Bemutatkozik a Raspberry Pi Compute Module

Hardver

Raspberry Pi Compute Module

A Raspberry Pi projekt egy új terméket mutatott be "Raspberry Pi Compute Module" (CM) néven. A céljuk az volt, hogy a Raspberry Pi tudását egy újabb, további felhasználásokat lehetővé tevő méretformátumban tegyék elérhetővé, ugyanakkor az árat ésszerű keretek közt tartsák.

A Compute Module tartalmazza a Raspberry Pi lelkét, a BCM2835 processzort, valamint 512MB memóriát és egy 4GB-os eMMC Flash tárolóeszközt. Ez mind egy 67,6 x 30 mm méretű áramköri lapra integrálva úgy, hogy az pont passzoljon egy DDR2 SODIMM foglalatba.

A CM-et elsősorban hardvertervezőknek szánják, nem kifejezetten az egyszeri felhasználó a célközönség. Mindemellett elérhetővé tesznek egy IO lapot is - a Compute Module IO Board-ot -, hogy megkönnyítsék a tervezők számára az első lépéseket:

Rsspberry Pi Compute Module IO Board

CM + IO

A stuff várhatóan júniusban érkezik a disztribútorokhoz (RS és element14).

A részletek itt olvashatók.

( apal v | 2014. 04. 10., cs – 17:26 )

Nagyon mondja'k hogy embedded/industrial, de akkor 1/ miert van rajta hdmi meg tydmi meg dzsdmi meg me'g mittudome'nmilyen hiper video 2/ miert nincs rajta ethernet? Oke, 1/-re azt lehet mondani hogy ne ko"tsd be (nyilvan), de a 2/-re az hogy "majd kitolod USB-n ha nagyon kell". Mondjuk az SPI/I2C/UART kivezete'sek jok, azokbol sosem ele'g ;)

Persze, csak kerdes hogy nem e'rte meg volna jobban azt a plusz Eth/PHY/MAC chippet ratenni a kis board-ra, a nya'kot ugy route-olni hogy az ennek optimalis legyen es "cserebe" egy tucatnyival kevesebb GPIO marad. Ezutobbit valszeg me'g a legelvadultabb fejleszto"k is elfogadna'k (amennyiben az I2C, SPI, UART-ok szama nem csokken erdemben). De az is lehet hogy a SoC-bol ma'r ment ki eleve dedikalt megfelelo busz (pl PCIe), amit ma'r az expansion slot-ra nem vezettek ki, es azon is loghatott volna...

Igy meg marad az hogy USB-re vagy SPI-ra ratenni egy MAC+PHY-t, oszt annak orulni. Ezutobbi stabilitasat ismerjuk (plusz hogy me'g akkor hub-ot is ra kell tenni), ezelobbi meg teljesitmenyben nem lesz olyan jo es igencsak hekkelni kell sw-oldalon...

Mivel a CPU-ban nincs Ethernet MAC és a Pi-n is USB-n oldják meg, teljesen felesleges lett volna szerintem rárakni.
Akinek kell az rárakja az Ethernet-et tartalmazó USB-s HUB-ot az alaplapra, akinek meg nem az nem fizeti ki feleslegesen.
Persze aki már USB HUB-ot tud rakni az alaplapra az már rá tud rakni egy CPU-t is és a többi szükséges alkatrészt is, és nem feltétlenül ezt a processzort.

( x15 v | 2014. 04. 10., cs – 19:27 )

Remélhetőleg lesz egy szabványos "alaplap" és lehet valami működőképes procit és több memóriát beletenni, szigorúan kínai technológiával :)

Sajnos a BCM2835-nél rosszabbat nem is lehetett volna elképzelni (talán a Winbond még tud...)

---
http://plazmauniverzum.hu <> A látható anyag 99.999%-a plazma <>

Erősen kétlem, ezek SoC-ok, nem CPU-k, ha olyan boardot akarsz, ami mindegyikhez jó, akkor le kell mondani az integrált perifériákról.
A BCM2835 tényleg elég vacak, sajnos már az első hírek idején elavult volt. De szerencsére azóta százával vannak ilyen boardok, csak egyikre rosszabb a szoftver mint a másikra :)
Viszont most az i.mx6 boardok nagyon szimpatikusak, keresgélés alapján elég jó az sw (jobb, mint az rpi-hez az első hónapjaiban), szokás szerint egyedül a gpu a problémás (vivante, closed source drivert eléggé szidják, open source etnaviv állítólag nagyon jó, csak nincs aki az x/wayland drivert fejlesztené a kernel modulra).

( KoGa v | 2014. 04. 11., p – 10:15 )

Uhh, értelmesen dobozolható málna (nincs minden oldalán csatlakozó), kár hogy így már drágább is...

( Csab | 2014. 04. 12., szo – 06:47 )

Volt szerencsém megvenni egy Raspberry Pi-t, hát ritka nagy hulladék.

Eszméletlen lassú és 3 nap alatt sem jutottam el vele egy youtube videó böngészőből való lejátszásáig.
Értelemszerűen 1 processzoros, 700 MHz, az adatokat a hiperlassú SD kártyán tárolja, memóriája 512 MB. A végén már 2 alkalmazásnál többet egyszerre nem is mertem elindítani rajta.

Sajnálom, hogy ekkora baromságot vettem. A legutolsó tablet / telefon / smart TV box Android alatt 10x akkora teljesítményre képes.

Ha pedig az ember elektronikus áramköröket akar bizgetni, arra Arduino kell. Raspberry (Linux) alatt nincsenek garantált válaszidők, ennél fogva elektronikus jel mintavételezésére sem alkalmas. Szóval megvettem valamit, ami mindenre egy kicsit jó, de igazából semmire se.

Van mikro-USB csatlakozója is, amibe csak az 5V és a föld van bekötve, rádugni számítógépre, hogy USB eszközöket emulálj vele lehetetlen. Nem tudom, hogy ki volt a marketing menedzser, de megérdemli a bérét, ha ekkora szemétből 1 milliót el tudott adni.

Kb. 4 éve van egy „gyári” média lejátszom. Még mindig tökéletesen teszi a dolgát, az elterjedt formátumokat mind le tudja játszani. Azonban a youtube videók lejátszásával sok gond van. Például nagyon lassan indul el a lejátszás. Vagy el sem indul, mert nem tetszik neki a formátum.

A lényeg:
1. Ha valami le tud játszani videó fájlokat (= multimédiára alkalmas), attól még nem mediaplayer.
2. Ha valami mediaplayerként jól működik, az még koránt sem biztos, hogy normálisan le tud játszani egy youtube videót.

Kiegészítés:
Egy 1 magos, 600-700 MHz-en működő procinak esélye sincs egy mai, korszerűnek mondott weboldal normális sebességgel történő megjelenítésére. Ez a youtube.com-ra is vonatkozik. Ennek legalább a duplája kell a tűrhető sebességű megjelenítéshez. Azaz legalább 2 mag, és 1 GHz feletti órajel. Legalábbis az ARM procik esetében.

----- 

(&%;_98\<|{3W10Tut,P0/on&Jkj"Fg}|B/!~}|{z(8qv55sr1C/n--k**;gfe$$5a!BB]\.-

"Ha pedig az ember elektronikus áramköröket akar bizgetni, arra Arduino kell."

Milyen feladatra? Nem mindegy.
Van rajt SPI/I2C, mikrokontrollerrel könnyen kiegészítheted (ez sem feltétlen Arduino, de lehet az).

Ellenben jórészt nem ugyanazokat a feladatokat adja neki az ember, ami egy mikrokontrollerrel egyszerűen megvalósítható.
Össze lehet dolgozni más eszközökkel is - ez csak egy a sok közül, ha szükséges, ki kell egészíteni.

Valóban nem böngészésre és Youtube-videók nézegetésére alkalmas leginkább.

MSP430 is 3.3V-on megy pl. :)
AVR is mehet 5V vagy 3.3V-on akár (már amelyik persze).

Ha mégis gond lenne ebből (muszáj 5V-hoz illeszteni), akkor egy szintillesztő áramkört kell készíteni hozzá.

ADC nincs rajt, de akár 24-bites ADC is illeszthető hozzá, amivel SPI-on lehet kommunikálni.
...de egy olcsó mikrokontroller 10-12-bites AD-jét is használhatod - nyilván itt nem a Pi mér, de feldolgozhatja a másik eszköz által mért adatokat.

Persze ez nem kész megoldás, de ki mondta, hogy a szalagról lekerült Pi készen van? ;)

Szerk.:
A módosításhoz:

Oda kell figyelni. :)
...de olvastam már olyanról, aki 5V-ot adott a GPIO-ra bemenetként, és működött neki - ez nem azt jelenti, hogy utánozni kellene.

Nyilván, amikor az ember egy ilyen eszközzel foglalkozik, gondolkodni kell előtte - jó esetben persze.
AVR bemenetére sem feltétlen érdemes közvetlen 20V-ot adni, bár nem próbáltam ki, mit szól hozzá. :)

Senki nem mondta, hogy a Pi készen van, csak annyit, hogy ha alacsony fogyasztású multimédia centert akarok, FTP szervert, WEB szervert, Download Managert, akkor érdemes valami Android alapú rendszert beszerezni, mert az egy árban van a Pi-vel és jobb nála.

Ha elektronikus cuccokat akarok buherálni, az Arduino kiváló, olcsóbb és strapabíróbb, mint a Pi.

A kérdés, hogy ha már van egy Pi-m, akkor mire lehetne használni?

- médiacenter: nem ment a youtube miatt
- elektronika: van Arduino-m, a Pi-nél kényelmesebb
- download manager: a mega.co.nz-ről képtelen voltam bármit is letölteni

Eljutottam odáig, hogy bármit telepítek, semmi sem megy, mert kicsi a memória és lassú a gép.

Igen, néhányan Atomos és egyéb, alacsony fogyasztású rendszert is összeraktak, akár SATA vezérlővel.

Arduino <--> ARM kisgép --> feladattól függ (ahogy fent írtam)

Médiacenter: XBMC-vel egész korrekt, bár nem gyors... de videókat szépen játssza, a menürendszer is úgy-ahogy megy. Amikor videó megy a háttérben és a menürendszer is, akkor tud katasztrofális sebességű lenni, ezt nem szabad hagyni neki. :)
Youtube-bal annyira ne akard ezt tesztelni - flashplayer-nek örülni kell ARM gépeken, ha egyáltalán elindul... elsősorban Linuxos telefonokra gondolok, tehát amit pl. Maemo-ra kiadtak.
Ez még inkább elsődlegesen az Adobe sara talán, de flash sokszor az x86-os rendszeren is szenvedés Linuxon (most feltételezzünk egy gyengébb gépet, elvégre a Pi sem erőmű).

Mega: Én nem csodálkoznék, ha hipermodern weboldalakat nem tudsz megnézni egy gyenge gépen.
Ugyanígy nem csodálkoznék, ha Gmail levelezés sem menne rajt (nem próbáltam), ugyanis az agyonszkriptelt felület egy bármilyen egymagos PC-t is képes megakasztani.

Attól tartok, sajnos ez a gép nem számodra készült - talán a marketingje volt túl jó, ahogy írod is...
...CPU-ban bevallottan gyenge, a GPU-hozzáférés nem igazán nyílt jelenleg, SD-kártyáról dolgozik, LAN az USB buszon lóg - komolyabban belegondolva azért látható, hogy eléggé kompromisszumos szerkezet. A baj az, ha nem annak várja az ember, ami - ld. marketing fent.

Csak ha az ember hozzászokott az XBMC rugalmasságához, akkor nehezen mond le róla. Én ezért használom a raspit xbmc-re, bár valóban gyengébb hozzá, mint kéne. De lassan megjön a cubox-i-m, remélem az jó váltás lesz.
(és mielőtt előjön: az xbmc youtube pluginje is közel használhatatlan. Viszont ami a panasonic tévémben van, az nagyon jó, csak erre használom az "okos" részét)

Amúgy csak a médialejátszó gányolt, a lánc többi része megvan - bár az erősítőt még szeretném lecserélni a közeljövőben egy spotify képes Denonra.