Intel Edison - SD kártya méretű számítógép az Intel-től

Intel

Intel Edison - SD kártya méretű számítógép az Intel-től

Az Intel tavaly megtervezte, legyártotta és néhány hónappal ezelőtt bejelentette a viselhető számítástechnikai eszközökhöz szánt, apró Quark processzort. Most pedig bejelentette, hogy a processzort "feldíszítve" megszületett az Edison, a hihetetlenül apró méretformátumú dual-core PC.

A CES 2014-en a vállalt vezérigazgatója, Brian Krzanich mutatta be az SD kártya méretű számítógépet. Címszavakban: új, 22 nanométeres Dual Core Intel technológia, Linux operációs rendszer, ultra alacsony fogyasztás, beépített WiFi és Bluetooth stb.

A részletek itt és itt.

( BehringerZoltan | 2014. 01. 08., sze – 09:24 )

-Naaa, mi van a kezemben?
-Hifi..izé..Számítógép.
-Na jó, de mennyi?

( elod v | 2014. 01. 08., sze – 09:30 )

Pénzügyekről talált valaki infót? Egy hasonló méretű mikrokontrolleres cucc jóval olcsóbb kéne legyen.

Ismerve az Intelt meg hogy vacsi új fejlesztés, tuti nem versenyezhet egy jobb AVR-el vagy egy PIC-el. Én mondjuk ezeket majd pl. házvezérléshez tudnám elképzelni.

---------------------------------------------------------------
Ritkán szólok hozzá dolgokhoz. Így ne várj tőlem interakciót.

( errotan v | 2014. 01. 08., sze – 09:42 )

Lassan elérünk a dual core-os műkörmökig. :D

Ugyanez jutott eszembe. Hogy majd jönnek a "ezen sincs SATA bazeg" okosságok. Be szép is lenne, ha az ebből gyártott, karon viselhető personal asszisztensből még kilóghatna egy RAID1-be rakott SSD tömb! Vihetné a szerencsétlen magával a letorrentezett szarjait a hátára gumipókozott meghajtókon! :)

--
trey @ gépház

"mehet a sapkába, kabátba, mindenhova...úgy is az összekapcsolásé a jövő"

Én ebben valahogy nem hiszek. Szerintem ennek a lehetőségnek is lesz egy kezdeti lelkesedős szakasza, aztán rájönnek az emberek, hogy igazából mi a francnak kell egy sapkába kétmagos processzor.

Kicsit laza párhuzam, de olyannak gondolom ezt, mint a mobiltelefonokhoz való viszonyt. Kezdetben státuszszimbólum volt, később nyűg, mert a főnök is elért rajta.

---
Science for fun...

A kabátos, sapkás dolgo persze csak vicc volt, de én el tudom képzelni még ezekben is a használatukat. Mondjuk én William Gibson-on nőttem fel, úgyhogy elég meredek dolgokat el tudok képzelni. :D

A mobiltelefonnak meg lehet volt egy szakasza amit egyesek (szerintem elenyésző százalékban) nyűgnek gondoltak, de ma már még őket is meghaladtuk, mert nem nyújtanak elég információt, vagy szolgáltatást.

Csak a tegnapi napom:
- lányom mentek színházba, de olyan hülye vagyok, hogy nem tudtam hova, csak a címére emlékeztem és nekem kellett az előadás végén értük mennem, mert nem akartak taxizni
- okostelefon elő, cím beír, szerencsére csak egyetlen színházban adták
- navigation
- hol a legközelebbi parkoló, mert nem találok helyet, szuper megvan okostelefonnak hála
- van valahol nyitva ilyenkor bolt a környéken, mert szomjas vagyok, veszek egy kólát
- el kell vinnem még az osztálytársnőt haza, hol lakik, navigation
- na de innen hogyan megyünk haza (életemben nem jártam azon a környéken és buda ökörpisilte utcái nyílegyenesnek számítanak ezekhez képest, azt sem tudom merre van a bal kezem), navigation be

És ennél sokkal bonyolultabb usecase-t is el tudok képzelni, pláne jó lett volna, ha elő sem kell ezekhez vennem minden esetben a telefont. :D

Szóval nekem bejönne, ha még több segítséget kapnék. :D

Ráálltunk arra, hogy "csak élünk bele a világba", különösebb tervezgetés nélkül. Mert megtehetjük. 20-40-80 éve is elmentek az emberek színházba, és akkor is hazajutottak. Jól meglennénk ezek nélkül a kényelmi dolgok nélkül, de ha már vannak, akkor nyilván használjuk.

( blalo | 2014. 01. 08., sze – 10:26 )

???
De miért ezt rakja a gyerekre? Mondjuk egy hőmérséklet szenzor helyett? A szenzorhálózatok jellemzően nem WiFi-n vagy Bluetooth-on keresztül kommunikálnak. Már a fogyasztás miatt se. Apropó fogyasztás. Mennyit is fogyaszt ez a kis teljes értékű Pentium számítógép?

( asch v | 2014. 01. 08., sze – 11:10 )

Hú, ez a szép új világos "ötlet" ne lett volna. Még tetszene is. Felnőttekkel szemben is embertelen a túltechnologizált világ, a gyerekeket meg kellene ezektől a hülyeségektől kímélni.

Nem a technikát kell a gyerektől elszigetelni, hanem azt megakadályozni, hogy emberi kapcsolatok helyett az embertelen technológiák szolgálják ki az igényeit. Szerintem a gyereknek nagyon nem mindegy, hogy az anyuka figyeli a jelzéseit, és megszoptatja amikor kell, vagy hogy egy szenzor figyeli, és egy automata melegíti a tejet. Mi lesz a következő, hogy egy robot a szájába dugja a cumisüveget?

Amúgy a cucc tetszik, csak a demo nem.

A felelőtlen szülőktől semmi nem védi meg a gyerekeket. Minap láttam egy anyukát aki babakocsiban kint hagyta a gyereket az egyik kék-fehér színű express áruház előterében ahol a kosarak vannak. Nem volt érdekes hogy közben a gyerek végig ordít.

A helyes egyensúlyt kell megtalálni, gondolom én. Aztán majd ha lesz gyerekem meglátjuk mennyire sikerül betartani. Kollegina is mesél néha dolgokat amiken én most még csak mosolygok :)

( freeoli v | 2014. 01. 08., sze – 15:40 )

Nagyon jó lenne egy ilyen otthonra. Már csak egy kérdés van, USD? Egy ilyen teljesítmény sok mindenre elég lehet.

( lajos22 | 2014. 01. 08., sze – 15:58 )

Ha már SD kártya méret, legalább betolható SD Kártya olvasóba?
Ha meg is van válaszolva, nekem nem töltődik be az "itt és itt" sem... Gondolom megint UPC alkot...

Ha meg betolható még nem is lehet akkora hülyeség, arról tölteni, adatokat rá, esetleg számítási kapacitást levenni róla a PC számára stb...

--
openSUSE 13.1 x86_64

( bodobacs | 2014. 01. 08., sze – 17:53 )

Ezt már majdnem félre lehet nyelni. :)
(oh, fentebb már kifejtették)

( prmpec | 2014. 01. 08., sze – 23:07 )

Nekem akkor kezdett komolytalannak tűnni a bejelentés, amikor az alkalmazásbolthoz értek.
Még nem tudjuk, hogy mi ez, és hogy mire lesz jó, de alkalmazásbolt az biztos lesz hozzá.
Oké, hogy a fejlesztők szeretik, ha tudnak üzleti modellt építeni. De itt még igazi hardverről sem beszélhetünk, hiszen annak ellenére, hogy fejlesztői kártyának nevezik én egy GPIO kimenetet sem látok rajta.

Ráadásul ahogy én tudom, akkor az ARM utasításkészlet sokkal energiatakarékosabb, mint az x86, ami hordozható elektronikában alapvető, bármennyire is fáj ez az Intelnek.

Ráadásul ahogy én tudom, akkor az ARM utasításkészlet sokkal energiatakarékosabb, mint az x86, ami hordozható elektronikában alapvető, bármennyire is fáj ez az Intelnek.

Ezt valaki ki tudná nekem fejteni, hogy miért van így?

Gondolom egy összeadáshoz az Intel processzor sem fordít még pluszban önszorgalomból egy kernelt is…? ☺ 

int getRandomNumber() { return 4; }  // ← aláírás
//szabályos kockadobással választva. garantáltan véletlenszerű.  xkcd

Roviden:
Az ARM RISC processor ~8-9 integer stage pipeline-al,
az x86 az meg CISC a legendak szerint ~25 stage pipeline korul mozug.

Az intelnek erosen valtozo az utasitas hossza, ill, hogy egy utasitasnak latszo targy, valojaban tobb utasitasnak latszo targyra bontodhat, ehhez plusz logikai retegek (pipeline stage) kellenek amin az utasitas ill. az oprandusok utazgatniuk kell.

Maga az osszeado kombinacios logikai resz valoszinuleg ugyan az mindketoben.

--> Tobb tranzisztor-nak latszo targy kimenetenek kell a jelszintet megvaltoztatni egy tenyleges osszeadas elvegzesehez, ami eleg fontos tenyezo egy logikai aramkor fogyasztasaban.

Note: Legendak szerint az osi ARM-okat 30k tranzisztorbol ossze lehetett rakni, ami eleg alacsony szam.
Note: Manapsag chipnek minimalis terulete a cpu core maga, legnagyobb resz altalaban a cache.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Azon kívül hogy cisc vagy risc, az arm tudtommal Harvard az intel meg Neumann architektúrát használja.
Arra akarok kilyukadni, hogy alapjában véve lehet kevesebb az órajel stb, de attól függetlenül sokkal jobban megy.

mc futtatására képes eszközt munkagépnek nevezzük
Core2Duo T5870 8GB ram 1TB hdd
Ubuntu 13.10 GNU/Linux 3.11.1 unity/terminál

Jobban tudnátok veszekedni, hamindannyian elolvasnátok legalább ezt az ismereterjesztést.
Ha minden világos, akkor a kérdés: itt az 1. ábra alapján milyen rendszerű ez a CPU. Segítségként felhasználható a 2.a ábra is. :)
Ne feledjük, ez egy elavult 2004-es CPU. Gondolom az új ARM-ok majd leverik. :))

Már meg ne haragudj, de azt tudom, hogy az arm kimondottan Harvard. Csak mert nagyon hasonló a pic/avr pajtikra.
ui: avr az vegyes, arm is vegyes, mert kb a nagy testvére az amr. de ahol írják, ott még az x86 is vegyesként van felvázolva.
Azért gondoltam, hogy nem vegyes, mert a windows a memóriát nem úgy kezeli, mint ahogy a picnél kell.
Intel tudtommal fizikálisan Risc, csak a cisc emulálva van rajta. Lehet rosszul tudom.
Azt már konkrétan nem tudom, hogy az intel kimondottan hv vagy neu architektura.
Amúgy ahogy nézem az ábrát, memóriát és a cache-t tekintve Neumann.

mc futtatására képes eszközt munkagépnek nevezzük
T5870 8GB 1TB Ubuntu 13.10

Nem haragszom. Ennek ellenére nem nyomod azt a k. linket. :(
"A módosított Harvard-architektúra felépítése hasonlít a Harvard-architektúrához, de az utasítások és adatok elválasztása nem annyira szigorú, miközben a CPU egyidejű hozzáférése két – vagy több – memóriabuszhoz megmarad. A leggyakoribb módosításban külön adat- és utasítás-cache található, miközben mindkettő ugyanazt a címteret ill. memóriát használja. Amíg a CPU a gyorsítótárakat használja, tiszta Harvard-architektúrájú gépként működik. Mikor ugyanez a gép közvetlenül fordul a memóriához, már Neumann architektúrájú gépként viselkedik, mivel a programkódot adatként vagy fordítva, az adatokat programkódként kezelheti. Ez a módosítás széles körben elterjedt a modern processzorok, mint pl. az ARM vagy akár az x86-os architektúra körében. Erre is gyakran felületesen Harvard-architektúraként hivatkoznak, elhagyva a „módosított” jelzőt."

Az a lényeg, hogy egyik modell sem alkalmazható a mai processzorokra. Az embedded - ez alatt értem pl. a kisebb pic kategóriát - processzorokra inkább azt mondják mikrovezérlő. (A CPU funkció kívül sok dolog, vagy minden egyéb egy tokban van. Régi példa a 8048 - billentyűzet, vagy 80186 ami nyomtatókban, raid vezérlőben használtak.) A topicban szereplő szerkezet nem igazán ez a kategória. A blokkvázlatát itt láthatod. Attól függően, hogy hova húzzuk a vonalat mindkét architektúra illik rá. Az "eSRAM" elem talán Harvard, de a host bridge és cache kezeléstől függően nem egyértelműen gyorsabb. (Mint a wiki cikk is írja.)

Hogy risc, jobbára az is eldönthetetlen. Számomra mindig a POWER volt az, amiről tudjuk, hogy azonos órajel mellett 4-5x gyorsabb mint egy Intel proci. :))

Nem az utasításkészlet energiatakarékosabb, hanem a megvalósítása. Ugyanis pl. a Cortex-A* CPU-k az ARMv7 utasításkészleten belül is jelentős teljesítménynövekedést mutatnak, pl. egy Cortex-A5 a maga 8 lépéses pipeline-jával és in-order végrehajtásával jóval spórolósabb lehet mint egy Cortex A9 az out-of-order végrehajtásával. Sokkal kevesebb tranzisztor.

Az viszont nem mindegy, hogy egy adott számítási feladatot melyik architektúra hány órajel alatt és mennyi tranzisztor bevonásával hajt végre. Okosabb eszköz hatékonyabban végezheti a munkát (kevesebb tranzisztor bevonásával), de amennyire én tudom, az energiahatékonyságot inkább a gyártástechnológiával oldják meg, illetve a nem használt részegységek kikapcsolásával.

Az Intel x86-os CPU-i sokkal bonyolultabbak, más a memória kontroller, más a busz vezérlés, sokkal több lépcsős a pipeline, jóval bővebb az utasítás-készlet, 64bit, stb. Ezért lehet velük magasabb órajeleket elérni, de több tranzisztor fog részt venni. Viszont ők gyártástechnológiában nagyon fejlettek, ezzel próbálják ellensúlyozni az egyszerűbb ARM előnyét.

Az új Medfield és azutáni Atom processzorok már nincsenek annyira elmaradva az ARM megoldásoktól.

( zetetikhos | 2014. 01. 10., p – 18:28 )

"Se numeste Edison si are dimensiunea unui card SD. Consuma foarte putina energie, ruleaza Linux, se poate conecta prin WiFI, Bluetooth si are aceeasi capacitate precum a unui calculator Pentium."
robofun.ro

Ford: A neve Edison és SD kártya méretű. Kevés energiát fogyaszt, Linuxot futtat, WiFI- és Bluetooth kapcsolattal rendelkezik valamint egy Pentium számítógép teljesítményét hozza.