye viszi a \n sortorest.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Úgy van elmentve. Ha átállítod a felület nyelvét angolra (és újraindítod az LO-t), akkor angol felületen angol függvényneveket kapsz, akkor is ha egy korábban magyar felületen szerkesztett, magyar függvénynevekkel telerakott fájlt töltesz be.
Menet közben váltás úgy tudom nincs.
___
Arany János: Grammatika versben

Részlegesen kapcsolódó kérdés:
A Calc-ban magyar nyelv van beállítva, viszont beállítottam az angol függvénynevek használatát. Az viszont nagyon zavaró, hogy a nyelvi beállítás miatt a help elvileg a magyar függvénynevek alapján van rendezve.

Nincs arra lehetőség, hogy magyar nyelvi beállítások mellett az eredeti angol súgót lehessen használni? Azt próbáltam, hogy eltávolítom a magyar libreoffice-help-hu csomagot, de akkor az online help jött elő. Ráadásul az is magyarul. Már ami le lett eddig fordítva magyarra.

----- 

(&%;_98\<|{3W10Tut,P0/on&Jkj"Fg}|B/!~}|{z(8qv55sr1C/n--k**;gfe$$5a!BB]\.-

( mileff | 2016. 02. 10., sze – 15:12 )

Már nagyon régóta várom, hogy végre megcsinlják a word kompatibilitást rendesen. Az Excel jó, de a doc/docx támogatás szörnyű.

( KaTT v | 2016. 02. 10., sze – 15:41 )

Mi lett a Sun OpenOffice változattal, hogy a fejlesztők nagy része a LibreOffice-ban folytatja?
Mi értelme így az OpenOffice-nak? Mi előnye van azt használni, és ki használja, ha van egy elvileg újabb és jobb LibreOffice? :)

Sakk-matt,
KaTT :)

+
az általad linkelt cikk nem fejti ki az igazság minden szeletét:
- már az elején elfelejti megemlíteni, hogy még a legelején az indulásnál az OpenOffice márkanevet az oracle csakazértse a LO fejlesztőknek adta, hanem az Apache alapítványnak a kóddal együtt

"It was originally hoped that the LibreOffice name would be provisional, as Oracle was invited to become a member of The Document Foundation. However, Oracle rejected requests to donate the OpenOffice.org brand to the project."

https://en.wikipedia.org/wiki/LibreOffice#History

- a sidebar-ról úgy ír, mintha Apache OpenOffice fejlesztés lenne, holott eredetileg IBM Lotus Symphony fejlesztés, és az IBM az AOO-ba dobta be, a LO így onnan vette át és fejlesztette tovább

" In the 4½ years since its founding, the LibreOffice project has put together a community with over 250 active developers. There is support from multiple companies and an impressive rate of patches going into the project's repository. The project's ability to sustain nearly monthly releases on two branches is a direct result of that community's work. Swearing at LibreOffice is one of your editor's favorite pastimes, but it seems clear that the project is on a solid footing with a healthy community.

OpenOffice, instead, is driven by four developers from a single company — a company that appears to have been deemphasizing OpenOffice work for some time. As a result, the project's commit rate is a fraction of what LibreOffice is able to sustain and releases are relatively rare.
...
As things stand now, it is hard not to conclude that LibreOffice has won the battle for developer participation."

http://lwn.net/Articles/637735/

----
"Kb. egy hónapja elkezdtem írni egy Coelho-emulátort, ami kattintásra generál random Coelho-kompatibilis tartalmat."
Instant Coelho

> OpenOffice, instead, is driven by four developers from a single company

Ez az idő már elmúlt, az IBM 2014-ben kiszállt. Azóta az egyik volt IBM-es már LibreOffice fejlesztő. Jelenleg Apache committerek tartják életben az OpenOffice-t, 1-2 naponta commitolnak valami apróságot. Új feature vagy komolyabb hibajavítás tőlük nem várható.

( sza2king v | 2016. 02. 10., sze – 19:51 )

[grammar nazi]

"tulajdonosi dokumentumformátumokkal" - ezt valoban kivanjuk igy magyaritani (gondolom az angolban ez proprietary volt)? Az en szamomra elegge megeroszakolas ez igy, es szerintem magyarul nem is igazan jon at a jelentese.

[/grammar nazi]

/sza2

( bolond | 2016. 02. 11., cs – 03:32 )

Az ilyen cikkek eddig az OOo kategóriában jelentek meg. Ezután is így kellene lennie.

:)

( zz7 | 2016. 02. 11., cs – 08:20 )

Próbálgatom ezt az új verziót, de több ponton ugyanaz a baja mint az elődeinek.
Calc-ban vágólap kezeléskor néha elszáll. Bizonyos fajta szűrések, rendezések közben elszáll.
Mindezt Windows 7, Windows 10 alatt, évek óta, sok OO verzió, sokféle hardware, software konfiguráción ugyanúgy.
Jó dolog hogy a programokba mindig bele pakolnak néhány új funkciót, változtatnak a kezelő felületeken hogy majd a felhasználók kényelmesebben kezelhessék a programot. De azért jó lenne ha a fejlesztések a stabilitásról is szólnának. Mert így sajnos nem tudom azt mondani senkinek hogy munka környezetben használható a program.

Nem nagyon, mert a hibák összevissza jelentkeznek. Nem találtam még semmi fix pontot benne. Vágólap másolások Calc és Calc között, Outlook levél és Calc között. Néha azt hiszem hogy egyes dokumentumokhoz kapcsolódik a probléma, de más esetekben meg rácáfol erre, mert új dokumentumoknál is előfordul. De nem mindig. Szűrők, rendezés ugyanígy. Vannak Calc dokumentumok egyedi adat tartalmakkal amiknél mindig jelentkezik, másiknál meg más adat tartalmakkal nem, vagy sokkal ritkábban.
Más programok között nem tapasztalom ezt a fajta hibát, MS Excel-ben sem. Gép csere, memória csere, újra telepítés, Win 7-ről Win 10-re frissítés, csere se javított a problémákon amiket évek óta tapasztalunk.
A vágólap problémáról már mástól is olvastam, úgy emlékszem hibajegy is született róla, valamikor néztem, de megoldva nem lett a probléma. Valószínű környezet függő valamennyire, de nem tudom miket cseréljek még le.
Talán annyi, hogy sok dokumentum van ami elég régi, több OO verzió kezelte már ahogy jöttek ki az újabb verziók. De volt hogy új táblázatot nyitottam és a régiből átmásoltam a tartalmakat. Volt amelyiknél megoldódott a fagyás probléma, volt amelyiknél egy darabig igen, aztán megint kezdődött. Mintha valamilyen fajta formázás akasztaná meg amikor vágólapot kellene kezelnie.

En Linuxon hasznalom ugyan, de nekem meg soha nem dobott hatast csak ugy. Viszont olyan mar elofordult, hogy nem tudott valamiert visszallitani egy dokumentumot es abba pusztult bele. De ha azt mondtam neki ne allitsd vissza es ujbol megnyitottam a regit (igy persze elvesztek a valtoztatasaim), akkor mukodott tovabb. De ez a visszaallitaskor elhalas is csak MS formatumokkal fordult elo, az LO sajat formatuma mindig helyesen lett visszaallitva crash nelkul.

Nem tudom nalad is ez a formatum "nem-helyesen-kezeles" okozhatja e.

Amikor elhasal soha nem történik helyreállítás mert nem kérem. Ugyanis amit helyreállítana és azt a felhasználók tovább használják az már nem onnan nyílik meg ahonnan az eredeti verzió. A felhasználók ezt nem látják és azt hiszik a jó helyen dolgoznak, aztán másnap jön a csodálkozás hogy miért nincsenek benne a tegnap felvitt adatok a táblázatban.
Nálunk nem erről van szó, nem ez az oka az elhasalásnak, már csak a következménye.
Sajnálom mert évek óta szenvedünk ezzel a néha felbukkanó hibával és egyelőre nem látom az okát és a megoldását. Csak szólnak a kollégák hogy már megint összeomlott az OO és elszállt amit dolgoztak benne. Van aki úgy dolgozik hogy 4-5 táblázatot is folyamatosan nyitva tart és évek óta használt táblázatokról van szó, sok adattal. Ott a legsűrűbb hogy elszáll, főleg mikor vágólapot használ.

Nem arra utaltam, hogy a helyreallitaskor szall el. Nalam egyertelmuen behatarolhato a hiba az egzotikus ms formatumok eseteben. Csak arra gondoltam, hogy nem lehet e az a baj, hogy a formatumok valtozasa/fejlodese okozza nalatok is a gondot. Regi formatumu doksiba probal valamit belerakni, aztan rafut valami kodreszletre amitol szepen meg is hal. Ertem, hogy hol hal el nalatok, csak gondoltam jelzem, hogy nalam a formatumokhoz kotheto par elszallasi hiba.

MS formátumok nem kerültek bele a Calc táblázatokba, ez biztos. Kezdetektől LibreOffice formátumban lett töltve minden problémás táblázatunk. Viszont én is arra gyanakszom, hogy a korábbi LibreOffice változatokkal bele írt adatok, formázások miatt vannak a problémák. Vannak más problémák is. Például formázásokat, képleteket nem mindig másol a Calc. Ctrl+C Ctrl+V és néha teljesen hülyeségek mennek át, csak aminek kellene az nem. Másik táblázatban meg jó. Készítettem egy új Calc táblát, átmásoltam az összes adatot és formázást és a hiba megszűnt, vagyis a képlet másolási hiba. Ilyenkor a lefagyások is ritkulnak, egy darabig. Aztán egyszer csak kezdődik minden elölről. Még akkor is ha közben nem volt LibreOffice program verzió váltás.
Sajnos lassan már ott tartok hogy ki kell jelentsem a főnökömnek, hogy irodai munkára a LibreOffice stabilitási problémák miatt nem használható.
(csak halkan jegyzem meg, azért mással is vannak problémák, az Outlook 2013 Windows 10-en nálunk sűrűbben száll el mostanában mint a LibreOffice, csak teljesen más a jelenség, levél elküldéskor)