Ma jelenik meg az Ubuntu 15.10

Címkék

Ma jelenik meg a méltán népszerű operációs rendszer, az Ubuntu legújabb változata, ami a Wily Werewolf (ravasz vérfarkas) fejlesztői kódnevet kapta. Mivel nem hosszútávon támogatott verzióról (LTS) beszélünk, így a szokásos kilenc hónapos támogatási idővel kell számolnia a felhasználóknak.

A fejlesztéseket nem követő felhasználóknak könnyen úgy tűnhet, hogy egyre kevesebb újdonság kerül bele az új kiadásokba, ez viszont csak a külső szemlélők számára gondolható így. A Canonical mérnökei az erőforrások nagy részét a mostani kezelőfelületet, a Unity 7-et felváltó 8-as verzióra fordítják, a maradék időt pedig a jelenlegi verzió hibáinak kigyomlálása teszi ki. Ez gyönyörűen látszik abból is, hogy a következő, nem mellesleg hosszútávon támogatott, 16.04-es kiadásra szeretnék a Unity 7, a Compiz és a nux minden fontosabb hibáját kijavítani. Mark Shuttleworth, a Canonical alapítójának elmondása alapján a 16.04-es verzióban már kiválasztható lesz a Unity 8-as felület is, viszont a stabilitás érdekében a 7-es marad az alapértelmezett megoldás.

De vegyük számon, most milyen újdonságok találhatóak az Ubuntu 15.10-ben:

Új csomagok

Mint minden új kiadásnál, itt is rengeteg új csomag érkezik az Ubuntu új verziójával, számos csomag automatikusan kerül importálásra a Debian disztribúcióból, de van, amit kifejezetten a 15.10-es verzióhoz készítettek a fejlesztők.

Linux kernel 4.2

Az operációs rendszer alapját képező Linux kernelből is egy igen friss változat került ebbe a kiadásban, ez jó hír az új számítógéppel rendelkező felhasználóknak, hiszen így nagyobb az esélye, hogy a 15.10-es kiadás bármiféle felhasználói interakció nélkül kezeli a nemrégiben vásárolt hardvereket. Néhány fontosabb újdonság:

  • új AMDGPU illesztőprogram az újabb Radeon kártyák támogatására
  • Intel Broxton támogatása
  • F2FS fájlrendszer-titkosítás támogatása
  • NV-DIMM támogatása

Továbbá egy új kernelverzió feltöltésre került a Raspberry Pi2-höz is.

Ubuntu asztali kiadás

Unity:

  • rengeteg hibajavítás, néhány új funkció
  • a helyi menük (Locally integrated menu) már a fókusszal nem rendelkező ablakoknál is látszanak
  • a Dash is átment számos használatot könnyebbé tevő változtatáson

Compiz

  • szintén hibajavítások, új funkció nem jellemző, hiszen a Unity 8 már nem erre fog épülni
  • jobb integráció a MATE asztali környezettel

Általános dolgok

  • frissített Firefox (41) és Chrome (45)
  • frissített MATE (1.10)
  • a GNOME-ot érintő dolgok javarészt már a 3.16-os verzióra épülnek
  • Blueman 2.0 és BlueZ 5.35 bekerülése, a jobb Bluetooth-támogatásért
  • Steam-kontroller támogatása

LibreOffice

  • frissítés az 5.0.1-es verzióra.
  • a PDF-exportálás időbélyeggel támogatása
  • Adobe Swatch Exchange (.ase) támogatása
  • Writer
    • hangulatjelek
    • stíluselőnézet az oldalsávon
    • Word-kompatibilis szövegkiemelés
    • kép vágása
    • táblázatkezelési javítások
    • eszköztári újítások
    • DOC-javítások
    • OOXML-javítások
    • RTF-javítások
    • „fogd és vidd” lehetőség képek esetén
    • LibreLogo: tetszőleges pontok egyesítése
  • Calc
    • feltételes formázás fejlesztései XLSX esetén
    • tudományos-formátum és számformátum javítások
    • a Formulamotor most már támogatja a táblázatba strukturált hivatkozásokat, új táblázatkezelő funkciók és A:A / 1:1 teljes sor/oszlop hivatkozások
    • képek vágása, cseréje és mentése
    • eszköztár-javítások

Ubuntu Phone

A héten jelent meg az új frissítőcsomag az Ubuntu Phone készülékekhez is, OTA-7 kiadási néven. Az elmúlt hat hét fejlesztési időszakában összesen több mint 80 pontba foglalhatók az újdonságok és a hibajavítások száma. A legfontosabb változások:

  • memóriaszivárgás és a CPU-t feleslegesen pörgető folyamatok javítása számos alkalmazásban
  • proximity szenzor (ez felelős a kijelző elsötétítésért hívás közben) körüli javítások
  • az Üzenetek alkalmazásban megtekintett üzenet most már törli az értesítést az Értesítés indikátorról
  • értesítés érkezésekor (az SMS nem érintett) nem mindig volt hangjelzés
  • SVG fájlformátum támogatása a Galéria alkalmazásban
  • a Webböngésző nem minden YouTube videót játszott le
  • frissített fordítások (köszönet a közösség minden tagjának az önkéntes munkájáért!)

11 éves az Ubuntu

Ezen a héten nem csak az új kiadást ünnepli az közösség, hanem az Ubuntu 11. születésnapját is, hiszen az első 2004. október 20-án jelent meg. A több mint egy évtized alatt számos mérföldkövet tudhat magáénak a népszerű disztribúció:

  • becslések szerint 40 millió felhasználó használja valamilyen készüléken
  • 22 verzió jelent meg eddig, ma jelenik meg a 23.
  • három kereskedelmi ubuntus telefon érhető el, két gyártótól
  • a felhasználók 63%-a használ Unityt
  • a világ legnépszerűbb operációs rendszere a felhőben
  • kilenc „elismert” közösségi variáns (Kubuntu, Xubuntu, Lubutu, stb.)
  • 45 000 alkalmazás érhető el az Ubuntu Szoftverközpontban
  • az Ubuntu 6.06 volt az egyetlen kiadás, amelynél elcsúsztak a kiadással, ezért is lett 6.04 helyett 6.06 a neve.

Letöltés

Az Ubuntu 15.10 letölthető lesz a hivatalos (http://ubuntu.com/download), illetve a magyar közösségi (http://ubuntu.hu/letoltes) oldalról.

Hozzászólások

Az Amazon tamogatja valamivel a disztribuciot, hogy a bal oldalon ott az a gomb?
--
FeZo

Pesszimista vagyok a Unity 8-al kapcsolatban. Eddig az volt az ígéret, hogy a 16.04 LTS-ben benne lesz. Na igen, instabil formában. Lesz ebből valaha stabil, használható cucc? Baromi sok idő eltelik érdemi fejlődés nélkül, lassan már a Windows is gyorsabban fejlődik, pedig az Microsoft ;)

Mintha kezdene teljesen szétcsúszni az egész Linux fejlesztői közösség, egyre több a forradalmi béta verzió, és egyre kevesebb a stabil, jól használható megoldás.

--
robyboy

"Gondolkozni nehéz, ezért legtöbben ítélnek." - Márai Sándor

akkor már s/ed/qed/

BTW. ezekben nem volt 'normal' mod (az egyetlen mod a normal mod volt), igy az nem lenne tul helyes, hogy "ed normal mod". Viszont vimben van ex mod, ezaltal az "ex normal mod"-nak meg akar lehetne is ertelme, de lehet hagyni kene ezt a lineeditor-maszturbalast.

A testreszabatóság már a korábbi Unity kiadásokban is fékezett habzású volt. Ez egy tudatos dizájn döntés volt és nem hiányosság. Ennek a döntésnek lehet vitatni a racionalitását, de azért van benne ésszerűség is. Ha te nagyon buherálni akarod a saját shelledet, akkor túrd le a Unity-t és tegyél fel egy olyan ablakkezelőt ami kielégíti az igényeit. Ott van a teljes archive, vagy egy tucat megoldással. Amúgy ez a desktop shell testreszabhatóság az iOS-ben, OSX-ben, Windows-ban sem létezik ahogy azt sokan hiányolják a Unity-ből. Az Android-ot persze szanaszét lehet szkinelni... a kérdés persze az, hogy ettől tényleg jobb lesz-e bárkinek.

Megértem amit mondasz. Én nem vagyok a szanaszét hekkelhetőségnek a híve. És nem zavar ha az unity keveset tud. Az már inkább, ha tud valamit, aztán egyszer csak nem tud, csak mert úgy gondolták, hogy újraírják, és elfelejtik leimplementálni azt, amit előtte tudott. És az nem válasz, hogy használjak valami mást, mert amit használok az pont tetszik, csak ne legyen rosszabb. De félek az lesz.

Nem is mondtam, hogy van ilyen. Legalábbis nem Unity feature. Nem a múltról beszéltem, hanem a félelmemről a jövővel kapcs. :)

Unity-n kívül van csomó. Olyasmik amiket megszoktam, megszerettem, aztán megváltoztak, eltűntek. Nem mondom, hogy a canonical érdeme, de ez nem bologít, és jól mutatja azt a tendenciát, hogy amint dolgok újraíródnak, kevésbé fontos dolgok hajlamosak elfelejtődni. Vagy határidő miatt, vagy újragondolás miatt, vagy feledékenységből.

Amik hiányoznak, így elsőre: Nautilus kétpaneles mód. Gnome terminál címezhetősége. Normális systray támogatás unitynél. azt mondták X éve, hogy nem lesz szükség rá, de a mai napig vannak olyan programok aminek az ikonját a bal felső sarokban, vagy egyáltalán nem látom (viber). Unityből annó eltűnt a QT mód, amre nagy szükség lett volna az akkori nem túl izmos gépemen. A 3D mód egyszerűen lassú volt. Néha az X újraindító gyorsbillentyű hiányát is érzem.

Amik hiányoznak, így elsőre: Nautilus kétpaneles mód.

Valóban van egy hibája a Unitynek. Mégpedig az, hogy a Gnome fejlesztők őrült döntéseit át kell venniük, mert Gnome-ra épül az egész.

a mai napig vannak olyan programok aminek az ikonját a bal felső sarokban, vagy egyáltalán nem látom (viber)

A mi?
L ~ : apt-cache search viber
L ~ :
A mobilos app? Desktopra? Biztos, hogy nem a Viber (ami a hivatalos Ubuntu tárolókban nincs benne) fejlesztői néztek be valamit?
Emlékszem, amikor kipróbáltam az Enlightenment DR17-et. Nem jelentek meg a systray ikonok. Rágugliztam és a fejlesztők kijelentették, hogy a KDE nem szabványos módon tennék ki az ikonokat és ők azt nem hajlandóak támogatni. Mintha a KDE valami zug-projekt lenne, aminek az alkalmazásait senki sem használja. Unity-n viszont megjelenik minden - vagyis úgy tűnik, csak majdnem minden. Viber app mobil helyett Linux desktopra, úgy hogy nincs benne a hivatalos repókban... ez eléggé zug-projektnek hangzik.
Minek a bal felső sarkában? Az ablaknak? A felső panelnek? Ahol a bezáró gomb van?

Unityből annó eltűnt a QT mód

Volt benne QuickTime mód?

Néha az X újraindító gyorsbillentyű hiányát is érzem.

Rendszerbeállítások > Billentyűzet > Gyorsbillentyűk > Egyéni gyorsbillentyűk.

Nem mondtam, hogy a fentiek az unity hibái. Szeretem az unityt és szívesen használom. Még csak azt se feltétlenül mondtam, hogy a Canonical hibája (legalábbis nem mindegyik. Láttuk már az összes DE következő verziójánál, az összes nagy dologra átállásnál, hogy olyan feature-ök vesznek el, amiről valakik azt gondolták, hogy arra nincs szükség. Ez a hozzáállás ott van sok helyen, canonicalnál, gnome csapatnál, sok sok opensoruce projektnél.

A viberről:
Mit szeretnél mondani? Nem mondtam hogy a viber bent van akármelyik ubuntu tárolóban. Azt sem mondtam, hogy nem ők nem készítették fel az alkalmazásukat az indikátorok támogatására. Sőt, nyilvánvaló hogy erről van szó. Ettől még nem működik, és köszönöm jól megvoltam a klasszikus systray-el, más DE-k mai napig megvannak vele.

Ha nem tudod mi az az unity qt, nézz utána, ne a hülyét játszd :)

A gyorsbillentyűt most nincs időm megnézni, de szerintem ott nem lehet beállítani pont ezt. Ha mégis: Tévedtem.

A jövőtől való félelmeddel sem én sem a Unity nem tud mit csinálni. Ez a te félelmed és te tudod, hogy mi az oka. Mindenesere technikai témában szerintem a létező kérdésekről érdemes beszélgetni.

Az ikonok szerintem jó helyre kerülnek ha a dash-ből indítod az alkalmazást.

A Nautilus és Gnome terminál problémádat értem, de nem tudom, hogy mi az oka ezeknek. Szerintem nem érdemes nagyon válozás ellenesnek lenni.

A Unity2D szerintem is egy nagyon jó dolog volt. Abból annyi marad meg, hogy a Unity8 az 100% Qt alapú lesz és pontosan ugyanaz a csapat csinálja mint a Unity2D-t. A vezető fejlesztője amúgy egy nagyon kedves és segítőkész srác, az IRC-en greyback néven fut. Ha bármi kérdésed van, akkor ő válaszolni fog.

Amúgy én azt látom, hogy az Ubuntu és a Unity nagyon az egységsugarú júzerek igényei felé fejlődik. Egyszerüsödik, tisztul... aki buherálni akar annak persze megvan a lehetősége, de kimondottan a buherálhatóság nem egy "selling point". Szóval ebbe nem fektet energiá senki. Úgy vannak vele a fejlesztők, hogy ha buherálni akarsz akkor túrd ki magadnak.

Mindenkinek jobb lenne a totális testre szabhatóság. Hány pixel legyen az ablak sarkában a csillanás, és milyen irányban. Nem lehetett lerakni a gnome tálcáját. Már túrtam is le, a fapadnak is van alja. Nem tudom, máshol hogy van, KDE-ben például az touchpad-gombokat ki lehet váltani a tp sarkába tapizással, így nem használod a fizikai gombokat, amelyek nem érintkezése az egyik leggyakoribb szervizes hibajelenség. De minek teszik bele? Ha tp-t tudtak gyártani, minek raktak mikrokapcsolós gombokat, amikor a bios kezelhetné a tp érintéseket gombnyomásként, kiküszöbölve egy gyakori hibajelenséget.. Az a szintű konfigurálhatóság (tap detection, palm detection) alap kellene, hogy legyen.

Meltan nepszeru??! Mennyi is a piaci reszesedese? :D

----------------------
"ONE OF THESE DAYS I'M GOING TO CUT YOU INTO LITTLE PIECES!!!$E$%#$#%^*^"
--> YouTube csatornám

Bármennyire is kapálózol, az adott közösségben (pl. HUPperek, vagy akár a distrowatch listáját is említhetném) a legnépszerűbb háromban benne van.

Más példa: egy kis ország énekese lehet, hogy labdába sem rúg a világ top hits listákon (pedig versenyezhetne ott is), ettől még az adott közösségben (a kis ország lakói között) népszerűnek számít.

És akkor ne is beszéljünk arra, hogy szerverekre is igen gyakori választás. (Bár a RHEL "piaci részesedésétől" elmarad)

Gondolom a web fejesztők körében kevésbé népszerű, így a 9.5% Linux figyelemre méltó.
Szerver oldali fejlesztők körében vélhetően jóval magasabb a Linux aránya.
Szervereken és mobilokon meg - tapasztalatom szerint - a Linux uralkodó.

Persze ebből mennyi Ubuntu? Ki tudja? Nyilván mobilon kevés, desktopon több, embedded eszközben kevesebb, szerveren meg sok.

"Csak a változás állandó." - Herakleitos

>>>>> kilenc hónapos támogatási idő <<<<<

lol, kemenyek vagytok

Ezek a kiadások nem arra vannak, hogy 3 év múlva is ezt használd. Ha ilyet szeretnél, akkor válaszd a legutóbbi LTS verziót. Ezeknek a kiadásoknak az a lényege, hogy megkapod a legfrissebb csomagokat, amik elérhetőek az alap tárolókban, így ha kijön egy új akkor frissítesz rá, ismét a legújabb csomagokat telepítve.

És mi a baj a rolling release-zel? Úgyamúgy csendben megsúgom, hogy a 15.04 óta van egy lényegében real time rolling release. Az Overlay PPA az amibe minden fontos Ubuntu specifikus csomag a 15.10 és újabanna a 16.04 development queue mellett azonnal integrálva van. Vagyis, ha a 15.04-en engedélyezed az Overlay PPA-t akkor lényegében van egy frankó rolling release-ed :)

Amúgy pedig az ubuntuban annyi körből maradsz ki amennyiből csak akarsz. Nem kötelező az inkrementális frissítés. Ha előveszel most egy 12.04-et akkor simán frissítheted a 16.04-re.

Na de a kérdésem arra vonatkozott volna, hogy lehet-e verziókihagyással frissíteni? Mert nekem úgy tűnik, hogy mindig csak a következő verzióra lehet (vagy a következő LTS-re. Hogy ugrasz át egy LTS-t, és mész közvetlenül 12.04-ről 16.04-re? Vagy teszem azt én hogy frissítek fel a jelenleg aktuális ubuntu verzióra anélkül hogy egyesével lépdelnék?

Hmm... nézd :) Én rendszeresen szoktam úgy frissíteni, hogy nyomog egy s/old/new/g cserét a sourcles.list-ben. Ez nem a hivatalos mód, de nekem nem szokott gondom lenni vele. Oda kell figyelni, hogy milyen csomagok problémásak. De én pont tegnap toltam fel egy 14.04-et 15.10-re pik-pak.

Az apt-get dist-upgrade parancsnak tökmindegy, hogy mennyire régi csomagokat kell kicserélnie újra.

KDE lenne az igazi pedig. Ha nem akarsz, nem kell a beállításokhoz nyúlni. Én biztos, hogy nem ezt a nevet választottam volna, hogy ubuntu. Fölrakom a bétát, login screen, próbálok mindent beírni, már azt hiszem, hacker vagyok, semmi. Netről kellett megnéznem, hogy lehet bejutni. Gnome alapból egy leegyszerűsített kötött izé. Mégis kubuntu-t használok, mert jelen pillanatban nincs jobban támogatott kde-s alternatíva. Továbbra is viccnek tartom, hogy telepítésnél a partíciószerkesztő képes becsinálni, ha túl sokat cseszteted, nem swapfile-okkal dolgozik, hanem swap partícióval (2015!!! miez?), és képtelenek elszakadni a posix-kompatibilis filerendszer-struktúrától. Ami tudjuk, hogy miért van, de nem érdekel, használjanak inkább valami kompatibilitási réteget, vagy lehessen váltani. Miért nincs a /system-ben az összes rendszerfile, config, library, bin? /system, /home, /apps...ennyi. User idegrohamot kap, hogy neki miért kell ezzel foglalkozni. Ameddig úgy kell fórumokról összehúzni egy normális rendszert, nem lesz linux-desktop év sajna, pedig az ms megcsinálta a talajt ezzel a licenszeléssel. Ezt most a teljes linuxra értem. Továbbá jó lenne, ha képes lenne snapshotot csinálni, telepítés után egy alap kis rendszert összerakni, ami elfér /system/boot alatt, alap grafikus felülettel, hibajavítási szolgáltatásokkal. A telepítőről induló live is legyen már képes egy indítókonfigot helyrerakni...anélkül, hogy konzolt kellene nyitni. Viszont a 15.10 Kub jó lett. És, bár ez már a 10. win, még mindig képtelen megmondani, hány perc múlva lesz feltöltve az aksi, úgyhogy felőlem pucsíthat, az enyémalelked licensszel együtt. Játékra, max, de már akkor is tudja az ms a wifi jelszavad, tehát...

> bár ez már a 10. win, még mindig képtelen megmondani, hány perc múlva lesz feltöltve az aksi

Nekem meg tudja mondani.

> felőlem pucsíthat, az enyémalelked licensszel együtt

A drog rossz, értem? :)

> de már akkor is tudja az ms a wifi jelszavad

Ha nem szinkronizálod a gépeid közt, akkor nem tudja jobban, mint amennyire a Canonical tudná, ha Ubuntut használnál. Amúgy meg kit érdekel, hogy a _fizikai_helyhez_kötött_ WiFi jelszót tudja-e valaki pár ezer mérfölddel arrébb, Redmondban.

"nem swapfile-okkal dolgozik, hanem swap partícióval (2015!!! miez?)"

Mutass valamit arra vonatkozólag, hogy lett volna valaha egy trendváltás miszerint a swap partíció ciki és rossz, és helyette milyen jó a swap file :) Miért is jobb?

"és képtelenek elszakadni a posix-kompatibilis filerendszer-struktúrától."

Ja hogy egy posix alapú rendszer képtelen elszakadni a posix kompatibilis cuccoktól :) Értem :) Amúgy semmi gond a fájlrendszerstruktúrával. HA nem tudod minek hol a helye, akkor úgy érzed, hogy káosz. HA tudod, akkor esetleg eszedbe juthat, hogy minek hol volna jobb helye. Biztos, hogy lehetne jobbat kitalálni, de a mostani állapota miért is zavar? Felhasználóként a home mappádon belül kellene élned, nem foglalkozni azzal mi van kintebb, esetleg benézni a /media alá, advanced felhasználóként az /etc-ben konfig fájlokat szerkesztgethetsz. Minden más esetben a rendszer, csomagkezelők, stb elfedi előled a fájlrendszert, és elvileg nem kéne fájnia a fejednek azon, hogy mi hol van.

"User idegrohamot kap, hogy neki miért kell ezzel foglalkozni."

Erre választ adtam feljebb, de elmondom mégegyszer. Nem kell. Usernek nem kell foglalkoznia semmivel a home mappáján kívül. Ha akar, foglalkozhat, de ha akar más rendszerek alatt is kimászhat a gyökérbe, és találhat káoszt. De az userek megvannak enélkül igazából, te nyilván nem user szemmmel próbálod szemlélni, ha téged zavar.

"Továbbá jó lenne, ha képes lenne snapshotot csinálni, telepítés után egy alap kis rendszert összerakni, ami elfér /system/boot alatt, alap grafikus felülettel, hibajavítási szolgáltatásokkal"

Miért lenne jó? Van recovery mód ubuntuban, ha pedig komolyan helyre kell rakni a rendszert, akkor van live cd. Miért is jó nekem hogy egy friss rendszerről van snapshotom? Ennyi erővel telepíthetem is a friss rendszert kézileg, nem komplexebb mint egy snapshotból visszaállítani. Cserébe foglalja a helyet feleslegesen.

Szóval. Ugye a hdd-k, meg a fejrángatás. Tehát, ha én tervezném, elgondolkodnék rajta, lehet jobb lenne a swapet fizikailag a gyakran használt adatok közé tenni, ha a rendszer érzékeli a sok swaphasználatot. Ez ma már kevéssé releváns az sdd-k korában, ugye lassanként azért mindenki elkezd váltani, de szerintem jobb lett volna. Akár darabokban is lehetne a gyakran használt adatok között a swap, ha külön szerverparkra swappelsz, akkor persze ahhoz igazodna. Kezelhetőségi szempontból szvsz. mindenképpen jobb a swapfile. Rendszer által dinamikusan kezelhető. Én úgy gondolom, az is előnyösebb, ha minden program a saját mappájában van (/apps), kivéve az ömlesztett konzol parancsok, nincs külön /*bin, /usr/*bin, mindenki az etc-be confol (aminek a neve lehet /conf), és van külön shared lib mappa /system alatt. A posix kompatibilitás pedig rendszer más összetevőit is érinti, elképzelhető, hogy felül kellene vizsgálni. Telepítés utáni "Ez jól működik, jó lesz emergency snapshotnak?" kérdésre adott igenlő válasz esetén összedob egy minimál puppy linux-szerűséget, aztán ha jön az nvidia driver frissítés, vagy akármi, akkor "Couldn't start desktop environment, falling back to ER snapshot". Ennyi. És nincs az, hogy ül a homeuser az üres képernyő előtt, hogy most mi van... "Usernek nem kell foglalkoznia semmivel a home mappáján kívül." De ne is kelljen...Értesz?
A laptopján linuxot használó végzős közgazdászt, orvostanhallgatót meg nem fogja érdekelni, a nagypapát sem, hogy most neki mit is kellene a konzolba beírni, és hogyan is kellene azt elérni. Direkt kipróbáltam, elindítottam egy live 15.10 kubuntu-t, a titkosított particiót hibaüzenettel, de feloldotta, egy másik eszközre kellett kattintanom, hogy lássam a root-om, csak éppen a titkosított home mappámat nem tudta, ez jó példának. Olyan nincs, hogy nincs kép, nincs internet, hálózat, nem lehet egy gombnyomással hálózati adatmentés állapotába hozni a gépet, mert neki most a telefonján kellene az internetről megnézni, hogy mit kell csinálni, amit vagy megtalál, vagy nem. Választ egy olyan rendszert, ahol nincsenek ilyen gondok. Ha pedig nincs ilyen rendszer, akkor azt javaslom, legyen.

Ha ennyire érdekelne a swap partíció teljesítménye, akkor a renszerpartíciótól független önálló vinyóra raknám. A swap file egy hátulütője hogy plusz egy réteg a fájlrendszer amin keresztül eléri a rendszer, annyival lassabb. A másik a töredezettség esélye. És hogy mennyi az az annyi, azt nem tudom.

"És nincs az, hogy ül a homeuser az üres képernyő előtt, hogy most mi van..."

Nekem most van a gpu driverrel egy bugom, fekete a kép. A DE ettől függetlenül elindul, szerintem a rendszer nem is tudja, hogy baj van. Lehet valami fényerőkezelési para. Mindenesetre ilyesmire nem jó a megoldásod. De amint mondtam van beépített recovery mód. Igaz nem állít vissza egy fallbacket, de biztos vagyok benne hogy egy hozzá nem értő átlagfelhasználó az egyértelmű yes/no eldöntentő kérdésre se merne választ adni, főleg ha tudatosul benne, hogy mindene ugrik.

"Választ egy olyan rendszert, ahol nincsenek ilyen gondok."

Vagy elviszi szervízbe a gépet ahol megnyomják neki az egykattintásos recoveryt :)

" "Usernek nem kell foglalkoznia semmivel a home mappáján kívül." De ne is kelljen...Értesz?"

Nem igazán. Pont ugyanarról beszélünk. Mindegy hogy usr meg etc van, vagy conf meg system, átlag usernek nincs ott keresnivalója. Akinek meg van, az tudja mit csinál, és nem okoz neki problémát. Tehát tökmindegy hogy milyen struktúrát akarsz. A vicces hogy mondjuk pont a packagerek vagy a fejlesztők szempontjából lenne érdekes egy jól kitalált mappastruktúra, de pont ők azok akik annak örülnek ha egységesség van disztibeken keresztül, nincs ilyen szintű eltérés két rendszer között.

De jó lenne, ctrl+alt+shft+r és elindítja a fallback-et. Mitől ugrana minden?? És igen is jobb lenne az általam vázolt struktúra, mert most pl. egy DE több, mint 42 különböző mappában tárolja a dolgait. Szóval, ha powerusernek manuálisan kell valamit kiszedni, megcsinálni, rémálom. Szerintem, ez abból adódik, hogy régi az elv (/bin, /etc, /dev még 60-ból), és ahogy fejlesztették a unixokat, úgy lettek a dolgok hozzáhegesztve. És alapból magasabb prioritással futtatnám a grafikus felületet, amíg valamit csinál a gép, ne álljon már meg, sőt, egyáltalán ne lehessen lelassítani a DE-t. Userlandről hangup? Necsi. Sok mindennel nem vagyok tisztában, lehet technikai korlát, mégis ugyan azt a válaszkészséget várnám, mintha semmit nem csinálnék rajta. Én már találkoztam beállt felülettel, mert éppen az apt csinált valamit. Példaként említettem. Ha döcög a gui, az kényelmetlen a felhasználó számára. Mi van, ha "megfagy"? Addig azért neteznék, vagy email, majd befejezi.

A GUI akadás nem prioritás kérdése, hanem egy csomó ponton összefutnak a szálak, pl ott hogy szinte minden processz írni akar a fájlrendszerre vagy függ egy olyan processztől. A fájlrendszer naplózása ezáltal máris egy olyan pont, ami egy rakat processz képes blokkolni, az apt/dpkg pedig jó sokszor kéri tőle, hogy akkor most legyen diszkre mentve egy konzisztens állapot. De pl ha kevés a ram és mindenért a diszkhez kell nyúlni, akkor se nagyon lehet mit tenni, a processz áll amíg nincs adat.

Melyk oprendszer optimalizálja a swapet a winyó tipikus fejmozgásához? Ez olyan szintű fingreszelés lenne, amire jobb szó nincsen. :) Egy fájlrendszernek a rajta lévő fájlokkal szemben olyan adatbiztonsági követelményeknek kell megfelelnie, amire a swap esetén semmi szükség, csak problémákat okoz. Mit kell kezelni egy swapen azon kívül, hogy allokálsz neki kb RAM-nyi helyet?

> ha minden program a saját mappájában van (/apps), kivéve az ömlesztett konzol parancsok
Mi az az "ömleszett" konzol parancs? Mitől lesz app egy app, hol a határ? A GoboLinux kipróbálta, nem lett különösebb sikere. Az Ubuntu Snappy ezen a területen hozott újítást, egy csomag ott vagy framework vagy app, ezzel el lehetne indulni egy új fájlrendszer struktúra felé, majd kiderül.

Szerinted. Hosszú távon lehet hatékonyabb. Az, hogy nem teszik, nem biztos, hogy jobb is. Rátesz egy swap flaget egy 2gb-os filera és nem csinálja rajta az "adatbiztonsági követelményeket". Attól függ, hogy hogy van leprogramozva. Kismillió érzékeny adatról ne is beszéljünk, amit kiswappelhet. Nem véletlenül titkosítják céges notikon, vagy van titkosított partíción a swapfile.

Ömlesztett konzol parancs lehet a dd, az ls, aminek nem kell man, vagy nincsenek függvénykönyvtárai. De mehet külön mappába manostul a bin alá. Fejlesztőként eldöntheted hova akarod telepíteni. Ha nagyobb, vagy gui-s program, megy az apps alá. Az elvet ismertettem.

Van egy kiló ömlesztett konzolparancsom eladó.