A Canonical bezárja az Ubuntu One szolgáltatását

Ubuntu

Jane Silber, a Canonical vezérigazgatója ma bejelentette, hogy bezárják Ubuntu One szolgáltatásukat. A szolgáltatás 2009. tavaszán indult. A vezérigazgató egyebek mellett azzal indokolta az Ubuntu One dobását, hogy mint minden cég, ők is inkább a stratégiailag legfontosabb kezdeményezéseikre szeretnék összpontosítani az erőfeszítéseiket. Ezen kívül a szabad tárterület háborúban nem tudják tartani a lépést, kiváltképp, hogy vannak olyan szolgáltatók, akik már 25-50 GB-nyi ingyen tárterületet kínálnak.

A bejelentés szerint mától kezdve nem lehet tárterületet és zenét vásárolni az Ubuntu One-ról. Az Ubuntu One fájlszolgáltatás nem lesz része az Ubuntu 14.04 LTS-nek, a régebbi Ubuntu kiadásokban található Ubuntu One app pedig megfelelően frissítve lesz (ami feltehetően azt jelenti, hogy eltávolításra kerül).

A jelenlegi szolgáltatások 2014. június 1-től nem lesznek elérhetők. A felhasználói tartalmak 2014. július 31-ig lesznek letölthetők, utána törlésre kerülnek. Akiknek éves előfizetésük volt, azoknak a Canonical időarányosan visszatérítést ad. A visszatérítést a mai bejelentéstől kezdve számítják, noha a szolgáltatás még elérhető lesz június 1-ig.

További részletek a bejelentésben.

( uid_16313 | 2014. 04. 02., sze – 21:01 )

Ismét egy újabb - nem kicsi - kudarc a Canonical-nak. Nem kevés időt, energiát és pénzt fektethettek a projekbe, mindezt teljesen hiába. Már várom, hogy a Unity-t mikor fogják dobni.

--
robyboy

"Gondolkozni nehéz, ezért legtöbben ítélnek." - Márai Sándor

"Apple - mitt..."

iCloud.

Ellenben pont ma jottem ra hogy a gmail es az outlook.com is egy rakas szar. (gMail par eve jo volt, de az utobbi evekben ux szempontbol kifejezetten csak visszafele fejlodott). Lenyeg ezert elgondolkodtam egy icloudos email cimen, csak aztan beugrott, hogy az OS X-en az Apple Mail (jelenleg) a gmailnel es az outlook.comnal is szarabb, ergo kezdek kifogyni az otletekbol, mire valtsak

Sajnos egyet kell ertenem, kifejezetten iPhone ellenes voltam, de kenytelen voltam nemreg iPhone-ra valtani, mert annyira elegem lett az Androidbol, a Nokia N9-em mar sokkal jobb lett volna, csak az aksival bant rosszul, meg ha valami baj volt vele, untam hogy nincs mar ra google talalt se. Nem hittem volna de az iPhone vasarlast vegul egyaltalan nem is bantam meg, pedig total nem az en igenyeimre szabott renszer az iOS 7.

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ha vesznek egy android-os hardvert, azzal tulajdonképpen Google-rabszolgává válnak.
Mostanság tartok ott, hogy kezdem felszámolni a Google-függöségemet, pl:

A Picasa Webalbumomat átköltöztetem Flickr-re, ahol azon felül, hogy 1 TB ingyenes tárhelyet kapok, szolgáltatásaiban is tetszetösebb.

Google+ fiókom nincs, és nem is lesz, és a végén szépen felszámolom majd a gmail-es postafiókomat is.

Nagyon utálom, amikor egy indulásában tisztán szolgáltató cég "elbízza magát", és próbálja ráeröltetni a felhasználóira az "innovatív" fejlesztéseit, eröszakos módszerekkel, hogy minél jobban integrálja a felhasználóit az összes adatukkal, szokásaikkal, stb. együtt. Asszimilálják a user-eket, mint a Borg :)

--
robyboy

"Gondolkozni nehéz, ezért legtöbben ítélnek." - Márai Sándor

Az összes ingyenes szolgáltatás arról szól, hogy rabszolgává válsz. Ha ez nem tetszik, vagy nem akarod kihasználni az integráltságból fakadó előnyöket, akkor keress fizetős szolgáltatást. Ez igaz a Google, Apple, Yahoo, Microsoft, stb. szolgáltatások mindegyikére, mindegyiknél platformfüggő rabszolga leszel.

+1, undorító amit a Google csinál. Viszont múltkor kipróbáltam az új outlookot, és engem megnyert a felülete. De persze az is mindent a nyakamba akar varrni. Komolyan fizetnék évi 10 dollárt, hogy legyen egy normális mail fiókom, normális felülettel, ami nem akarja rám sózni a befuccsolt közösségi oldalát...

Na most direkt megnyitottam egy facebook es egy gmail tabot, mindketto kint van kisebb de aktiv ablakban, osszes memoria foglalas a gepemben 1.0GB a 4 Giga rambol (Archlinux, a Macemen OS X-en (10.9) keptelenseg a rendszerben levo ram legalabb felet nemelfoglalni), ellenben a core i5-os CPU 20%-at elviszi az, hogy meg csak nem is scrollozok hanem huzogatom az egeret hover effektekert.

Bezarva a Gmail es Facebook tabot a ram foglalas leesik 1.0 GB-rol 680 MB-ra

Persze, az oldalak többsége ilyen. Érdemes lemérni egy idojaras.hu vagy akármit, FF ezt mondja (Ctrl+Q): 3.047 MB, 203 request és 17 másodperc a betöltés. Visszatöltve is 148 request és több mint 11 másodperc. A felület szintén "lassú". Mindent agyon fejlesztenek.

facebook.com login!! képernyő: 27 req, 911 KB, 10.54 sec (core2-es gépen), reload után 1.31 sec. vicc. :)

Még egy dolog: a sok CSS-el sem értek egyet. Sok oldalon olyan a legördítő sáv, hogy kilóg a képernyőből. Miért? Mert agyon van design-olva, és így a böngésző nem tudja kitalálni hogy merre nyissa meg. Szar design nélkül persze úgy nyitja meg, hogy mindig képernyőn belül van. Meg millió dolog.

Ha ezek nem lennének, akkor P3-ason is jó lenne. Most mértem saját fejlesztést. Több ezer adatbázis művelet meg rakás számolás, és 100 ms alatt bejön egy régi gépen (pentium III 500 mhz, 192 mb ram / ati rage pro 3d vga / rendszer sl 5.7 live i386 / grafikus felület icewm-mel indítva 80 mb-ot eszik, firefox 3.6-al 115 mb-ig megy fel, abszolút használható az eredmény).

Mindegy, eltértem a tárgytól.

Nyiss meg benne 100 mailből álló threadeket, már pusztán az animációk ki fognak borítani. A backend még úgy Mountain Lionig használható volt, de Mavericks-en már az is tele van hibákkal, sokszor még a total counterek se frissülnek be rendesen, ami kegyetlenül idegesítő.

Aztán: hogy mai napig kézzel kelljen kikapcsolni GMail szinkronizáció esetén a "store drafts on server"-t, különben az idióta címkéivel a gmail webes felületén is használhatatlanná teszi a sent items mappádat, az ezekre még külön rátesz (és ez elég régóta így van, és még mindig alapbeállítás, hogy 10 másodpercenként csinál neked gépelés közben egy draft objectet ahol végig se írtad a szöveget, és még a thread viewbe is beleteszi (a gmail hibája miatt is ugyan, de ott van és ott marad), hogy jól megkavarjon).

Furcsamód ugyanakkor belegonodolva az iOS-es mail viszont nagyon is jó, lehet amiatt mégis megfontolom az iCloudot, ha már nincs más.

Az Apple Mail legnagyobb ütőkártyája a szabályrendszere. Én már annyira hozzószoktam, hogy hosszú tíz percekkel rövidítené a napjaimat, ha nem rendezné automatikusan a bejövő anyagokat.

Ha valaki mellé mondjuk iOS-t is használ, akkor pedig elég kézenfekvő, hogy iCloud-ra fog menni. A Gmail már nem alternatíva mióta kinyírták az exchange lehetőségét az új eszközökön.

Hát nem tudom, de ez pont nem tűnik ésszerű döntésnek.. Inkább a mobil vonalat kaszáltam volna el, és ráfeküdtem volna a mobil helyett a Qt Unity-re(tehát nem compiz plugin fasság, hanem végre önálló asztali környezet) desktopon, az összes Ubuntu One fícsörrel.. De úgy tűnik, valakinek megvillant a dollárjel a szemében, és azt gondolta, hogy a mobilpiacból egy 0,1%-os rész is kurvasok pénz, és Indiában bármit el lehet adni...

A Canonicalnál valaki nagyon nem tudja, hova kapjon. Egyszerűen nem értem ezt a tendenciát:
Kezdetekkor határozottan szerették volna elhozni a Linux desktopot, az átlagfelhasználóknak. Az átlagfelhasználók nagyon is sokat köszönhetnek a Canonicalnak meg az Ubuntunak. Erre azt lehet mondani, hogy a 11.04 -óta ide-oda kapkodás, meg átgondolatlanság megy. Valamikor én azért szerettem az Ubuntut, mert a csomagok frissebbek voltak benne, mint a Debianban Stable-ban, és felhasználóbarátabb volt, mégis megmaradtak a .DEB alapok. Mostanra már az van, hogy max tesztelésre merem feltenni, mert a legközelebbi frissítés, vagy hoz valami olyat, amit nem akarok, vagy elvisz valamit, amit szerettem. Így van ez az Ubuntu One-nal is. Lehet vitázni az Ubuntun, de az Ubuntu One tárhely, valamint a Music Store szerintem nagy ötlet volt.

Sajnálom, hogy ezt teszik, vásároltam a zeneboltjukból, és anno örültem, hogy minden Ubuntu telepítés után, "lejöttek" a zenéim a gépre a felhőből.

Maradok az openSUSE és a Debian mellett azt hiszem. Ezek legalább olyan disztrók, amelyek tartják az évek óta megbízható minőséget. (átlagfelhasználói szemmel)

http://taklertamas.blogspot.com/ ::: http://www.taklertamas.deviantart.com/ :::Be::Shell:::

Ezt én mind megértem, de ahogy azt már fentebb is említették, egy ilyen stratégiai jelentőségű szolgáltatást elkaszálni egyenesen őrült cselekedet. Főleg, ha a mobilpiacra akarnak belépni.

http://taklertamas.blogspot.com/ ::: http://www.taklertamas.deviantart.com/ :::Be::Shell:::

Raadasul ez az Ubuntu phone olyan, hogy "ja ez meg mindig nincs kiadva?". Becsulom a Jollaban, hogy ok legalabb kijottek egy keszulekkel es egy aranylag hasznalhato oprendszerrel, es ok se siettek el az elso bejelenteshez kepest a kiadas datumat, de az Ubuntu phone-hoz , a Firefox OS-hez es a Tizenhez kepest mar az egekben vannak.

Ha jól értem, akkor te azt javaslod, hogy a Canonical a mobil (telefon, tablet, stb) platform fejlesztése helyett inkább a PC vonalra helyezze a hangsúlyt. Ez nem is lenne szerintem ellenére a Canonical-nak. A probléma csak az, hogy a PC ipar erősen leszállóban van és hosszú távú üzleti stratégiát építeni egy éppen bukóban levő technológiára nem egyszerű dolog. Mondhatni butaság lenne.

A hangsúly egyébként nem is a mobil vs PC kérdésen van, hanem azon, hogy teljes paradigmaváltás történt/történik a felhasználó viselkedés terén. A 100+ gomb nyomogatása és +3 gombos guriga tologatása helyett egyre jobban az érintőfelületes és egyébb szenzoros input tör előre. Ez nem azt jelenti, hogy a fotós dizájnerek a photoshopot majd tableten fogják használni, hanem azt, hogy (has számok jönnek, google a barátunk) az elmúlt mondjuk 15 év alatt a PC felhasználók száma 300 millióról nőtt 2 milliárdra ameddig mobiltelefonból cirka 7 milliárd darabot használunk jelenleg. A számok lehetnek pontatlanok, de az arányok iránymutatóak.

Erre az új user input paradigmára és erre az új felhasználói bázisra valamit reagálni kellett. Nézzük meg, hogy ki mit is kínál... Melyik linuxos disztró kínál olyan megoldást ami akár középtávon működőképes lehet tabelet, érintőképernyős laptop, asztali PC és mobiltelefon formákban? Vagy mi linuxosok vonuljunk be a sarokba és bújjunk el, amikor a világ 99%-a már tableteket és okos telefonokat használ a napi számítógépezéshez? Eltelik 5-10 év és amikor minden szolgáltatás, minden tartalom az új formátumra és új paradigmára készül akkor mi majd telepítgetjük az a skanzenbe illő linuxjainkat és böködjük a tasztatúrát meg lökdössük az egeret?

Mindenki azon sír, hogy mikor lesz már a Linux mainstream... hát ha körberajzoljuk magunkat a PC világba és nem próbálunk meg az átlag felhasználó (meglehetősen egyszerű) igényeit kielégítő platformot kínálni arra a hardver formátumra (!!!) amit ők használnak akkor pár év múlva lehúzhatja a rolót minden linux platformot fejlesztő cég.

Persze jogosan gondoljuk mi 0.000001%, hogy a mi felhasználói szokásaink, beidegződésünk és ízlésünk a legfontosabb és legyen szíves egy 500+ fős cég, pusztán a szép szemünkért a mi igényeinkre alapozni a fejlesztési stratégiáját. Mert nagyjából ez történt a Canonicalnál a Unity és a mobil vonal előtt. Szép volt, jó volt, de az sem baj, ha az átlag felhasználóknak, vagyis a nagyvilág 99.999% igényeihez illeszkedő terméket csinál egy alapvetően kereskedelmi cég.

Ennyit a stratégiáról.

Ha az LTS Ubuntu-t használod (12.04) akkor ziher, hogy nem kapsz olyan frissítést ami visz vagy hoz olyan dolgot amit nem akarsz. Erre még a Latest Stable (13.10) sem merészkedik. Ha a fejlesztés alatt álló (14.04) kiadást használod akkor pedig a változó világ nem szabad, hogy újdonság legyen.

Az Ubuntu One megszüntetésének én sem örülök. De ha egyszer nem biznisz akkor nem biznisz. Gondolom most a fő dolog, hogy a nem Canonical által kínált tárhely és cloud szolgáltatások jól integrálhatóak legyenek az Ubuntu-ba. Ezt meg majd meglátjuk

Melyik linuxos disztró kínál olyan megoldást ami akár középtávon működőképes lehet tabelet, érintőképernyős laptop, asztali PC és mobiltelefon formákban?

A mobil mondjuk kiesik, de - igaz csak VNC-n keresztül próbáltam - a KDE Netbook plazma kifejezetten kényelmesnek tűnt kis képernyőn tapizva - egy kis mókolással (pl. jól meghatározott device id a dokkolónak és egy udev szabály, hogy váltson a netbook és desktop plasma között, automatikusan engedélyezze a virtuális billentyűzetet, ilyesmik) szerintem viszonylag kis munkával megoldható lenne a tabletesítés; és a két user experience a közös alkalmazások ellenére szebben elkülönöl, mint egy Win8-nál, ahol függetlenül az éppen használt használati módtól egy vegyes képet kapsz. Na persze ha nem KDE-s appok is kellenek, akkor már kezdődik a szívás.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Amennyire én tudom a KDE Plasma Netbook inkább kis képernyős de pointer device és keyboard használatra épülő keretrendszer. A hagsúly pedig a "keret"-en van. Szóval ez messze nem ad appokat, SDK-t, UI és UX koncepciót a csak érintőképernyős környezetbe. Ráadsául a kde-plasma-netbook telepíthető része az Ubuntu platformnak. Ha ügyesek a KDE srácok (azok) akkor simán lehet majd egy erre épülő KUbuntu kiadás, ahogy most is van. Ráadásul az Ubuntu tabletre és okostelefonra szánt alkalmazásai, eszközei, szolgáltatásai a rendelkezésükre fog állni.

Amúgy ne feledd, hogy a szép kompozitor, ügyes alkalmazás keretrendszer csak egy része az egész történetnek. Power menedzsment, alkalmazás életciklus kezelés, alapalkalmazások, SDK és még megannyi más is kell ahhoz, hogy középtávon működőképes platformról beszéljünk. A Jolla által használt Sailfish-ben benne van ez a potenciál, de nekik még sokat kell dolgozni azon, hogy egy PC-n is értelmezhető rendszert mutassanak. A FirefoxOS egy vicc. A PC-s disztrók pedig messze vannak attól, hogy akár egy tableten jól használhatóak legyenek, nemhogy okostelefonon.

Szerintem komoly problémák előtt áll minden asztali pécére készülő Linux disztó. Nemcsak a piac szűkül, hanem a potenciális kontribútorok tábora is csökken.

"A probléma csak az, hogy a PC ipar erősen leszállóban van"<- Na ezt a marketing bullshitet sohasem értettem, hogy miért nyalja be mindenki. Levezetem:

Mitől csökkenne a PC piac??

Azért, mert az USákiában pár egyetemen kaptak iPadet a diákok? Vagy azért, mert egyes vállalatoknál már van iPad, vagy egyéb tablet? Szerintem meg az van, hogy régebben volt a PC piac, meg a smartphone piac, most meg bejött mellé a tablet piac. MELLÉ, nem pedig helyette. Akik most tabletet vettek, jó eséllyel előtte nem volt PC-jük sem, mert akinek volt már PC-je, az valszeg most is tart egyet, mert a PC felhasználói élményének semmi köze a tabletéhez. Egyszerűen arról van szó, hogy Ázsia fejlődik. Egyre több indiai, meg kínai ember teheti meg, hogy van valamilyen IT kütyüje(igen, az ottani "újgazdagok") a másik oldalon meg azt olvasni, hogy egyre több az eladott iPad. De ez is olyan lehet, mint a Linux desktop részesedése.. Hogy az még mindig "csak" kb 2%.. Hányan használtak 20 évvel ezelőtt egyáltalán számítógépet? Hányan használnak most? mennyi volt anno az a 2%, és mennyi most? Hányszorosa a 20 évvel ezelőttinek? Ha a futárszolgálatok vesznek 200 db tabletet, attól kevesebb PC fogy? Ha egy nagyvállalat komissiózó csarnokában az árukiadáshoz vesznek 200 db tabletet, attól kevesebb PC fogy? Egy folyamatosan dagadó (ráadásul nem egyenletes, kiszámítható ütemben dagadó) globális számítástechnikai eszköz piacról beszélünk, amiben az utóbbi 10 év ugrásszerű növekedéséért jórészt "okolhatók" a smartphoneok, meg a tabletek. De korántsem növekszik egyik a másik rovására. Volt/van okostelóm, tapiztam már tabletet, volt PC-m. A PC/laptop továbbra is kulcsfontosságú a mindennapjaimban, pedig csak egy átlagfelhasználó vagyok. Nem tudnám elképzelni, hogy kiváltom egy tablettel. Szóval, ha csak átlag aggyal gondolkodom, akkor sem váltja le egyik eszközt a másik.

http://taklertamas.blogspot.com/ ::: http://www.taklertamas.deviantart.com/ :::Be::Shell:::

"De korántsem növekszik egyik a másik rovására."

1. Van otthon egy gép/laptop, de megjelenik az igény, hogy míg Pistike COD-ozik, addig anyu nem tudja megnézni a velvetes cikkeit, meg a mindmegettés recepteket. Régebben kapott volna ő is egy gépet/laptopot, most már valószínüleg kap egy tabletet, oszt csók.

2. Van két gép a családban, az egyik bedöglik. Szitu a fenti. Régebben vettek volna helyette újat, ma lehet tabletet vesznek inkább helyette.

Summa summarum: A PC piac szűkül.

Az, hogy a PC ipar leszálló ágban van nem egy sejtés, feltételezés vagy spekuláció, hanem a gyártók eladási adataiból tudható tény.

Az asztali PC-kből egyértelműen kevesebb fogy évről évre. Mind az asztali ahogy a hordozható PC-k egységára is folyamatosan csökken és így a gyártók nyeresége is csökken. A technológiai innovációk már egy jó ideje nem a PC szektorban történnek, ahogy a legtöbb szolgáltatás is az okostelefonok és tabletek világában fejlődött.

Ez egy megkérdőjelezhetetlen ipari trend.

Az előttem szólóknak:

Na jó, az átlagfelhasználók piacán van térnyerése a tableteknek. Mert "netezni" arról is lehet. De aki használja a hagyományos billentyűzetet aktívan, annak nem hinném, hogy nagyon kényelmes alternatíva lenne a virtuális billentyűzet. Arról nem is beszélve, hogy mi van, ha valaki nem csak "tartalomfogyasztásra" használ számítógépet/laptopot.

Ugyan már az is eleve relatív, hogy mi az az átlagfelhasználó???

Az aki csak a Facebook/Youtube/Valamilyensorozatosoldal kombót "nyomatja"?
Ő valóban átlagos.

Vagy az, aki a munkahelyén adminisztrál valamit a gépen, aztán otthon néha rendezgeti a fotóit, néha előcsalogat egy képszerkesztőt, vagy ha megtetszik neki valami dallam, akkor azt szerkeszti valamivel, hogy szólhasson a telefonján.

Esetleg az, aki belekóstolgat a Linux világába, és kipróbál pár disztrót.

Vagy netán, aki néha elindít egy 3D tervező progit hobbiból, hogy valamit rajzoljon benne.

Vagy az a gamer, akinek fontos, hogy hány db videokártya zúg a motorháztető alatt?
Ha a professzionális felhasználáshoz mérjük, az utóbbi esetek is "csak" átlagfelhasználók, mégsem lennének képesek lemondani a PC sokoldalúságáról, bővíthetőségéről.

Lehet, hogy valóban nő a tablet piac a PC piac rovására, de én mégsem temetném a PC-ket. Legalábbis nem olyan vehemenciával, ahogyan azt egyes nagy gyártók erőltetik a reklámokban..

A témához, valamint egy későbbi okfejtéshez:

Miért szerettem az Ubuntu One Music Storet(ami köztudottan a 7digital)? Mert nagyjából 15 éve elhatároztam, hogy ami kedvenc zeném létezik, megpróbálom beszerezni valami maradandó formátumban, amíg csak lehetséges. Tehát van pár "fontos" CD-m(azóta persze bebizonyosodott, hogy a CD sem tartós). Miután először értesültem az Ubuntu One-ról, az lett a terv, hogy ami már megvan, azt feltöltöm a felhőbe, hogy "ne kopjanak a korongok", a továbbiakat meg megveszem majd online, és egy helyen lesznek a zenéim.

Na ezt kefélte el most a Canonical...

http://taklertamas.blogspot.com/ ::: http://www.taklertamas.deviantart.com/ :::Be::Shell:::

Kezdetben nem létezett a "konzumer PC" piac. Csak azok használtak számítógépet, akiknek a munkájukhoz szükségük volt rá (eleinte még azok sem).
Aztán szépen lassan mindenkinek lett PC-je. Azonban a konzumer PC szegmens rövidesen megszűnik.
Azok, akiknek a munkájukhoz szükséges számítógép, továbbra is PC-t fognak használni (vagy laptopot, de biztosan nem mobil eszközt vagy tabletet).

Tehát PC lesz továbbra is, de a "helyére kerül": a kiválasztottak munkaeszköze lesz, mint régen. A "massza" azonban eleinte csak mobileszközt/tabletet használ majd, 10 év múlva pedig azt sem (hanem mondjuk wearable eszközt, vagy implantokat).

Jó kérdés, hogy ennek hatására hogyan alakulnak majd a "hagyományos" PC/laptop árak. Szerintem lesz drágulás, de ez nem baj.

S.

Az én privát véleményem az, hogy az Android az elsősorban az érintőképernyős kompakt eszközökre optimális. A PC jellegű masinákon (egér, tasztatúra, monitor, perifériák) inkább egy nagyra nőtt tablet benyomását kelti és a hagyományos PC UX flow nem igazán kielégítő még. Ahogy a Windows és a hagyományos Linux disztrók nagyon a diszkrét eseményeken (klikk, gombnyomás) alapuló user input irányából szenvednek az érintőképernyős handlheld világban, ugyanúgy szenved a másik irányból az Android. Sokkal nagyobb elméleti és technológiai kihívás ez a két összeférhetetlen felhasználói paradigma mint azt sokan gondoják. Lám, még az OSX és iOS sem konvergált igazán össze.
Az Ubuntu most tesz erre egy kísérletet. Hogy sikerül-e azt meglátjuk.

Amúgy érdekes, hogy az Androidot hajlamosak vagyunk nem Linux disztrónak tekinteni. Ennek lehet, hogy az az oka, hogy nagyon minimális a közösségi kontribúció, nagyon nagy része zárt az alkalmazásoknak. A külön vicc, hogy milyen sokan fejezték ki aggodalmukat egy 'apt-get remove' paranccsal megoldható shopping lens létezését illetőleg az Ubunuban, miközben az Android futószalagon szállítja a felhasználók százmillióit a reklámipar nagyvadai elé :) Mindez anélkül, hogy erről komoly beszélgetések folynának. Maga Linus Torvalds is eljátsza a privacy-ért aggódó kritikus geek-et, miközben a Google cipőjén térdelve néz fel párás tekintettel a sliccét gomboló csilliárdos óriásra. Hát igen, ha valaki elég gazdag és elég nagy akkor máris nem elvárás az etikus viselkedés.

> Ennek lehet, hogy az az oka, hogy nagyon minimális a közösségi kontribúció, nagyon nagy része zárt az alkalmazásoknak.

Lehet, de az is elég sokat számít, hogy a userspace témában alig van átfedés a kettő között, néhány kivételtől eltekintve. Míg mondjuk egy Ubuntu és egy Fedora között userspace-ben gyakorlatilag nincs érdemi különbség.

> Mindez anélkül, hogy erről komoly beszélgetések folynának.

Ez úgy működik, hogy átlagjózsi magasról tesz a privacy-re, a szót sem érti. A drámázást viszont mindenki szereti, ezért megy a hangoskodás, ha az ubuntu is beáll a sorba, a nagyok közé, adatvédelmi szempontból. Megkockáztatom, hogy 1% alatti arányban szedik le a userek a lens-eket.

"userspace témában alig van átfedés a kettő között, néhány kivételtől eltekintve. "

Ha cinikus lennék akkr azt mondanám, hogy a Linux az a browser bootloadere :) Szerintem a leggyakoribb felhasználási mód a full screen böngsző.

"ezért megy a hangoskodás, ha az ubuntu is beáll a sorba"

Mondjuk azt konkrétan tudom, hogy nem áll be a sorba. A 600 fős cégből ma felállna és felmondana úgy 400 pótolhatatlan mérnök, ha a legminimálisabb kompromisszumot is kötne az Ubuntu a privacy téren, köztük én is. Én az első nap amikor megjelent a shoping lens, egy apt-get remove paranccsal megoldottam a dolgot. Ráadásul pontosa tudtam, hogy egyetlen 3rd party cég sem kap adatot. De amúgy sem érzem teljesen őszintének az aggódást senkitől aki vígan lapátolja be az össes személyes adatát a baráti s rokoni kapcsolataival és teljesen személyes napi preferenciáit a reklámiparra szakosodott csilliárdos cégeknek :)

Én úgy gondolom, hogy a Canonical 2009-ben meg akarta lovagolni a nagy cloud hullámot, de közben rájöttek, hogy ebben nincs akkora zseton. Az ingyenes regisztrációk csak a pénzt viszik, a fizetősök kevesen vannak. Ráadásul a Snowden-korszakban egyre kisebb az emberek bizalma.

Azt sem kell elfelejteni, hogy egy ilyen szolgáltatás üzemeltetése nem két forint és probléma (pl. adatvesztés - emlékünk talán még a Microsoft-Sidekick balhéra) esetén nagy arcvesztés lehet a vége. Én a helyükben ebbe bele se kezdtem volna, viszont a felszámolását teljesen megértem és én sem csináltam volna másként.

--
trey @ gépház

Félreértetted a commentemet. Pont ezt szerettem volna jelezni.

Maximálisan érhető, hogy egy cégnek vannak profitot termelő és azt ezt elvivő termékei. Nem kell messze menni. A mi kis wannabe apple Canonicalunk pont úgy és pont azt csinálja mint a felértékelt nagytesó. Kiszórja ami nem jó, és próbál trendet teremteni.

Az a baj, hogy a frotirzoknival meg a jézuspapuccsal minden összefér, csak trend nem. És mivel mindenki ingyen használja, mert nyilt, mert fejleszt, mert igyekszik másképp gondolkozni, ezért itt ebből annyi jön le, hogy ez nem jó. Szánalomköb.

Na igen. Ingyen nyújtani megbízható és költségesen üzemeltethető szolgáltatást nem a legokosabb. A OneDrive/Google Doc viszont egyáltalán nem ez a kategória. Ezek kis- és középvállalatoknak nyújtott fizetős felhőszolgáltatások (pl. OneDrive for Business, SharePoint, Office 365) tesztkörnyezetei. Valamint nagyobb tárhelyért fizetni kell a nem üzleti felhasználóknak is. Ezekhez képest az Ubuntu One koncepciója gyenge volt.

Szerintem meg pont nem. Ez termék mellé nyújtott szolgáltatás mobil platformon. Azaz csak a saját példámból kiindulva, nagyon tetszik, hogy van alapértelmezetten egy olyan felhő szolgáltatás, ahová pl: a fényképeim automatikusan szinkronizálódnak. Persze lehet itt nyafogni, hogy ez miért rossz. Hogy visszaélhet/ellophatja az adataimat a szolgáltató, meg függő leszek meg stb. A lényeg viszont az, hogy a mobil nem pc!!! Kicsi a tárhelye, könnyen elveszik. Azaz az azonnali szinkronizáció létfontosságú, sokkal fontosabb mint holmi adatvédelem, adatbiztonság. Persze most privát használatról beszélek. A Canonical meg most szünteti meg, amikor elkezdi forgalmazni a Ubuntus telefonokat??!! Önmagában a rendszer nem sokat ér hasznos szolgáltatások nélkül. Eleve hátrányból indul az Ubuntu szolgáltatások terén (levelezés, GPS, online dokumentumkezelés stb.) és erre még ezt a szolgáltatást is megszünteti. Pláne hogy hivatalos Google Drive, Onedrive alkalmazás nincs, lehet nem is lesz. Szerintem pont most kellett volna erőltetni, mert így beépülhetett volna a mobil eszközök árába.

Azért fontos részletkérdés, hogy a Canonical nem az U1DB API-t dobja. Vagyis a szinkronizálás és a cloud storage-ek támogatása marad.

Én nem tudom a döntés pontos hátterét, de ha bq vagy meizu annyira vágyott volna az U1 szolgáltatásra akkor nyilván meghagyták volna. Nem csodálkoznék ha a operátoronként testreszabható backend lesz és akinek meg választhat a jópár létező personal could megoldás közül.

Nekem speciel az U1DB a fontos és az, hogy a személyes adataimat a saját NAS-omra vagy a virtuális szerveremre ki tudjam szinkronizálni. Én a digital ocean-t használom, havi cirka egy ezresért adnak 20GB SSD tárhelyet. Ott van a sajét levelezésem és rsync-kel meg meseszépen időzítve és hálózatfüggően szinkronizálom azt amit én akarok. Szóval azért nem áll meg a világ azért mert a Canonical rájött, hogy marha sokba kerül ingyen adni egy drágán fenntartható szolgáltatást.

Igyekszem :)

A U1DB még kezdeti állapotban van:
https://one.ubuntu.com/developer/data/u1db/index
https://launchpad.net/u1db-qt

Ezen utóbbi fejlesztését a Christian nevő srác csinálja a csapatomban. Lényegében ez lesz az Ubuntu app settings API-ja. Amolyan next big thing :) de még sok munka van vele. A cél az, hogy bármilyen személyes adatok is lehessen vele tolni.

A Digital Ocean-tól bérlek egy alap Ubuntu szervert havi 1100HUf pénzért. Erre azt rakok amit akaron. Nekem ezen van az IMAP/SMTP szerverem Maildir-rel, plus a home-om van frankón rsync-elve a használt wlan-tól függően cronjob-ból. Ez egy kisebb adag shell scripttel megoldható.

A NAS egy Synology DS412 12T RAID5-ben, rajta mindenféle megosztott drájvokkal és ugyancsak rsync-elt home-mal.

Lényegében van egy személyes otthoni "cloud"-om meg egy valódi virtuális prsonal cloud-om. Oda vissza szinkronizálva.

Az Ubuntu Phone-nal már csináltam ilyen automatikus adat szinkronizálást. A legviccesebb az volt, hogy a napközben a telefonnal készített képeket hazaérkezéskor a NAS-ra egyből felpakolta amit egy Raspberry Pi-n felmountolva a tévén azonnal meg is tudtam nézni.

( zolpet | 2014. 04. 02., sze – 21:13 )

Sajnálom, pedig aktívan használtam, 25 giga alatt a logolcsóbb volt.

( airwave | 2014. 04. 02., sze – 22:09 )

Egy ujabb szog a Canonical koporsojaba.
Kovetkezo lehet akar az unity is.

Igy jar aki fejjel megy a falnak.

( airwave | 2014. 04. 02., sze – 22:14 )

Nagy pofatlansag azert meg azoknak az adatait is torolni akik fizettek, meg ha visszaadjak a penzt ugy is.

Fair ugy lenne, ha addig mukodne amig lejar az elofizetes. Hogy nez ez ki, hogy hipp-hopp vege es aki azt hitte, hogy 1 eves elofizetessel lesz 1 evig tarhelye az jol megszivta.

Ezek utan hulye lenne barki akar egy centet is fizetni barmiert a Canonical-nak.

( batyu v | 2014. 04. 02., sze – 22:56 )

Melyik szolgáltatóra gondolhatott, amelyik ennyit ad ingyen, és linux alatt stabil, neadjisten nyílt kliense is van?

( radzeer | 2014. 04. 03., cs – 13:03 )

Én azóta nem használom, mióta egy jó ideje meglévő bug-ra oda se bagóztak: link
Meg az egész kliens abszolút hol működött hol nem jellege miatt megbízhatatlan volt. Akik meg a zenéjüket is ott vették meg, azok - gondolom (nem néztem utána) - szívnak és pápá albumok. Vagy hogyan működött a zene szolgáltatás része?

"Akik meg a zenéjüket is ott vették meg"

Komolyan van olyan, aki ilyet tesz? Cipőt a cipőboltból. Én is fizetek havonta zenéért (di.fm), de eszembe nem jutna a Canonical-tól zenét venni. Mi vihet rá valakit ilyesmire?

BTW: jó ideje nem hiszek a zenebirtoklásban. Inkább abban, hogy kiválasztom a tematikus "adók" közül az ízlésemnek megfelelőt, ahol aztán random és jobbára új dolgokat stream-elnek, exkluzív "show"-kal fűszerezve. Vannak még olyanok, akik tényleg zenét tárolnak hosszabb időn át?

--
trey @ gépház

Néha az a jó, ha választanak helyetted, máskor az, ha te döntheted el, mit akarsz hallgatni. Szerintem aki néha megteheti, hogy leüljön egy másfél órára zenét hallgatni, az bizony gyűjti a zenét, mert kellemes érzés feltenni és meghallgatni egy megkívánt albumot. Nem elsősorban a zenét birtokolja, hanem a meghallgatásának lehetőségét.

:)

"Vannak még olyanok, akik tényleg zenét tárolnak hosszabb időn át?"

Na most ez mennyiben különbözik a zenetárolástól? Ugyanaz, csak tudsz néha syncelni, vagy streamelni, de ugyanúgy tárolnod kell a zenéidet. Csak itt ugye szolgáltatóhoz vagy kötve, míg a saját gyüjtemény esetén nem.